A szívelégtelenség érintheti mindkét kamrát, vagy kialakulhat a jobb vagy a bal kamrában. Jobb kamrai elégtelenség esetén a vér visszafolyik a vénás rendszerbe, ami ödémához vezethet. A háttérben leggyakrabban jobb kamrai ischaemia vagy bal oldali szívelégtelenség áll.
Tartalom
Hogyan alakul ki a szívelégtelenség?
Mi a különbség a bal és a jobb kamrai elégtelenség között?
Mik lehetnek a jobb kamrai elégtelenség okai?
Milyen tünetekkel jelentkezik a jobb kamrai elégtelenség?
Hogyan ismerhető fel a jobb kamrai elégtelenség?
Hogyan kezelhető a jobb kamrai elégtelenség?
Jobb kamra elégtelenségével kapcsolatos szolgáltatásaink a Kardio Központban:
- szakorvosi vizit
- szívultrahang
- EKG vizsgálat
- Holter EKG vizsgálat
- hosszú távú kardiológiai gondozás
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Kardioközpont +36 70 610 3847
Hogyan alakul ki a szívelégtelenség?
A szív négy üregéből a felsőket pitvarnak, míg az alsókat kamráknak hívjuk. A szív bal kamrájának feladata az oxigéndús vér kipumpálása a test minden szervébe. Ehhez a bal kamra falának izmosnak, vastagnak és erősnek kell lennie, ugyanis viszonylag nagy ellenállással szemben dolgozik. Eközben a jobb kamra feladata, hogy a tüdőartérián keresztül a tüdőbe pumpálja a testből érkező „elhasznált”, oxigénben szegény vért, hogy az oxigénnel feltöltődhessen ott. A jobb kamra jóval alacsonyabb nyomással szemben dolgozik, ezért sokkal kevesebb szívizomzat is van benne, mint a bal kamrában. A jobb kamra tehát egy viszonylag vékony falú szerkezet.
A szívelégtelenség azt jelenti, hogy a szívizom egy része meggyengül, és emiatt nem tudja kellően ellátni a feladatát, a vérellátás biztosítását a szervezet számára. A szív még mindig pumpál, csak már nem olyan hatékonyan és eredményesen, mint korábban. A szívelégtelenség kialakulhat akutan, vagy lassan, krónikusan is; és érintheti a szívnek a jobb vagy a bal oldalát. A szívelégtelenség gyakran más kardiológiai betegség következményeként alakul ki. A jobb kamrai elégtelenség oka lehet például egy jobb oldali szívinfarktus vagy a bal kamra elégtelensége is okozhatja. A jobb kamrai elégtelenség a jobb szívfél tágulatát és szívbillentyű-rendellenességet (trikuszpidális billentyűelégtelenséget) von maga után.
Mi a különbség a bal és a jobb kamrai elégtelenség között?
A szív két oldala közül a bal oldalon jön létre gyakrabban szívelégtelenség. Ez akkor alakul ki, amikor a bal kamrának a szokásosnál erősebben kell összehúzódnia, ahhoz hogy elegendő mennyiségű vért juttasson a szervekhez. A bal oldali szívelégtelenségnek két típusa van:
- Megtartott ejekciós frakcióval járó szívelégtelenség, ami azt jelenti, hogy a bal kamra már nem tud eléggé ellazulni ahhoz, hogy a szívverések között megtöltődjön a szükséges mennyiségű vérrel, vagy csak sokkal magasabb nyomáson működik
- Csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség, ami azt jelenti, hogy a bal kamra nem tud megfelelően összehúzódni, és a szívnek nincs meg a szükséges ereje ahhoz, hogy a vért a szervezetbe pumpálja
A jobb kamrai elégtelenség lényege, hogy a jobb szívfél nem képes kellő hatékonysággal kipumpálni a vért a jobb szívfélből a tüdőbe. Emiatt meggyűlik a vér a jobb kamrában ami a kamra tágulatát okozza. A jobb kamra fokozódó falfeszülése következtében csökken a jobb kamrai koszorúerekben a vérátáramlás, míg növekszik az oxigén igény. Ez a szív gazdaságtalan működéséhez vezet, idővel már a koszorúerekbe sem tudja megfelelően pumpálni a vért, így a szív vérellátásának csökkenése tovább súlyosbítja a szívelégtelenséget. Jobb kamrai elégtelenség esetén szervezet nem kapja meg a működéséhez szükséges oxigéndús vért, és számos különböző szövődményt okozhat. A jobb kamrai elégtelenség eredményeképpen a vér felgyülemlik a vénákban, és ödéma keletkezik a szövetközti folyadék mennyiségének növekedése miatt. Folyadék gyűlhet össze a beteg lábában, hasában és a teste más területein is duzzanat keletkezhet.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Mik lehetnek a jobb kamrai elégtelenség okai?
