Magyarországon az elmúlt években átlagosan több mint 20 000 ember szenvedett el szívinfarktust. A szívinfarktus nemcsak az egyik leggyakoribb szív- és érrendszeri betegség, de sajnos az egyik vezető halálozási ok is hazánkban. Éppen ezért kiemelten fontos rendszeresen felmérni a szívinfarktus rizikóját, és lépéseket tenni a megelőzés érdekében. A szívinfarktus rizikóját növelő tényezők között sok olyan van, amelyek befolyásolhatóak; életmódváltással, kezeléssel sokat tehetünk a szívinfarktus megelőzéséért.
Mit jelent a szívinfarktus?
Milyen tünetekkel jelentkezik a szívinfarktus?
Ezek növelik a szívinfarktus rizikóját: nem befolyásolható tényezők
Ezek növelik a szívinfarktus rizikóját: befolyásolható tényezők
Mit tehetünk, hogy csökkentsük a szívinfarktus rizikóját?
Központunk kapcsolódó szolgáltatásai
- ABPM-24 órás vérnyomás mérés
- Boka kar index (BKI)
- EKG vizsgálat
- Holter EKG
- 7 napos Holter EKG
- Kardiológiai vizsgálat
- Laborvizsgálatok
- Terheléses EKG
- Terheléses szívultrahang vizsgálat
- Szívultrahang
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Mit jelent a szívinfarktus?
A szívinfarktus (más néven myocardialis infarctus vagy szívizominfarktus) azt az életveszélyes állapotot jelenti, amikor az egyik vagy akár több koszorúér is elzáródik. A koszorúér feladata a szívizom táplálása, elzáródása esetén a szívizom nem kap elegendő oxigént és tápanyagot, ez pedig súlyos szívizom szövet károsodásához vezet. Az elzáródás oka általában egy vérrög, ami akadályozza a véráramlást a koszorúérben. Amennyiben nem kezelik időben, a szívizomzat visszafordíthatatlan károsodást szenvedhet, így szívinfarktus esetén rendkívül fontos az időfaktor, azonnal segítséget kell hívni!
Milyen tünetekkel jelentkezik a szívinfarktus?
A szívinfarktus tünetei lehetnek enyhék vagy súlyosak, és egyénenként változóak is. Mégis mindenkinek érdemes ismernie a szívinfarktus leggyakoribb tüneteit, hogy időben felismerhessük - akár magunkon, akár társainkon - és időben segítséget hívhassunk. A szívinfarktus egyik leggyakoribb tünete a mellkasi fájdalom vagy nyomásérzés, amely általában hirtelen jelentkezik, erős és tartós. A fájdalom vagy nyomásérzet a mellkas közepén vagy bal oldalán jelentkezhet, és kiterjedhet a karokba, a nyakba, az állkapocsba vagy a hátba. Emellett más tünetek is jelentkezhetnek, mint például légszomj, szédülés, hányinger vagy hányás, izzadás, szorító érzés a mellkasban, valamint fáradtság és gyengeség érzése. Néhány embernél nem jelentkezik mellkasi fájdalom, vagy csak enyhe tüneteket tapasztal, így fontos figyelni az egyéb tüneteket is, valamint a korábbiakhoz képest változó tüneteket. Ha valaki szívinfarktusra utaló tüneteket észlel magán, azonnal keresse fel az orvosát vagy hívja a mentőket, mert időben történő kezeléssel sokszor megmenthető a beteg élete, valamint javítható az életminősége a későbbiekre nézve.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Ezek növelik a szívinfarktus rizikóját: nem befolyásolható tényezők
Számos dolog növeli a szívinfarktus rizikóját. Minél több van jelen ezekből a tényezőkből, annál nagyobb a szívinfarktus kockázata. Ha meg akarjuk becsülni egy embernél, hogy mekkora a szívinfarktus kialakulásának esélye, különböző pontrendszereket használhatunk. Ezek közül a legismertebb a kardiológiában gyakran használatos SCORE pontrendszer. Ez a kockázatbecslő skála a halálos szív- és érrendszeri események előfordulási esélyét mutatja meg 10 éven belül. A SCORE a páciens neme, életkora, szisztolés vérnyomása, koleszterinszintje és dohányzási szokásai alapján ad előrejelzést. Ezen kívül még számos más tényező is van, amik növelik a szívinfarktus rizikóját. Cikkünkben két csoportba osztottuk ezeket a tényezőket: a befolyásolható és nem befolyásolható tényezőkre. Vannak ugyanis olyan dolgok, amik akaratunk és minden igyekezetünk ellenére is növelik a szívinfarktus rizikóját. Akinél ilyen kockázati tényezők állnak fent, még fontosabb, hogy csökkentse a befolyásolható tényezőket és ezzel csökkentse a szívinfarktus rizikóját!
