Szerző: KardioKözpont

A kardiovaszkuláris megbetegedések hazánkban a vezető halálokok közé tartozik. Magyarországon az angina pectoris-szal rendelkező betegek száma 400.000 körüli. Nemcsak hazánkban jelentős megbetegedés, hanem a legtöbb fejlett országban komoly egészségügyi kockázatot jelent.

Tartalom

Angina pectoris

Angina pectoris tünetei

Milyen tényezők váltanak ki koszorúérgörcsöt?

Milyen típusú angina pectorisszal találkozhat?

Hogyan diagnosztizálható az angina pectoris?

Az angina pectoris megelőzése

Hogyan zajlik az angina pectoris kezelése?

Angina pectoris

Angina pectorisnak (avagy koszorúérgörcs) nevezzük azt a tünetegyüttest, amikor a szívizom elégtelen vérellátottsága miatt szorító mellkasi fájdalom jelentkezik, ami testmozgásra csak fokozódik. Ez az érzés kiterjedhet a mellkasra, karokra, nyakba és az állba is. Oka legtöbb esetben a koszorúerek megbetegedése, az érelmeszesedése, melynek következtében a szívizom oxigénellátása elégtelenné válik. Az angina pectoris a középkorú és idősebb férfiak és a változókoron túli nők jellemző panasza, ami a szívinfarktus előfordulását jelentősen növeli.

Angina pectoris tünetei

Az angina pectoris megállapításában számos tünet játszik szerepet. Leggyakrabban jellegzetes, bénító mellkasi fájdalom jelentkezik, amely a szegycsont mögött intenzíven érzékelhető. Alkalmanként kisugárzik a bal karba, kisujjba is. Tüneteit fizikai megterhelés, stresszes munka, túlzott hideg érzet, dohányzás, kiadós étkezés vagy érzelmi megterhelés is kiválthatja. A tünetek jellemzően rövid ideig tartanak.Angina pectoris - KardioKözpont

Fő tünetek:

  • erős mellkasi fájdalom
  • szegycsont mögötti szúró, nyomó fájdalom, amelyet gyomorszáj tájéki erős fájdalom kísér
  • fájdalom a hátban, vállak területén
  • kisugárzott fájdalom a bal karban
  • hányinger
  • verítékezés
  • halálfélelem

Mivel egyéb kórképek is okozhatnak hasonló tünetek, mellkasi fájdalmat, így azonnal forduljon szakorvoshoz, amint érzékeli magán a fent leírtakat.

Milyen tényezők váltanak ki koszorúérgörcsöt?

Koszorúérgörcsöt a szívizomzat elégtelen vérellátása okoz az esetek többségében. Ennek oka általában érelmeszesedés, amelyre számos életmódbeli, vagy öröklött tényező hajlamosít és kockázati tényezővel rendelkezik.

Érelmeszesedésre hajlamosító tényezők:

  • öröklött hajlam
  • magas életkor, férfi nem
  • magas vérnyomás
  • zsíranyagcsere-zavarok, magas koleszterinszint
  • cukorbetegség (diabétesz)
  • magas testtömeg
  • dohányzás

Milyen típusú angina pectorisszal találkozhat?

A koszorúérgörcs sokszor spontán jelentkezhet, melyet természetesen életmódbeli tényezők is kiválthatnak, fokozhatják a kialakulásának kockázatát.

Az angina pectoris formái:

Hogyan diagnosztizálható az angina pectoris?

A koszorúérgörcs diagnózisának felállításakor fontos a szív koszorúereinek vizsgálata, mivel a különféle tünetek erőssége nem mindig áll arányban a szervi eltéréssel.  Az angina pectoris diagnosztikájában számos eljárás használható. Fontosak a képalkotó eljárások (például az ultrahang, mellkasröntgent) a laboratóriumi tesztek a vérzsírok eloszlását illetően, illetve az elektrokardiográf is.

Szükséges ezek speciális vizsgálatainak elvégzése is a kórkép felderítéséhez, így lehetséges szívkatéterezés során érfestéses röntgentvizsgálatot vagy terheléses  szívizotóp EKG vizsgálatot is végezni.

Indokolt lehet a 24 órás EKG monitoros (úgynevezett Holter monitor) vizsgálat is, ami a csendes angina felfedésére használatos. Ekkor a panaszokat nem okozó, átmeneti oxigénhiányt lehet feltérképezni a nap során.

Az angina pectoris megelőzése

Az elsődleges kezelési elv a prevenció ezen kórkép esetében is. Az öröklött hajlamot nem tudjuk befolyásolni, ám az életmódbeli tényezőkön lehet változtatni: a helyes táplálkozás és a rendszeres mozgás nagyon fontos.

Ami a táplálkozást illeti, a mediterrán diéta a külföldi és hazai ajánlások szerint egyaránt eredményesen alkalmazható kardiovaszkuláris megbetegedések megelőzésében, kezelésében. Ennek alapja a teljes kiőrlésű gabonafélék preferálása a finomított, fehér lisztből készült pékárukkal szemben. A mennyiségi zöldség- és gyümölcsfogyasztás is alapvető. A mediterrán diéta hangsúlyozza továbbá a halak rendszeres fogyasztását, a növényi olajok, például olívaolaj használatát.

A rendszeres mozgás is számottevő befolyással rendelkezik szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, kezelésében egyaránt. Már napi fél óra tempós sétával sokat tehet szíve egészségéért.

Hogyan zajlik az angina pectoris kezelése?

Abban az esetben, ha már kialakult az angina pectoris, szüksége lehet az életmódterápián túl gyógyszeres kezelésre. Ezek általában kombináltan a kórképet kiváltó okokra is hatnak. Hiszen a háttérben legtöbbször érelmeszesedés áll, így véralvadásgátlók, vérrögoldó szereket is használnak.

Angina pectoris gyógyszeres kezelésében alkalmazott szerek:

  • véralvadásgátlók
  • vérrögoldó szerek
  • koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek
  • vérnyomáscsökkentők

Az angina pectoris kezelése azért is kiemelt fontosságú, mert szövődményeként szívelégtelenség, szívinfarktus is nagy valószínűséggel alakul ki.

Létrehozás ideje: 2019.05.13
Utolsó módosítás: 2023.08.31