A jobb kamrai elégtelenség az esetek nagy részében bal oldali szívelégtelenség talaján alakul ki. A bal oldali szívelégtelenség ugyanis testszerte sok szervre hatással van és hosszú távon a jobb szívfelet is károsítja. Amikor a szív bal oldala gyengül, a vér felgyülemlik a bal kamrában. Ez megnöveli a nyomást azon a szakaszon is, ami a bal pitvarba hozza a vért, vagyis tüdő ereiben. Ez az állapot pulmonális hipertónia néven ismert. Mivel a jobb kamra feladata, hogy vért pumpáljon a tüdőbe, végső soron az ő munkája is megnehezedik, egyre keményebben kell dolgoznia. Végül a jobb szívfél a plusz erőfeszítés miatt szintén meggyengül, és jobb oldali szívelégtelenség is kialakul a már fennálló baloldali mellé.
Ha nem baloldali szívelégtelenség okozza, szinte mindig valamilyen tüdőbetegség, például pulmonáris hipertónia, tüdőembólia vagy krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) áll a háttérben. Ezek a betegségek következtében csökken a szívizomzat oxigén ellátása. Ha nem kapnak elég oxigént a szívizomsejtek, perceken belül csökken a funkciójuk, és nem fognak tudni kellő erővel összehúzodni. Számos más oka is lehet annak, hogy miért csökken a jobb kamra oxigénellátása. A háttérben állhat például koszorúér-betegség, szívinfarktus vagy szívritmuszavarok. A szívbillentyű rendellenességek elfolyási akadályt vagy visszacsorgást képezve ugyanúgy lehetnek a jobb kamrai elégtelenség okai.
A jobb kamrai elégtelenség gyakoribb az életkor előrehaladtával, mivel a szívizomzat idővel meggyengülhet. A családban előfordult szívelégtelenség és más szívbetegségek is hajlamosító tényezőt jelentenek. Kevésbé ismert, de a jobb kamrai elégtelenség kialakulási esélyét jelentős mértékben befolyásolja az életmód is. Nagyobb az esély rá, ha jelen vannak az alábbi kockázati faktorok:
- elhízás
- dohányzás
- rendszeres, nagymértékű alkoholfogyasztás
- magas zsírtartalmú étrend
- fizikai inaktivitás
- cukorbetegség
Milyen tünetekkel jelentkezik a jobb kamrai elégtelenség?
A jobb kamrai elégtelenség tünetei általában súlyosabbak, mint a bal kamrai elégtelenség tünetei. A leggyakoribb tünetek közé tartoznak a következők:
- Látható vénapangás (például a nyakon)
- Nehézlégzés
- Általános gyengeség, fáradtság, szédülés
- Ájulás testmozgás hatására
- Ödéma kialakulása (elsőként a lábakon, lábháton, de súlyos esetben a törzsön és a bőr alatt is kialakulhat)
- Duzzadt, nagy, fájdalmas máj
- Súlyos ascites (folyadékgyülem a hasüregben)
- Hirtelen súlygyarapodás
- Fokozott vizelési inger
- Étvágytalanság
- Feledékenység és zavartság
Kapcsolódó cikkünk
Összevissza ver a szíve? Ez állhat a háttérben
Általában a pulzusunkat akkor érezzük szaporának, ha fizikai aktivitást végzünk, sportolunk, vagy ha valamilyen stressz helyzetet élünk át, például egy nehéz vizsga teljesítésekor, vagy egy váratlan helyzet kapcsán. Ez egy fiziológiás (nem kóros) állapot, amely hamar rendeződik és a pulzusunk az adott helyzet elmúltával visszaáll a normális tartományba. Ha azonban azt tapasztaljuk, hogy gyakran ver szabálytalanul, vagy szaporán, esetleg túl lassan a szívünk, szívritmuszavar lehet a diagnózis. Arról kérdeztük Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont kardiológusát, hogy ez pontosan mit jelent, és mi a teendő ilyen esetben?
