Szerző: KardioKözpont

Magyarországon a szív- és érrendszeri kórképek állnak a halálozási statisztikák élén, sőt vannak olyan országok az európai régióban, melyekkel összehasonlítva, hazánkban ötször annyi megbetegedést regisztráltak. Ezek miatt kiemelten fontos feladat a szívinfarktus megelőzése, vagy a szívinfarktus megtörténte esetén az intenzív életmódterápia és szoros szakorvosi kontroll.

Mit jelent a szívinfarktus?

Mik lehetnek a szívinfarktus tünetei?

Mi a teendő, ha felismerjük a szívinfarktus tüneteit?

Mi történik a lezajlott szívinfarktus után?

Okozhat szövődményeket a szívinfarktus?

Mit lehet tenni a szívinfarktus megelőzése érdekében?

Szívinfarktus megelőző szűrőcsomag

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Kardioközpontban

Mit jelent a szívinfarktus?

A szívinfarktus azt jelenti, hogy a szív saját ereiben, vagyis a koszorúerekben megszűnik a vér áramlása, melynek leggyakoribb oka az érelmeszesedés, vagy egy vérrög.
A szív a keringés motorja, ő gyűjti be és pumpálja ki a vért a testbe. Ehhez a működéséhez nagyon sok tápanyagra és oxigénre van szüksége. A szív vérellátásáért a koszorúerek felelősek. Ezek a vékony kis erek az aorta kezdeti szakaszából indulnak, majd osztódva behálózzák és átszövik a szív felszínét, így biztosítva a friss, oxigéndús vérrel való ellátását. Szívinfarktus akkor alakul ki, ha valamelyik koszorúér (vagy annak egyik ága) elzáródik. Ez több okból is kialakulhat. Elzáródást okozhat az ér átmeneti összehúzódása, egy izomhíd, ami elszorítja a koszorúeret, egy keringő és a koszorúérben elakadó embólus vagy egy thrombus is. Ezek közül leggyakrabban a koszorúérben kialakuló thrombus (vérrög) miatt jön létre szívinfarktus.

A thrombózis kialakulására hajlamosít, ha érelmeszesedés áll fent a koszorúerekben. Ilyenkor az ér belsejében lévő meszes plakk megrepedhet és elzárhatja a véráramlás útját. Mivel az ér által ellátott szívizom nem kap elegendő vért és oxigént, egy idő után végleges károsodást szenved és elhal. Szívinfarktus esetében a halálos veszélyt a szív pumpafunkciójának drasztikus romlása, ezáltal a szervezet vérellátásának megszűnése jelenti. A szív pumpafunkciója két okból is romolhat, melyek mindegyikéért a csökkent oxigénellátás a felelős. Az egyik ok az oxigénhiányos szívizom összehúzódási képességének csökkenése, másik pedig a ritmusos szívműködés ritmustalanná válása.

Kapcsolódó cikkünk

Mit jelent a sztent beültetés és mire kell figyelni utána?

Mit jelent a sztent beültetés és mire kell figyelni utána?

Koszorúér-szűkület esetén az egyik legkíméletesebb megoldás az ún. sztent beültetés, amely tulajdonképpen egy érfalat kitámasztó fémháló beépítését jelenti. Az ún. sztentelés azonban csak első lépés a teljes, biztonságos élet felé. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa arról beszélt, hogy ha valamikor, egy ilyen beavatkozás után különösen fontos az életmód, hiszen bizonyos faktorok jelentősen megnövelhetik egy új sztent beültetésének kockázatát.

Mik lehetnek a szívinfarktus tünetei?

A szívinfarktus kezelésének első és legfontosabb lépése a szívinfarktus tüneteinek felismerése. A szívinfarktus tüneteit mindenkinek fel kell tudni ismerni, hiszen bárkivel bárhol előfordulhat, hogy cselekednie kell, és Magyarországon különösen gyakori ez a kórkép. A szívinfarktus tüneteinek felismerése sok esetben a tapasztalt orvosoknak is nehézséget okoz, hiszen a szívinfarktus nem minden esetben okoz tüneteket (csendes szívinfarktus), vagy épp elmaradnak a jellegzetes tünetek. Továbbá a szívinfarktus tünetei nagymértékben függnek a beteg korától, társbetegségeitől, az infarktus helyétől és az érintett szívizomterület nagyságától.

