Híreink
Erős szívdobogás? Íme, a szükséges vizsgálatok

Erős szívdobogás? Íme, a szükséges vizsgálatok
Létrehozva: 2017.03.14 08:25 Módosítva: 2017.07.27 13:43
2017-07-27 13:43:30.170814 Lifestyle
Fulorrgegekozpont.hu

Akár a családban fordult elő szívbetegség, akár szokatlan tüneteket tapasztalunk, a kardiológiai kivizsgálás számos súlyos, akár végzetes betegség kiszűrését, megelőzését teszi lehetővé. Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont specialistája a gyanút keltő tünetekre és a szűrés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

A szív nem mindig jelez

Számos szívbetegség (például a szívritmuszavar) sokáig rejtve marad az érintettek elől, hiszen nem okoz tünetet. Ugyanakkor egyetlen tünetre sem mondható, hogy mindenképpen szívbetegségre utal, de ha ilyet tapasztalunk, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat.
– Mindenkinek ajánlott részt venni egy alapos kivizsgáláson, aki erős szívdobogást, hirtelen bedobbanásokat, kimaradásokat, gyengeséget, tartós kimerültséget, mellkasi szorítást, légszomjat tapasztal. Ugyanígy gyanús lehet, ha nem derül ki, mi okozza a rendszeres fejfájást, a szédülést, illetve a váratlan eszméletvesztést – hangsúlyozza Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont kardiológusa. – Ma már számos olyan műszeres vizsgálat áll rendelkezésre, amelyekkel gyors, pontos diagnózishoz juthatunk, és megkezdődhet a személyre szabott kezelés.  

Milyen vizsgálatok jöhetnek szóba?

Vérnyomásmérés és 24 órás vérnyomásmérés

A vérnyomásmérés az első lépés a kivizsgálás útján, még akkor is, ha a páciens otthon is méri az értékeket. Ugyanakkor sok betegnél a vérnyomás csak időszakosan emelkedik meg, aminek kivizsgálására a 24 órás vérnyomásmérés jelent megoldást. A 24 órás vérnyomásmérés (ABPM) képes feltérképezni az időszakosan megemelkedő vérnyomást, és kizárja a „fehérköpeny szindróma” miatt mért magas értékek is.

Nyugalmi EKG

Az EKG vizsgálat során vizsgálható a percenkénti szívverések száma, szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, ritmuszavarok, károsodása. Számos egyéb probléma mellett információt ad többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól vagy azok nemkívánatos mellékhatásairól is.

Holter-vizsgálat (24 órás EKG)

Bizonyos ritmuszavarok nem észlelhetők folyamatosan, ezért a véletlenszerűen megválasztott időpontban elkészített EKG-n nem mutathatók ki. Ilyenkor van szükség a Holter-vizsgálatra, amely egy 24 órás folyamatos vizsgálat hordozható EKG-készülékkel.

Terheléses EKG

terheléses ekgVeleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, ritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések feltérképezése céljából készülhet nyugalmi és terheléses EKG. Ez utóbbi azért lehet szükséges, mert vannak olyan betegségek, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés (jellemzően kerékpározás vagy futópad használat) közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét.

 

Szív ultrahang

A szív ultrahangos vizsgálatával álló- és mozgókép is kapható a szívről, sőt, az áramló vér sebessége is mérhető vele. A szívüregek, a szívfalak és a szívburok, valamint szívbillentyűk működése, az infarktus utáni falmozgási zavarok, a vérrög, a billentyűbetegségek, a hegesedések, a kóros irányú véráramlás, a pumpafunkció állapota és a szívburokban meggyűlő folyadék is kimutatható a szív ultrahang segítségével.

Laborvizsgálatok

Ahogy a legtöbb betegség esetén, a kardiológiai kivizsgálások során is nagy segítséget jelentenek a vérből kinyerhető adatok. A kardiológus által leggyakrabban kért vizsgálat a nagyrutin, különösen fontos lehet a bilirubin, a Gamma-GT, az LDH, a CK, a protrombin, a fibrinogén, a homocisztein és a süllyedés szintjének meghatározása. Ezen kívül fontos lehet még a vesefunkció, az ionok és a pajzsmirigy-funkció vizsgálata is.

Speciális vizsgálatok

Ritkább esetben szükség lehet még a szívizom izotópos vizsgálatára, elektrofiziológiai vizsgálatra, CT-re és MR-re is.

 

Forrás: Budai KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Orvos válaszol

Orvos válaszol - Pap Hajnalka

Pap Hajnalka

Tisztelt Doktornő/Doktor úr!

Édesanyám szívbeteg, és két napja esett át aorta billentyű műtéten. A szívbetegség mellett vesebetegsége is van, rendszeres művese kezelésre szorul, továbbá magas vérnyomással küzd.
Sajnos a műtét után azóta is altatásban tartják, mert állítólag ébrenlétkor epilepsziás görcsrohamok jelentkeztek nála. Ilyen problémája viszont eddig soha nem volt. Vizsgálják és gyógyszerezik nála ezt a problémát, de nem tudott még semmit mondani az orvos azzal kapcsolatban, hogy mi várható, így eléggé kétségbe vagyunk esve.
Kérdésem az lenne, hogy ezek a görcsrohamok mitől fordulhatnak elő, ha eddig ilyen problémája nem volt? Lehet műtét utáni szövődmény, vagy komplikáció eredménye? Ha így van, mennyire gyakorinak számít és mennyire súlyosnak, van-e esély a felépülésre?

Előre is köszönöm szépen a válaszát!
Tisztelettel:
Pap Hajnalka
Tisztelt Papp Hajnalka!

Szívesen válaszolnék, de egy ilyen komplikált betegségben, amiben az édesanyja szenved, nehéz megmondani.
A krónikus veseelégtelenség - főleg a végstádiumú - éppúgy járhat görcsrohammal, mint egy nagy műtét altatással. Sajnos, jósolni sem lehet. Bízzon a kezelő orvosában és kollégáiban, akik az édesanyja állapotáról többet tudnak.

Üdvözlettel:
Vaskó Péter

Páciensek mondták

pontos, lelkiismeretes

A megbeszélt időpont előtti napon telefonon egyeztettek, hogy történt-e változás. A megbeszélt időben, várakozás nélkül elkezdődött a vizsgálat. Kellemes környezet, udvarias, előzékeny tájékoztatás, pontos, lelkiismeretes orvosi vizsgálat. A szükséges teendőkről alapos, részletes tájékoztatás az orvos részéről, kiterjedve még az otthoni vérnyomás mérés helyes módjára is. 

További vélemények

Kapcsolódó videók


Visszalépés az előző oldalra...

FACEBOOK CSOPORTOK