A szívinfarktus rizikóját növelő, nem befolyásolható tényezők:
- Nem: Gyakoribb a szívinfarktus a férfiak körében.
- Életkor: A 45 évnél idősebb férfiak és az 55 évnél idősebb nők nagyobb valószínűséggel kapnak szívrohamot, mint a fiatalabbak.
- Családi anamnézis: Ha a testvérnél, szülőnél, nagyszülőnél előfordult korai életkorban szívinfarktus, az fokozott kockázatot jelent.
- Preeclampsia az anamnézisben: Ez az állapot magas vérnyomást okoz a terhesség alatt és növeli a szívbetegségek élethosszig tartó kockázatát.
- Autoimmun betegségek: Az olyan autoimmun betegségek, mint például a reumatoid artritisz vagy a lupusz is növelhetik a szívinfarktus rizikóját.
Ezek növelik a szívinfarktus rizikóját: befolyásolható tényezők
Vannak azonban olyan tényezők, amik növelik a szívinfarktus rizikóját, de tudunk tenni ellenük. Ha kezeljük ezeket az állapotokat vagy változtatunk a szokásainkon, akkor máris hatalmas lépést tettünk, hogy csökkentsük a szívinfarktus rizikóját. A szívinfarktus rizikóját növelő, befolyásolható tényezők a következők:
Magas vérnyomás
Ha hosszabb ideig áll fenn magas vérnyomás, akkor az károsíthatja az erek falát és növelheti a szívinfarktus rizikóját.
Az érfalakban lévő magas vérnyomás tartós károsító hatással bír a szív- és érrendszerre. A magas vérnyomás következtében az érfalak vastagabbá és merevebbé válhatnak, valamint károsodhatnak is. A magas vérnyomás ezáltal hozzájárulhat az érelmeszesedés, atherosclerosis, és végsősoron a szívinfarktus kialakulásához. Az érelmeszesedés során az érfalakban lévő zsírok és más anyagok lerakódnak, ami szűkíti az ereket és nehezíti a vér áramlását a szívhez és más szervekhez. Az elmeszesedett plakkok megrepedhetnek és trombózist okozhatnak, teljesen elzárva a vérátáramlást. A magas vérnyomás gyógyszeres kezelése, valamint az életmódváltás segíthet csökkenteni ezt a rizikót.
Magas koleszterinszint
A magas koleszterinszint növeli a már említett érelmeszesedés kockázatát, ezáltal növelheti a szívinfarktus rizikóját.
A koleszterin egy zsírszerű anyag, amely fontos szerepet játszik a test egészséges működésében. A koleszterin a sejtek felépítéséhez, az idegrendszer működéséhez, a hormonok előállításához és a zsírok szállításához is szükséges. Azonban ha túl magas a vérben a koleszterinszint, akkor felhalmozódhat az erekben és károsíthatja azokat.
A koleszterinnek két fajtája van: a HDL (magas sűrűségű lipoprotein) és az LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein). Az LDL a "rossz" koleszterin, mert túl magas szint esetén felhalmozódhat az artériák falain, és plakkokat képezhet. A plakkok zsírok, koleszterin, kalcium és egyéb anyagok lerakódását jelentik az artériák belső falán, amelyek szűkítik az ereket és csökkentik a véráramlást. Ha egy plakk megreped, akkor az a vérrög képződéséhez vezethet, amely akadályozza a véráramlást, és szívinfarktust vagy stroke-ot okozhat.