A szívinfarktus jellemző tünetei a következők lehetnek:

  • Nyomó, szorító fájdalom a mellkasban: Ez a szívinfarktus leggyakoribb tünete, amelyet sokan éles fájdalomként vagy kellemetlen nyomásként írnak le a mellkasban. A mellkasi fájdalom szívinfarktus esetén sokáig fennáll és nem javul pihenéssel vagy nyugalmi állapotban sem.
  • Jellemzően bal karba sugárzó fájdalom: A szívinfarktus fájdalma gyakran kisugározhat más területekre is, például a bal karba, vállba, nyakba vagy hátba.
  • Nehézlégzés: Nehézlégzés vagy fulladásérzet is lehet a szívinfarktus jele, hiszen szívinfarktus esetén a tüdőből nem tud tovább áramolni a vér a szív felé.
  • Hányinger, hányás: Ezek különösen a nőknél vagy idősebb embereknél jelentkezhetnek, mint a szívinfarktus tünetei.
  • Eszméletvesztés: Szédülés, ájulás és eszméletvesztés is lehet a szívinfarktus tünete, hiszen az agy keringése hirtelen lecsökkenhet
  • Hideg verejtékezés: A szívinfarktus tünete lehet a testet elöntő hideg verítékezés is.

Egyes esetekben a felsorolt tünetek összetéveszthetőek a mellkasi fájdalommal, az angina pectoris-al. Az angina pectoris esetén a szív számára szükségesnél kevesebb oxigén érkezik az artériákból, általában a koszorúeret szűkítő érelmeszesedés miatt. Ilyenkor azonban a szívizomzat ép, nem hal el, csak kevés oxigént és tápanyagot kap. Angina pectoris esetén kezdetben csak terhelésre jelentkezik mellkasi fájdalom, később azonban nyugalomban is fennáll. Szívinfarktus esetén viszont éles, szorító és nem szűnő lehet ez a fájdalom.

Különbözik a szívinfarktustól a hibernált szívizom is. Hibernált szívizom akkor alakul ki, amikor a koszorúér elég lassan záródik el ahhoz, hogy a szívizomszövet energiatartalékai kimerüljenek, de nem elég hosszú ideig, hogy szívizomelhalás következzen be. Így ezek a részek nem halnak el, csak beszüntetik a működésüket, „hibernálódnak”. Ha ismét normális vérellátáshoz jutnak beavatkozások útján, akkor újra aktivizálódhatnak.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Mi a teendő, ha felismerjük a szívinfarktus tüneteit?

Amennyiben a fenti tüneteket tapasztalja akár saját magán, akár máson, azonnal hívjon mentőt és tájékoztassa a diszpécsert, hogy úgy érzi szívinfarktusa van! A szívinfarktus és a stroke kezelésében is a legfontosabb dolog az idő. Versenyt futunk ilyenkor az idővel, hogy megmenthető legyen a szívizomzat minél nagyobb része és ne haljon el. A szívinfarktus kezelésének lényege az érintett szívizomterület vérellátásának a helyreállítása a lehető legrövidebb időn belül. Ennek lehetőségei a következők:

  • A szívinfarktust okozó vérrög gyógyszeres feloldása.
  • A szívinfarktust okozó érelzáródás mechanikus megnyitása szívkatéteres eljárással.
  • A szívinfarktus következtében elzáródott érszakasz megkerülése szívsebészeti beavatkozás során készített áthidalással (bypass). Ezáltal egy új ér fogja ellátni az adott szív területet.

A fentieken kívül igen fontos a tünetek (például a fájdalom és a nehézlégzés) megfelelő kezelése, valamint a szívinfarktus szövődményeinek (például szívritmuszavarok) kezelése.

Mi történik a lezajlott szívinfarktus után?

Szívinfarktus után mindenképpen fontos rehabilitációban részt venni. Ez ugyanis biztonságosan felgyorsítja a felépülést, hiszen olyan szakemberek segítik a gyógyulást, akiSzívinfarktusk kifejezetten a szívinfarktus utáni rehabilitációra specializálódtak. A rehabilitáció további fontos célja, hogy megakadályozza a további szív-érrendszeri katasztrófák kialakulását, beleértve az újabb szívinfarktus lehetőségét, és hogy a páciens visszanyerje egészségét és visszatérhessen a mindennapi életébe.

