Magyarországon az elmúlt években átlagosan évente több mint 20 000 ember szenved szívinfarktusban, ami az egyik leggyakoribb szív- és érrendszeri betegség, és sajnos az egyik vezető halálozási ok is hazánkban. Kiemelten fontos a szívinfarktus rizikóinak időben történő felismerése és azok csökentése.
Milyen tünetekkel jelentkezik a szívinfarktus?
Mik növelik a szívinfarktus kialakulásának esélyét?
Központunk kapcsolódó szolgáltatásai
- ABPM-24 órás vérnyomás mérés
- Boka kar index (BKI)
- EKG vizsgálat
- Holter EKG
- 7 napos Holter EKG
- Kardiológiai vizsgálat
- Laborvizsgálatok
- Terheléses EKG
- Terheléses szívultrahang vizsgálat
- Szívultrahang
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Mi az a szívinfarktus?
A szívinfarktus (más néven myocardialis infarctus vagy szívizominfarktus) az, amikor az egyik vagy több koszorúér elzáródása miatt a szívizom nem kap elegendő oxigént és tápanyagot, és ez a szívizom-szövet károsodásához vezet. Az elzáródás oka általában egy vérrög, ami akadályozza a véráramlást a koszorúérben, ami a szívet ellátná vérrel.
Milyen tünetekkel jelentkezik a szívinfarktus?
A szívinfarktus tünetei lehetnek enyhék vagy súlyosak, és egyénenként változóak lehetnek. Az egyik leggyakoribb tünet a mellkasi fájdalom vagy nyomásérzés, amely általában hirtelen jelentkezik, erős és tartós. A fájdalom vagy nyomásérzet néha a mellkas közepén vagy bal oldalán érezhető, és kiterjedhet a karokba, a nyakba, az állkapocsba vagy a hátba. Emellett más tünetek is jelentkezhetnek, mint például a légszomj, a szédülés, a hányinger vagy a hányás, az izzadás, a szorító érzés a mellkasban, valamint a fáradtság és a gyengeség érzése. Néhány embernél nem jelentkezik mellkasi fájdalom, vagy csak enyhe tüneteket tapasztal, így fontos figyelni más tüneteket is, különösen azokat, amelyek megjelenésekor a korábbiakhoz képest változás történik. Ha valaki szívinfarktusra utaló tüneteket észlel magán, azonnal keresse fel az orvosát vagy hívja a mentőket, mert időben történő kezeléssel sokszor megmenthető a beteg élete és az életminősége a későbbiekre nézve nagy mértékben javítható.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Mik növelik a szívinfarktus kialakulásának esélyét?
A szívinfarktus rizikóját, kialakulásának esélyét számos tényező befolyásolja, beleértve az életmódot, az egészségi állapotot, valamint a családi előzményeket és az életkort is. Az alábbiakban olvasható néhány tényező, amelyek növelhetik a szívinfarktus rizikóját:
Magas vérnyomás
Ha hosszabb ideig áll fenn magas a vérnyomás, akkor az károsíthatja az erek falát és növelheti a szívinfarktus kialakulásának esélyét.
Az érfalakban lévő magas vérnyomás tartós károsító hatással bír a szív- és érrendszerre, és hozzájárulhat az érelmeszesedés, atherosclerosis, és végsősoron a szívinfarktus kialakulásához. Az érelmeszesedés során az érfalakban lévő zsírok és más anyagok lerakódnak (plakkok), ami szűkíti az ereket és nehezíti a vér áramlását. Ez az állapot akadályozza a vér és az oxigén szabad áramlását a szívhez és más szervekhez.
A magas vérnyomásnak a következő hatásai vannak az érfalakra:
- Az érfalak megvastagodnak: A magas vérnyomás okozta állandó megnövekedett nyomás hatására az érfalak megvastagodnak és merevvé válnak. Ez nehezíti az ereken át áramló vér áthaladását és hozzájárul az érelmeszesedéshez.
- Az érfalak károsodnak: A magas vérnyomás hatására az érfalakban a sejtek és a kollagén szintje is csökkenhet, ami hajlamosabbá teszi az érfalakat a károsodásra és az érszűkület kialakulására.