A magas koleszterinszint kezelése megfelelő táplálkozással, testmozgással és gyógyszeres terápiával érhető el. 
Dohányzás
A dohányzás számos egészségügyi problémát okozhat, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket is, ezzel növelve a szívinfarktus rizikóját.
Az elsődleges káros hatás a nikotin, ami az egyik fő összetevője a dohánynak. A nikotin szív- és érrendszeri hatásai közé tartozik a vérnyomás emelkedése és a szívverés gyorsulása. Az idővel kialakuló dohányzással összefüggő szív- és érrendszeri betegségek közé tartozik az artériás érelmeszesedés, az iszkémiás szívbetegség, a szívinfarktus, az agyi érelmeszesedés és a stroke. Ezek az állapotok jelentősen növelik a halálozás kockázatát, és jelentős terhet rónak az egészségügyi rendszerre is. A dohányzás az érrendszerre gyakorolt hatásainak köszönhetően szintén növeli a perifériás érbetegségek, például a perifériás artériás betegség kialakulásának kockázatát.
Cukorbetegség
A cukorbetegség károsíthatja az ereket és növelheti a szívinfarktus rizikóját.
A cukorbetegség (diabétesz) során a vérben magasabb a glükóz (cukor) szintje a normálisnál, és ez hosszútávon károsíthatja az artériák falát, végsősoron pedig növeli a szívinfarktus rizikóját. Az állandóan magas vércukorszint ugyanis oxidatív stresszt és a sejtek károsodását okozza, valamint egy alacsonyfokú gyulladást jelent a szervezet számára. Ez károsítja az artériák belső falát, és hozzájárul atherosclerosis kialakulásához. A cukorbetegségben a magas vércukorszint továbbá károsítja az erekben található idegvégződéseket, ami neuropátiához vezethet. A neuropátia csökkenti a fájdalomérzést, és a betegek nehezebben észlelik az érrendszeri problémákat. Az autonóm neuropátia befolyásolhatja a szív- és érrendszer működését is, és növelheti a szívinfarktus rizikóját.
Fontos tehát, hogy a cukorbetegségben szenvedők gondoskodjanak a vércukorszintjük megfelelő kezeléséről, hogy minimalizálják az erekre és a szív- és érrendszerre gyakorolt káros hatásokat. A megfelelő étkezési szokások, a rendszeres testmozgás, valamint a gyógyszeres terápia alkalmazása segíthet a vércukorszint szabályozásában és csökkentheti a szívinfarktus kockázatát a cukorbetegeknél.
Elhízás
Az elhízás fokozhatja az érelmeszesedés kockázatát és növelheti a szív- és érrendszeri betegségek, köztük a szívinfarktus rizikóját.
Az elhízás az egyik fő rizikófaktor a szív- és érrendszeri betegségek, köztük a szívinfarktus kialakulása szempontjából. Az elhízás az érelmeszesedés (atherosclerosis) kialakulását és az artériák falának károsodását is elősegítheti. Az elhízásban szenvedőknél a testsúly növekedése ugyanis magas vérnyomáshoz, cukorbetegséghez, magas koleszterinszinthez és metabolikus szindrómához vezethet. Az elhízás általában szegényes testmozgással és egészségtelen étrenddel is jár, ami szintén növeli a szívinfarktus rizikóját. Fontos, hogy az elhízásban szenvedők aktívan foglalkozzanak testsúlyuk csökkentésével, hogy kialakítsanak megfelelő étkezési és testmozgási szokásokat, hogy mindezzel csökkentsék a szívet és érrendszert érintő betegségek kialakulásának rizikóját.
Testmozgás hiánya
A rendszeres testmozgás nélküli életmód szintén növelheti a kardiovaszkuláis betegségek rizikóját.
