Szerző: KardioKözpont

Magas pulzus, heves szívdobogás sokak számára ismerős tünet lehet. Hátterében állhat számos szív-és érrendszeri kórkép, ezért érdemes többszöri megjelenése során mielőbb kardiológus szakorvoshoz fordulni. Kezelése sok esetben életmód váltással (mozgás, táplálkozás, stresszkezelés) megoldható, de bizonyos esetekben gyógyszeres terápiára is szükség van. 

 

A szapora szívverés, magas pulzus kivizsgálása

A kivizsgálást kardiológus szakorvos végzi. A szapora pulzus körültekintő kivizsgálásához hozzátartozhat:

Amennyiben gyorsabb vagy lassabb szívverést tapasztal, extra dobbanásokat észlel, illetve úgy érzi, hogy kihagy a szívverése, jelentkezzen be online Ritmuszavar vizsgálati csomagunkra!

Talán nem is gondolnánk, a pulzusszám milyen fontos jelzője egészségi állapotunknak. Megmutatja, hogy percenként hányat ver a szív. A percenkénti szívverések száma egyénenként eltérő, függ a nemtől, a kortól, az egészségi állapottól, a fizikai aktivitás gyakoriságától, illetve számos idegi és hormonális tényezőtől is. 

Hogyan mérjünk pulzust?

Mérhetjük egy teljes percig, de elegendő fél percig számolni, majd a kapott értéket kettővel szorozni.

Pulzusunkat az alábbi testtájékokon mérhetjük:

  • csukló és hüvelykujj közé eső terület
  • könyökhajlat
  • nyak két oldalán (nyaki ütőér)
  • halánték

Fontos, hogy ne nyomjuk el az eret, de azért határozottan tapintsuk ki! Nyugalmi állapotban mérjük a pulzust, kerüljük az aktív mozgást, a stresszt. Ajánlott rögtön felkelés után, az ágyból még nem kikelve pulzust mérni.

Feltétlenül forduljon kardiológushoz, ha:

  • a szapora szívverés állandósul, és mellé rosszullét; szédülés, gyengeség is jelentkezik,
  • gyakori „melléütést” érzünk,
  • szívritmusa teljesen szabálytalanná válik!

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Mi számít magas pulzusnak?

Az életkor előrehaladtával, bizonyos állapotokban, betegségekben megváltozhat a pulzus száma és ritmusa is. A szívverés-vizsgálat az egyik legrégebbi orvos-diagnosztikai módszer, nélkülözhetetlen eleme az általános betegvizsgálatnak. Számos szakirodalom a 72 ütést tartja optimálisnak percenként, azonban fontos leszögezni, hogy a normális pulzus mindenkinél más és más! Azt mondhatjuk, hogy a normál pulzustartomány 60-100 közé esik. Szapora szívverésről (tachycardiáról) akkor beszélhetünk, ha nyugalmi állapotban a pulzus értéke több, mint 120 ütés/perc.  llyen esetben azonnal forduljon orvoshoz!

Milyen további esetekben szükséges orvoshoz fordulnia?

Amennyiben, minden kiváltó ok nélkül, a 2-3 napon keresztül mért pulzus száma átlagban 100 ütés/perc felett van, vizsgáltassa ki magát kardiológussal. A magas szabálytalan pulzust több kardiológiai betegség is okozhatja, ennek kiderítése és megszűntetése minden esetben kardiológus feladata.

Közel 100 féle ritmuszavar van, pontosan meghatározni csak EKG-val lehet. A szívritmuszavaroknak egy része jár csak szapora szívműködéssel: tachycardia. (A súlyosan lassú szívverés is ritmuszavar!) 