- Az érfalak merevebbé válnak: Az érfalakban a kollagén és más szövetek lerakódása következtében a falak rugalmassága csökken, ami megnehezíti az ereken áthaladó vér áramlását.
Ezek a változások hozzájárulnak az érelmeszesedés kialakulásához és növelik a szívinfarktus és a stroke rizikóját. A magas vérnyomás kezelése a vérnyomás csökkentésével és a szövődmények megelőzésével járul hozzá a szív- és érrendszeri egészség javításához. A rendszeres vérnyomásmérés és a magas vérnyomás időben történő kezelése segíthet csökkenteni az érelmeszesedés és a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját.
Magas koleszterinszint
A magas koleszterinszint miatt a plakkok lerakódhatnak és felhalmozódhatnak az erekben, ami szűkítheti az ereket és növelheti a szívinfarktus rizikóját.
A koleszterin egy zsírszerű anyag, amely fontos szerepet játszik a test egészséges működésében. A koleszterin a sejtek felépítéséhez, az idegrendszer működéséhez, a hormonok előállításához és a zsírok szállításához is szükséges. Azonban ha túl magas a vérben a koleszterinszint, akkor felhalmozódhat az erekben és károsíthatja azokat.
A koleszterinnek két fajtája van: a HDL (magas sűrűségű lipoprotein) és az LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein). Az LDL a "rossz" koleszterin, mert a túl magas szintje a vérben felhalmozódhat az artériák falain, és plakkokat képezhet. A plakkok zsírok, koleszterin, kalcium és egyéb anyagok lerakódása az artériák belső falán, amelyek szűkítik az ereket és csökkentik a véráramlást. Ha egy plakk megreped, akkor az a vérrög képződéséhez vezethet, amely akadályozza a véráramlást, és szívinfarktust vagy stroke-ot okozhat.
Ha a vér koleszterinszintje magas, akkor fokozódik a plakkok kialakulásának esélye az érfalakban. A magas koleszterinszint károsítja az artériák falát, növeli az érelmeszesedés és az atherosclerosis kialakulásának kockázatát. Az érfalakban felhalmozódó plakkok nehezítik az érintett artéria átjárhatóságát, és akadályozzák a szívizom megfelelő vérellátását, ami a szívinfarktus rizikóját nagymértékben megnöveli.
A magas koleszterinszint kezelése a megfelelő táplálkozással, a testmozgással és a gyógyszeres terápiával érhető el. Az odafigyelés az egészséges életmódra, mint például a diéta módosítása, a testsúlycsökkentés és a testmozgás, segíthetnek csökkenteni a vér koleszterinszintjét és csökkenteni a szívinfarktus rizikóját.
Dohányzás
A dohányzás számos egészségügyi problémát okozhat, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket is, ezzel növelve a szívinfarktus kockázatát.
Az elsődleges káros hatás a nikotin, ami az egyik fő összetevője a dohánynak. A nikotin szív- és érrendszeri hatásai közé tartozik a vérnyomás emelkedése és a szívverés gyorsulása.
Az idővel kialakuló dohányzással összefüggő szív- és érrendszeri betegségek közé tartozik az artériás érelmeszesedés, az iszkémiás szívbetegség, a szívinfarktus, az agyi érelmeszesedés és a stroke. Ezek az állapotok jelentősen növelik a halálozás kockázatát, és jelentős terhet jelentenek az egészségügyi rendszerre.
A dohányzás az érrendszerre gyakorolt hatásainak köszönhetően szintén növeli a perifériás érbetegségek, például a perifériás artériás betegség kialakulásának kockázatát. Ez az állapot az alsó végtagok artériáinak szűkületével és az ezzel járó fájdalommal járhat.
Cukorbetegség
A cukorbetegség károsíthatja az ereket és növelheti a szívinfarktus rizikóját.
A cukorbetegség (diabétesz) hosszú távon károsíthatja az erek falát, ami növelheti a szívinfarktus rizikóját. A cukorbetegségben a vérben a glükóz (cukor) szintje magasabb a normálisnál, és ez károsíthatja az artériák falát, végsősoron növeli a szívinfarktus kockázatát.
