Erős szívdobogás? Íme, a szükséges vizsgálatok

A szív nem mindig jelez

Számos szívbetegség (például a szívritmuszavar) sokáig rejtve marad az érintettek elől, hiszen nem okoz tünetet. Ugyanakkor egyetlen tünetre sem mondható, hogy mindenképpen szívbetegségre utal, de ha ilyet tapasztalunk, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat.
– Mindenkinek ajánlott részt venni egy alapos kivizsgáláson, aki erős szívdobogást, hirtelen bedobbanásokat, kimaradásokat, gyengeséget, tartós kimerültséget, mellkasi szorítást, légszomjat tapasztal. Ugyanígy gyanús lehet, ha nem derül ki, mi okozza a rendszeres fejfájást, a szédülést, illetve a váratlan eszméletvesztést – hangsúlyozza Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont kardiológusa. – Ma már számos olyan műszeres vizsgálat áll rendelkezésre, amelyekkel gyors, pontos diagnózishoz juthatunk, és megkezdődhet a személyre szabott kezelés.  

Milyen vizsgálatok jöhetnek szóba?

Vérnyomásmérés és 24 órás vérnyomásmérés

A vérnyomásmérés az első lépés a kivizsgálás útján, még akkor is, ha a páciens otthon is méri az értékeket. Ugyanakkor sok betegnél a vérnyomás csak időszakosan emelkedik meg, aminek kivizsgálására a 24 órás vérnyomásmérés jelent megoldást. A 24 órás vérnyomásmérés (ABPM) képes feltérképezni az időszakosan megemelkedő vérnyomást, és kizárja a „fehérköpeny szindróma” miatt mért magas értékek is.

Nyugalmi EKG

Az EKG vizsgálat során vizsgálható a percenkénti szívverések száma, szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, ritmuszavarok, károsodása. Számos egyéb probléma mellett információt ad többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól vagy azok nemkívánatos mellékhatásairól is.

Holter-vizsgálat (24 órás EKG)

Bizonyos ritmuszavarok nem észlelhetők folyamatosan, ezért a véletlenszerűen megválasztott időpontban elkészített EKG-n nem mutathatók ki. Ilyenkor van szükség a Holter-vizsgálatra, amely egy 24 órás folyamatos vizsgálat hordozható EKG-készülékkel.

Terheléses EKG

Veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, ritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések feltérképezése céljából készülhet nyugalmi és terheléses EKG. Ez utóbbi azért lehet szükséges, mert vannak olyan betegségek, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés (jellemzően kerékpározás vagy futópad használat) közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét.

Szív ultrahang

A szív ultrahangos vizsgálatával álló- és mozgókép is kapható a szívről, sőt, az áramló vér sebessége is mérhető vele. A szívüregek, a szívfalak és a szívburok, valamint szívbillentyűk működése, az infarktus utáni falmozgási zavarok, a vérrög, a billentyűbetegségek, a hegesedések, a kóros irányú véráramlás, a pumpafunkció állapota és a szívburokban meggyűlő folyadék is kimutatható a szív ultrahang segítségével.

Laborvizsgálatok

Ahogy a legtöbb betegség esetén, a kardiológiai kivizsgálások során is nagy segítséget jelentenek a vérből kinyerhető adatok. A kardiológus által leggyakrabban kért vizsgálat a nagyrutin, különösen fontos lehet a bilirubin, a Gamma-GT, az LDH, a CK, a protrombin, a fibrinogén, a homocisztein és a süllyedés szintjének meghatározása. Ezen kívül fontos lehet még a vesefunkció, az ionok és a pajzsmirigy-funkció vizsgálata is.

Speciális vizsgálatok

Ritkább esetben szükség lehet még a szívizom izotópos vizsgálatára, elektrofiziológiai vizsgálatra, CT-re és MR-re is.

Forrás: Budai KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)