A mozgáshiányos életmód hozzájárulhat az érelmeszesedéshez, amely a szívinfarktus kialakulásának egyik fő oka, ahogyan már korábban is említettük cikkünkben. Azoknak, akik ülő életmódot folytatnak, érdemes tehát megfontolniuk a rendszeres testmozgás bevezetését az életükbe!
Stressz
A hosszan tartó stressz hatására nőhet a vérnyomás és a szervezetben a gyulladásos folyamatok indulhatnak el, amelyek szintén hozzájárulhatnak a szívet érintő betegségek kialakulásához.
Hosszan tartó stressz hatására a szervezetben fokozott mennyiségű stresszhormon, kortizol szabadul fel, amely hatással van a vérnyomásra. A magas vérnyomás hosszabb ideig tartó fennállása pedig károsíthatja az ereket, növelve az érelmeszesedés és a szívinfarktus rizikóját.
A stressz hatására a szervezetben fokozódik az oxidatív stressz is. Az oxidatív stressz hatására a sejtekben megemelkedhet a szabadgyökök szintje, amelyek károsítják az erek falát, növelve az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát. Emellett a gyulladásos folyamatok is hozzájárulhatnak a szívinfarktus kialakulásához.Kapcsolódó cikkünk
Összevissza ver a szíve? Ez állhat a háttérben
Általában a pulzusunkat akkor érezzük szaporának, ha fizikai aktivitást végzünk, sportolunk, vagy ha valamilyen stressz helyzetet élünk át, például egy nehéz vizsga teljesítésekor, vagy egy váratlan helyzet kapcsán. Ez egy fiziológiás (nem kóros) állapot, amely hamar rendeződik és a pulzusunk az adott helyzet elmúltával visszaáll a normális tartományba. Ha azonban azt tapasztaljuk, hogy gyakran ver szabálytalanul, vagy szaporán, esetleg túl lassan a szívünk, szívritmuszavar lehet a diagnózis. Arról kérdeztük Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont kardiológusát, hogy ez pontosan mit jelent, és mi a teendő ilyen esetben?
Mit tehetünk, hogy csökkentsük a szívinfarktus rizikóját?
Amint látható a szívinfarktus rizikótényezőinek nagyobb része befolyásolható. Ha változtatunk ezeken a tényezőkön és kezeljük a fenti állapotokat, azzal rendkívül sokat tehetünk, hogy csökkentsük a szívinfarktus rizikóját. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy a cél nem csupán az, hogy csökkentsük a szívinfarktus rizikóját, hanem hogy egészséges, minőségi életet éljünk. Az alapbetegségek kezelésével és az egészséges életmódra áttéréssel ugyanis nemcsak a szívinfarktus rizikóját csökkentjük, hanem sok betegség kialakulását is. A következő lépések segíthetnek, hogy csökkentsük a szívinfarktus rizikóját és egészséges, teljes életet élhessünk:
- Egészséges életmód kialakítása: Az egészséges étrend, a rendszeres testmozgás, a dohányzás elkerülése és az alkoholfogyasztás mérséklése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy csökkentsük a szívinfarktus rizikóját.
- Megfelelő vérnyomás és koleszterinszint tartása: A rendszeres vérnyomás- és koleszterinszint ellenőrzéssel, valamint szükség esetén a gyógyszeres kezeléssel is sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a szívinfarktus rizikóját.
- Rendszeres orvosi vizsgálatok: Éves szinten érdemes orvosi ellenőrzést végezni, ahol az orvos felméri a szív- és érrendszeri kockázatot, és szükség esetén életmódváltást vagy gyógyszeres kezelést javasol.
- Stresszkezelés: A stressz okozta hatások csökkentése is segíthet a szívinfarktus kialakulásának megelőzésében.
- Társbetegségek kezelése: Ahhoz, hogy csökkentsük a szívinfarktus rizikóját, érdemes kezelni és rendszeresen ellenőrizni az egyéb társbetegségeket is, például a cukorbetegséget.
Téma szakértője
Specialitások:- Mellkasi fájdalom okainak kivizsgálása
- Szívinfarktus utáni gondozás
- Hosszú távú kardiológiai gondozás
- Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)