Az állandóan magas vércukorszint a cukorbetegségben növeli az oxidatív stressz (sejtek károsodása) és az alacsonyfokú gyulladás kialakulásának kockázatát. Ez károsítja az artériák belső falát, és hozzájárul atherosclerosis kialakulásához (az artériákban a plakkok felhalmozódása). Az atherosclerosis növeli az artériákban a vérrögképződés esélyét, ami pedig a szívinfarktus kialakulásának egyik fő kiváltó oka lehet.
A cukorbetegségben a magas vércukorszint továbbá károsítja az erekben található idegvégződéseket, ami neuropátiához (idegsérülés) vezethet. A neuropátia csökkenti a fájdalomérzést, és a betegek nehezebben észlelik az érrendszeri problémákat. Az autonóm neuropátia pedig befolyásolhatja a szív- és érrendszeri működést, amely növelheti a szívinfarktus kockázatát.
Fontos tehát, hogy a cukorbetegségben szenvedők gondoskodjanak a vércukorszintjük megfelelő kezeléséről, hogy minimalizálják az erekre és a szív- és érrendszerre gyakorolt káros hatásokat. A megfelelő étkezési szokások, a rendszeres testmozgás, valamint a gyógyszeres terápia alkalmazása segíthet a vércukorszint szabályozásában és csökkentheti a szívinfarktus kialakulásának kockázatát a cukorbetegeknél.
Elhízás
Az elhízás fokozhatja az érelmeszesedés kockázatát és növelheti a szív- és érrendszeri betegségek, köztük a szívinfarktus kialakulásának esélyét.
Az elhízás az egyik fő rizikófaktor a szív- és érrendszeri betegségek, köztük a szívinfarktus kialakulása szempontjából. Az elhízás az érelmeszesedés (atherosclerosis) kialakulását és az artériák falának károsodását is elősegítheti.
Az elhízásban szenvedőknél a testsúly növekedése számos kardiovaszkuláris problémához vezethet, például magas vérnyomáshoz, cukorbetegséghez, magas koleszterinszinthez és metabolikus szindrómához. Ezek a betegségek mind hozzájárulhatnak az érelmeszesedés kialakulásához, ami az artériákban a plakkok felhalmozódásához vezethet. Az artériák falainak károsodása a plakkok fokozott lerakódását eredményezi, amely az artériák szűkületét okozza, és megnehezíti a véráramlást a szívbe és más szervekbe, tehát fokozott kockázatot jelent a szívinfarktusra nézve.
Az elhízás emellett egyéb rizikófaktorokhoz is hozzájárulhat. Az elhízásban szenvedők például gyakran nem rendelkeznek megfelelő mennyiségű testmozgással, és nem tartják be a megfelelő étkezési szokásokat, amelyek mind növelik a szív- és érrendszeri betegségek, így a szívinfarktus rizikóját.
Az elhízás tehát károsítja az egészséget, és növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, köztük a szívinfarktusét is. Fontos, hogy az elhízásban szenvedők foglalkozzanak testsúlyuk csökkentésével és a megfelelő étkezési szokások és testmozgás bevezetésével, hogy csökkentsék a szivet és érrendszert érintő betegségek kialakulásának rizikóját.
Testmozgás hiánya
A rendszeres testmozgás nélküli életmód szintén növelheti a kardiovaszkuláis betegségek rizikóját.
A mozgáshiányos életmód tehát hozzájárulhat az érelmeszesedéshez, amely a szívinfarktus kialakulásának egyik fő oka, ahogyan már korábban is említettük cikkünkben. Azoknak, akik ülő életmódot folytatnak, érdemes megfontolniuk a rendszeres testmozgás bevezetését az életükbe annak érdekében, hogy javítsák a szív- és érrendszeri egészségüket, és csökkentsék a szívinfarktus rizikóját. Az egészséges életmód, amely magában foglalja a rendszeres testmozgást, az egészséges étkezési szokásokat és a dohányzás mellőzését, kulcsfontosságú az egészség fenntartásához, a szívinfarktus rizikójának csökkentéséhez.
