Egy-egy kevésbé intenzív tünet, lassabban kialakuló fájdalom elbizonytalaníthat bárkit, szükséges-e az azonnali orvosi ellátás vagy sem. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a szívinfarktus és a stroke tüneteinek sokszínűségére és azok különbségeire hívta fel a figyelmet. 

A szívinfarktus tünetei

Amikor valaki az utcán sétálva a szívéhez kap és összeesik, senkinek sincs kétsége afelől, hogy azonnal mentőt kell hívni és a kiérkezésig meg kell kezdeni az újraélesztést. Gyakran azonban lassabban és kevésbé fájdalmasan jelentkeznek a tünetek, és az érintettek a bizonytalanságuk miatt túl későn hívnak segítséget. Ezért érdemes megismerni a legjellemzőbb tüneteket, amelyek szívinfarktusra utalhatnak.szívinfarktus tünetei stroke tünetei

  • Mellkasi fájdalom vagy diszkomfort - Ez az érzés a mellkas közepén jelentkezik, és tovább tart néhány percnél, előfordul, hogy enyhül, majd visszatér. Tűnhet nyomásnak, préselésnek is.
  • Fájdalom a felsőtest más részein - A fájdalom érintheti a karokat (nem feltétlenül csak a balt), a nyakat, az állkapcsot és a gyomrot.
  • Légszomj - Ez a tünet jelentkezhet a mellkasi fájdalom mellett vagy anélkül is.
  • Egyéb tünetek - Előfordulhat hányinger, hideg verejtékezés, zavarodottság.

A nőknél – a férfiakhoz hasonlóan – a vezető tünet szintén a mellkasi fájdalom vagy diszkomfort, de ők gyakrabban számolnak be utólag szokatlan fáradtságról, hidegrázásról, hányásról, izzadásról, a lapockákba sugárzó fájdalomról. Mindkét nemnél jellemző, hogy az állapot fizikai aktivitás vagy lelki stressz hatására romlik, és gyakran pihenéssel sem javul. Az esetek kb. 15 %-ban ugyanakkor nincsenek jellemző tünetek – ez főként az időseknél és a cukorbetegeknél fordulhat elő. Amennyiben azonban bármilyen említett tünetet észlelünk, azonnal mentőt kell hívni!

Angina pectoris – még nem infarktus

Mellkasi fájdalom akkor is kialakulhat, ha szűkültek az erek a szívben, hiszen így elégtelenné válhat a szívizomzat vérellátása. Ilyenkor a szorító mellkasi fájdalom rohamokban jelentkezik, testmozgásra vagy stresszre fokozódik, kisugárzik a karokba, a hátba, a gyomorba, különösen nőknél jellemző a hányinger, hányás is. Pihenésre és már kezelt betegeknél nyelv alá helyezett nitroglicerin tabletta hatására oldódik. Bár az angina pectoris csak néhány percig tart, mégis ki kell vizsgáltatni, mert jelentősen növeli a szívinfarktus és a hirtelen halál kockázatát. Az állandó tünetekkel és kiszámítható terhelésre jelentkező stabil angina gyógyszerekkel és életmódbeli változtatásokkal (melyek közül a legfontosabb a dohányzás elhagyása és a rendszeres mozgás) egyre eredményesebben kezelhető.

A stroke tünetei

A stroke-nál a szívinfarktussal szemben nem mutatkozik mellkasi fájdalom, sőt, az is elképzelhető, hogy egyáltalán nem jelenik meg fájdalom. Jóval tipikusabbak viszont az idegrendszeri tünetek. Bekövetkezésekor a legfontosabb a gyors reakció, hiszen az időveszteséggel egyenesen arányos lehet az agykárosodás mértéke. A legjellemzőbb tünetek mind hirtelen jelentkeznek – de nem feltétlenül mutatkozik meg minden egyes szimptóma.

  • Gyengeség vagy bénultság az arcon, a karon vagy a lábon – jellemzően csak az egyik oldalon. (Feltűnő jel a féloldalas mosoly, vagy ha a nyelv csak az egyik oldalra kinyújtható. Ugyanilyen diagnosztikus jel, ha az érintett mindkét karját megpróbálja felemelni, de az egyik nem, vagy csak gyengébben emelkedik. )
  • Beszéd-, illetve megértési zavar, látászavarok, összezavarodottság.
  • Egyensúlyzavar, járási nehézségek. (Meg kell kérni az érintettet, hogy sétáljon egyenesen, és ha ez nem megy, stroke-ra lehet gyanakodni.)
  • Erős, ismeretlen eredetű fejfájás.

Ilyenkor a legfontosabb teendő a mentő kihívása!

A korai felismerés és kezelés életmentő lehet

- A vészhelyzeteknél természetesen a mielőbbi orvosi, kórházi ellátás a legfontosabb, ugyanakkor nem szabad elhanyagolni a kevésbé súlyos tünetek kivizsgálását sem. A fel-felbukkanó mellkasi fájdalom, szorítás, az erős szívdobogásérzés, a légszomj, a csökkenő terhelhetőség, az erősödő fáradtságérzés olyan tünetek, amelyek hátterében akár szív-érrendszeri betegség is állhat – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Ilyenkor érdemes egy kivizsgálással utánajárni az okoknak, vagyis ajánlatos elvégeztetni legalább egy kardiológiai szűrést, egy nagylabor vizsgálatot, nyugalmi- és terheléses EKG-t, valamint egy szívultrahangos vizsgálatot.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Előző kérdésemhez még annyit, hogy a nyugalmi pulzusom, normál (60-70 között, néha akár 60 alatt), illetve normál/alacsony (nem ritka, hogy mindkét érték 100 alatti).
Kováts

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Tisztelt Kováts Attila!
Bár nem vagyok sportorvos és ennek a specialistája, de mint a témával foglakozó kardiológus a következőt válaszolom.
A 220-életkor/80% egy elméleti adat. Nagy egyéni különbségek vannak.Hogy ennek a hátterében szervi elváltozás, vagy a normálistól eltérő variáció áll, azt csak kardiológiai kivizsgálás után lehet megmondani. Várjuk szeretettel kivizsgálásra.
Üdvözlettel:
Dr. Vaskó Péter

Páciensek mondták

Mindent meg lehetett beszélni

Gyors időpont, nagyon kedves volt doktor úr és a személyzet is. Külön értékeltem, hogy doktor úrral mindent nagyon jól meg lehetett beszélni. Nagyon elégedett vagyok az egész rendszerükkel, alaposságukkal és kedvességükkel!

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2019.04.25 12:47