Hogyan ismerhető fel a jobb kamrai elégtelenség?
A jobb kamrai elégtelenség kivizsgálása egy több lépéses folyamatot jelent. Elsőként klinikai vizsgálat történik, melynek során a kardiológus felveszi az anamnézist, és részletesen kikérdezi a pácienst a panaszairól, a kórtörténetéről és az életmódbeli szokásairól. Ezt követi a fizikális vizsgálat, melynek során elsősorban a szív és a tüdő meghallgatása történik. Ez azért fontos, mert már pusztán az alapos hallgatózásból meg tudja állapítani az orvos, hogy van-e ödéma, vagy normál módon ver-e a szív.
Laboratóriumi vizsgálatok is szükségesek lehetnek: az egyéb, általános paraméterek mellett különösen fontosak az elektrolitok arányai is. A képalkotó vizsgálatok is sokat segíthetnek a jobb kamrai elégtelenség diagnózisának a felállításában. A szívultrahang, illetve az EKG vizsgálat segítségével felmérik a szív állapotát, valamint megfigyelik a kamrák működését. Ezek a vizsgálatok alapján meghatározható a jobb kamrai elégtelenség mértéke, illetve a kiváltó okok azonosításában is segítségre lehetnek. EKG vizsgálat esetén javasolt lehet Holter EKG vizsgálat elvégzése is, ami több napon keresztül, nyugalomban és terhelésre is folyamatosan monitorozza a szív működését. Szükség esetén szívkatéteres vizsgálat, véroxigénszint mérés, illetve CT vizsgálat is történhet.
Hogyan kezelhető a jobb kamrai elégtelenség?
A jobb kamrai elégtelenség kezelését több részre is bonthatjuk. Amennyiben hirtelen vagy súlyos tünetekkel jelentkezik a jobb kamrai elégtelenség, akkor azonnali kezelésre lehet szükség. Ennek elemei a következők:
- O2 adása orrszondán keresztül
- trombózis megelőzése
- súlyosságtól függően gyógyszeres kezelés (például vízhajtók az ödéma csökkentésére, valamint a tüdőartária nyomását csökkentő gyógyszerek)
- fizikai és lelki tehermentesítés, nyugtatás
A jobb kamrai elégtelenség kezelésének másik fontos része a kiváltó ok azonosítása. A sürgősségi, tüneti kezelés ugyanis hosszú távon nem lesz hatékony, hogyha nem találjuk meg és nem kezeljük a kiváltó okot. Ha az ok szívbillentyűbetegség, ennek műtéti helyreállítására vagy cseréje lehet szükséges. Szívinfarktus esetén agresszív és gyors kezelésre van szükség az elzáródott jobb koszorúér megnyitásához. Ha a kiváltó ok bal oldali szívelégtelenség vagy tüdősbetegség, akkor az adott állapot kezelését kell optimalizálni. Egyes esetekben a szív hatékonyabb pumpálásához kamrai segédeszköz (VAD) beültetését is javasolhatják. Bár ritkán ugyan, de végső megoldásként a jobb oldali szívelégtelenséget szívátültetéssel is kezelhetik, amelynek során a sérült szívet műtéti úton eltávolítják, és egy elhunyt donortól származó egészséges szívvel helyettesítik.
Az is nagyon fontos, hogy a szívelégtelenségben szenvedő emberek is fenntartsák fizikai aktivitásukat. A megfelelő mennyiségű testmozgás javítja a beteg állapotát, szervezete vérellátását és enyhítheti a tüneteket. Éppen ezért érdemes az orvossal átbeszélve apró lépéseket tenni az életmód megváltoztatása és a testsúly normalizálása érdekében. Az alacsony zsír-, koleszterin- és nátriumtartalmú diéta is segíthet a tünetek javításában. Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)Téma szakértője