Stressz
A hosszan tartó stressz hatására nőhet a vérnyomás és a szervezetben a gyulladásos folyamatok mennyisége, amelyek szintén hozzájárulhatnak a szivet érintő betegségek kialakulásához.
Hosszan tartó stressz hatására a szervezetben fokozott mennyiségű stresszhormon, például kortizol szabadul fel, amely hatással van a vérnyomásra. A magas vérnyomás hosszabb ideig tartó fennállása pedig károsíthatja az ereket, növelve az érelmeszesedés és a szívinfarktus kialakulásának rizikóját.
A stressz hatására a szervezetben fokozódik az oxidatív stressz is, amelynek során a sejtekben olyan molekulák keletkeznek, amelyek gyulladásos folyamatokat indíthatnak el. Az oxidatív stressz hatására a sejtekben megemelkedhet a szabadgyökök szintje, amelyek károsítják az erek falát, növelve az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát. Emellett a gyulladásos folyamatok is hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához, beleértve a szívinfarktust is. A járványhelyzettel kapcsolatosban számos, különböző forrása lehet a szorongásainknak. Dr. Révay Edit PhD, a KardioKözpont életvezetési tanácsadójának iránymutatásával a pszichés biztonság részben visszaszerezhető. Kapcsolódó cikkünk
Szorong önmaga és a szerettei miatt? Ezeket gondolja végig
Szívinfarktus megelőzése
A szívinfarktus megelőzése érdekében javasolt a következő lépések betartása:
- Egészséges életmód kialakítása: egészséges étrend, rendszeres testmozgás, dohányzás elkerülése, alkoholfogyasztás mérséklése nélkülőzhetetlen a szívinfarktus rizikójának csökkentéséhez.
- Megfelelő vérnyomás és koleszterinszint tartása: rendszeres vérnyomás- és koleszterinszint ellenőrzés, szükség esetén gyógyszeres kezelés.
- Rendszeres orvosi vizsgálatok: éves szinten szükséges orvosi ellenőrzést végezni, ahol az orvos felméri a szív- és érrendszeri kockázatot, és szükség esetén módosítja az életmódot vagy javasolja a gyógyszeres kezelést.
- Stresszkezelés: a stressz okozta hatások csökkentése segíthet a szívinfarktus kialakulásának megelőzésében.
- Rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatok: a szív- és érrendszeri betegségek korai felismerése érdekében javasolt a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel.
Szívinfarktus kezelése
A kialakult szívinfarktus kezelése sürgős orvosi beavatkozást igényel, amelynek célja a szívizom vérellátásának mielőbbi helyreállítása és a szövődmények megelőzése. A kezelés általában a következő lépésekből áll:
- Koronária-angiográfia: a szív koszorúereinek kontrasztanyaggal történő röntgen-vizsgálata, amelynek segítségével az orvos meghatározza az elzáródás helyét és súlyosságát.
- Ballonos angioplasztika: az elzáródott érszakaszba katétert vezetnek, majd egy ballonos eszközzel kitágítják az ért és eltávolítják az elzáródást okozó vérrögöt.
- Stent beültetése: az angioplasztika során egy hálózatot alkotó fémcsövet, úgynevezett stentet is beültethetnek az érbe, amely segíti az ér nyitva maradását.
- Trombolytikus kezelés: amennyiben az angioplasztika nem lehetséges, vagy azonnal nem elérhető, a betegnek trombolytikus kezelést adnak, amely segíti a vérrög feloldódását és a szívizom vérellátásának javítását.
- Gyógyszeres kezelés: a betegnek gyógyszereket is felírnak a szívizom oxigénellátásának javítására, a vérnyomás csökkentésére, a szívritmus rendezésére és a szövődmények megelőzésére.
A szívinfarktus időben megkezdett kezelése és a rehabilitáció nagyon fontos a betegség súlyosságának és a szövődmények kockázatának csökkentése érdekében. A szívinfarktus kezelése után a beteg életmódjának megváltoztatása is javasolt, például egészséges étrend, rendszeres testmozgás, dohányzás elhagyása és az alkoholfogyasztás mérséklése. A rendszeres orvosi ellenőrzés és a szükséges gyógyszeres kezelés továbbra is fontos a szív- és érrendszeri rizikó kezelésében.
