Minden vesebetegnek tisztában kell lennie azzal, hogy a beszűkült vesefunkciók több mint tízszeresére növelik az idő előtt bekövetkező szív- és érrendszeri eredetű halálozás kockázatát. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a rendszeres vizsgálatok jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Hogyan hat egymásra a vese és a szív működése?

Különösen a vesebetegeknek és a családjuknak érdemes tisztán látni, hogy a vesék működése hatással van a szív munkájára is. Tudniillik a vesék létfontosságú szerepet játszanak az anyagcsere során keletkező salakanyagok kiválasztásában, a testből való kiürítésében, egyes hormonok termelésében, a testnedvek összetételének kialakításában.
A vese a keringési rendszer létfontosságú részeként a szervezetben lévő só- és vízmennyiség szabályozásával biztosítja vérnyomásunk kiegyenlítettségét. Ezért tehát bármilyen fokú vesezavar kedvezőtlenül hat a szív funkcióira. Ugyanakkor a keringési rendszer betegségei is visszahatnak a vese működésére, ugyanis a szív-érrendszeri betegségek amellett, hogy elősegítik a vesebetegség kialakulását, a vesebetegeknél sokszorosára emelik az olyan betegségek kockázatát, mint a szívelégtelenség, a szívinfarktus és a stroke. Mára bebizonyosodott, hogy a krónikus vesebetegség ugyanolyan komoly rizikófaktora a kardiovaszkuláris betegségeknek, mint például a magas vérnyomás és a cukorbetegség.

Védeni lehet, szűrni szükséges

vesebetegség magas vérnyomásJó hír, hogy a vesebetegségeket meglehetősen könnyen ki lehet mutatni, megfelelő életmóddal pedig magunk is befolyásolhatjuk a vesék működését, ezzel pedig az egész szervezetét. Mit tehetünk a vesék védelméért?
- Naponta legalább 2.5 liter folyadékot (főként vizet) kell elkortyolni.
- Vissza kell szorítani a só fogyasztását, hiszen így a szervezet kevesebb vizet fog visszatartani. Ebből a szempontból jóval kevesebb készételt, rágcsálnivalót, füstölt húst, ételízesítőt, gyorséttermi fogást ajánlott fogyasztani.
- Vesebetegeknek az orvos és a dietetikus által összeállított speciális, fehérjeszegény diétát kell tartania.
- Hideg időben feltétlenül melegen kell tartani a lábat és meleg fehérnemű viselése is ajánlott.
- A krónikus vesegyulladásban szenvedőknek kerülniük kell a túlzott fizikai megerőltetést, a versenysportot. 

Több szakorvos együtt segíthet

- Mindenképpen érdemes szakembert felkeresni, ha fény derül a magas vérnyomásra, illetve nem egyértelmű annak eredete, valamint ha nehezen beállítható a vérnyomás. Könnyen lehet, hogy vesebetegség áll a háttérben. Aki nem tud róla, hogy a veséjével bármi probléma lenne, de gyengeséget, hányingert, megváltozott vizelési szokásokat, ödémásodást, nehézlégzést tapasztal, szintén érdemes nefrológust, urológust felkeresnie – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. - Az ismert vesebetegeknek pedig évente ajánlott a kardiológiai kivizsgálás, hogy meggyőződjünk róla, nem alakult-e ki bármilyen szív- és érrendszeri zavar, nem károsodott-e a szív funkciója, megelőzhessük, vagy szükség esetén mihamarabb kezelhessük a problémát. 

 

Forrás: Budai Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helye: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktornő! 47 éves vagyok. Egy évvel ezelőtt voltam kardiológiai vizsgálaton, mivel nem éreztem jól magam. (fulladás, melkasi fájdalom, kézzsibbadás). Akkor szívritmus zavat állapítottgak meg. Kaptam rá gyógyszert Betaloc Zoc-ot. Egy év múlva javasolt újabb kontrol. A kérdésem az lenne, hogy nem ártok e a sporttal, illetve. hogy mennyit szabad sportolnom. Általában 1-1,5órát sportolok, ha tehetem naponta. 0,5 óra szobabicikli, és 0,5 óra futópad, utánna erősítések. A probléma az , hogy a futópadon a pulzusom, hogyha 6-8 km/óra sebességgel futok, akkor 140 körül van. (1 percig tudok csak huzamossan futni, utánna sétára váltok, majd újra futás) Ez nem ártalmas? Úgy érzem ,hogy a megterhelés után kb 1 óra után rosszabb a közérzetem. (enyhe fulladás, erős szívverés érzés. ) Még az lenne a kérdésem ,hogy a szauna nem árt-e? Előre is köszönöm a válaszát. Tisztelettel: Mike Gabriella
Mike Gabriella

dr. Sztancsik Ilona

kardiológus
Tisztelt Mike Gabriella!

Nem tudom milyen ritmuszavara van. A sportot inkább sétaként kezelném kb. 4-5 km/ óra sebességgel, az erősítést hetente 1-2 alkalommal végezném alacsony súlyokkal 8-10 ismétléssel a nagy izomcsoportoknál (törzs kar, váll, láb, csípő ). A kontroll vizsgálatnál kérje kezelőorvosa véleményét!

Üdvözlettel:
Dr. Sztancsik Ilona

Páciensek mondták

Emberi

Sztancsik doktornőnél kedvesebb, hozzáértőbb, emberibb orvossal még nem találkoztam. Nagyon hálás vagyok, hogy hozzá kerültem és ezután is csak hozzá fogok járni.

dr. Sztancsik Ilona
dr. Sztancsik Ilona
kardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2018.07.11 07:19