A szívinfarktus utáni rehabilitáció területei:

  • Mozgásterápia
  • Táplálkozásterápia
  • Stresszkezelés
  • Dohányzásról leszokás
  • Testsúlycsökkentés
  • Társbetegségek kezelése

Ezen területek és szakembereik együttes szemléletére van szükség egy jól felépített életmódváltó program kialakításához, ugyanis csak így érhető el a teljes felépülés, és így előzhető meg a későbbi szív-érrendszeri traumák kialakulása.

Okozhat szövődményeket a szívinfarktus?

A szívinfarktus szövődményei elsősorban attól függenek, hogy a szívizom elhalása hol történt és mekkora területet érintett. A szívinfarktus szövődményeinek egy része ugyanis magából az szívizomelhalásból fakad. Kialakulhat miatta szívelégtelenség, melynek során a szív nem tudja kellő hatékonysággal pumpálni a vért. A szívinfarktus okozta károsodás megváltoztathatja az elektromos jelek útját a szívben, ami szívritmus-változásokat okozhat. Akár súlyos szívritmuszavar is kialakulhat.

A szívinfarktus legsúlyosabb akut szövődménye a kardiogén sokk. Ez akkor következik be, amikor a szív hirtelen képtelenné válik a vér pumpálására, ami perceken belül halálhoz vezethet. A szívinfarktus szívmegállást is okozhat.

A szívinfarktus lassabban kialakuló szövődményei közt említhetjük a szívburok gyulladását, más néven a Dressler-szindrómát. Ennek hátterében a szívinfarktust követő hibás immunrendszeri válasz áll. A szívinfarktus másik hosszú távú szövődménye, az úgynevezett posztinfarktusos angina. A szívinfarktus követően sokan maradandó mellkasi fájdalmat, esetleg szorítást tapasztalhatnak.

Mit lehet tenni a szívinfarktus megelőzése érdekében?

A szívinfarktus megelőzése érdekében fontos az egészséges életmód kialakítása és bizonyos kockázati tényezők elkerülés. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány lépést, amelyek segíthetnek a szívinfarktus megelőzésében:

  • Egészséges táplálkozás: Fogyasszon sok gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonákat, sovány húsokat és halakat. Kerülje a magas telített zsírsavakat és transzzsírsavakat tartalmazó ételeket, valamint a magas só- és cukortartalmú ételeket.
  • Testmozgás: Mozogjon rendszeresen legalább heti 2,5 órát. Ehhez a közepes intenzitású sportok javasoltak, például a séta, úszás vagy a kerékpározás.
  • Súlykontroll: Tartsa meg vagy érje el az egészséges testsúlyt, mert az elhízás növeli a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát.
  • Dohányzásról való leszokás: Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos a dohányzás abbahagyása, hiszen  jelentősen növeli a szívinfarktus kockázatát.
  • Alkoholfogyasztás mérséklése: A túlzott alkoholfogyasztás növelheti a szív- és érrendszeri problémák kockázatát, így ha fogyaszt, mértékkel tegye azt!
  • Rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatok: Vegyen részt rendszeresen orvosi vizsgálatokon, hogy ellenőrizze a vérnyomását, vércukorszintjét és koleszterinszintjét. Ezek a tényezők befolyásolhatják a szívbetegségek kockázatát.
  • Stresszkezelés: A hatékony stresszkezelési módszerek elsajátítása nagyon fontos, például mélylégzés, meditáció vagy relaxációs gyakorlatok.
  • Gyógyszerek: Bizonyos esetekben az orvos által felírt gyógyszerek is segíthetnek a szívbetegségek kockázatának csökkentésében, például javasolhatja az orvos a vérnyomáscsökkentők, vérhígítók vagy koleszterinszint-csökkentők szedését.

    Kapcsolódó cikkek, amelyek érdekelhetik Önt

Szívinfarktus megelőző szűrőcsomag

Akinek a családjában előfordult már szívbetegség, szívinfarktus, aki dohányzik vagy fokozott stressznek van kitéve, érdemes megelőznie a bajt és részt venni egy kardiológiai kivizsgáláson. Az életmódváltás a szívinfarktus megelőzésében is kiemelten fontos, és ennek első lépése egy teljeskörű kivizsgálás. A Kardio Központban az erre speciálisan kialakított Szívinfarktus megelőző szűrőcsomag tartalmazza:

Módosítás: 2025.01.23 13:37