A szapora szívverésnek is több fajtája lehet. Az egyik típus, amikor 1-1 erős ütést, szabálytalan beütést, dobbanást, vagy hosszabb szünetet észlel a beteg - ez általában az ún. extrasystole. A másik tünet típus, amikor hosszabb-rövidebb ideig szapora a szívműködés (100 ütés /perc felett). Amennyiben ez a nagyon szapora és kellemetlen szívműködés sokáig áll fenn, akkor orvoshoz kell fordulni vagy mentőt kell hívni - különösen akkor, ha  más tünetek (hányinger, szédülés, fájdalom nélkül) is társulnak hozzá

Mi számít alacsony pulzusnak?

Alacsony pulzus esetén a szív lassan ver, a szívfrekvencia 60 ütés/perc alatt van. A lelassult szívverésnek nincsenek olyan jellegzetes tünetei, de ha a családban előfordult már szívritmuszavar, érdemes az időnkénti kardiológiai kivizsgálást elvégezni, hiszen a lassú szív nem tud megfelelő mennyiségű vért pumpálni, és ez hosszú távon komolyabb problémákat okozhat.Szapora szívverés, magas pulzus - Kardioközpont

Magas pulzus okai

Szapora pulzust több betegség és állapot is okozhat. Gyakran a krónikus stressz, kimerültség, pszichés teher miatt nyugalmi időszakban is átlag 70-80-as pulzusszámot mérünk. Ez esetben nem ritka a napközbeni 90-100 ütés/perc sem.

Ha egyéb ok miatt tartósan, 2-3 napig 100 ütés/perc felett van a pulzusa, a háttérben egyéb okot kell keresni, és szakorvosi kivizsgálás szükséges!

Különösen fontos ez akkor, ha a szapora szívverés hirtelen jelentkezik, és gyengeségérzéssel, fulladással, szorító mellkasi érzéssel jár.

Pulzusemelkedést okozhat:

 

  • szívritmuszavar
  • szívizombetegségek
  • magas vérnyomás
  • pajzsmirigy-túlműködés
  • láz
  • tüdőbetegség
  • fertőzéses, gyulladásos állapotok
  • élvezeti szerek (fekete tea, kávé, dohányzás)
  • egyes gyógyszerek (például egyes vízhajtók)

Ha kizárható a fizikai tevékenység és a tartós pszichés-lelki teher, és egyéb, eddig nem jelentkező tüneteket (pl. fejfájás, szédülés, látásromlás, szorító, szúró mellkasi fájdalom, szívbe nyilalló fájdalom, légszomj) is tapasztal, feltétlenül forduljon szakemberhez, mert ezek akár súlyos szívbetegségre is utalhatnak.

Az okok kiderítése azonban minden esetben kardiológus feladata.

Szapora szívverés következményei, szövődményei

Nem megfelelő kezelés esetén a háttérben meghúzódó okok, betegség súlyosbodhat, akár életveszélyes állapotot is előidézve ezzel.

A szívet megterheli a huzamosabb ideig tartó nagy megterhelés, mely stressz a páciensre is hatással van. A rossz pszichés közérzet pedig tovább növeli a betegségérzetet, mely akár tovább is növelheti a pulzusszámot.

A szív kamrákból és pitvarokból áll. Mind a kamrákat, mint a pitvarokat érintheti a gyakoribb szívverés.

Ha a pitvarok az érintettek, pitvarfibrilláció is kialakulhat, melynek tünete a gyors, szabálytalan és gyenge szívverés, és amely könnyen vezethet olyan komoly következményekhez, mint a stroke. Gyengeség, fáradtság, szédülés, esetleg eszméletvesztés, mellkasi fájdalom, légszomj, szorongás, félelemérzet kísérheti. Előfordul, hogy ez a probléma csak néha-néha, átmenetileg jelentkezik, de ekkor is ki kell vizsgáltatni, mert bizonyos esetekben nem múlik el magától és a szövődmények is megjelenhetnek.

Ha a szív kamrái érintettek, az is számos problémát, szövődményt vonhat maga után. Az ún. tartós kamrai tachycardia veszélyessé is válhat, mivel a kamráknak nincs ideje „pihenni”, nem tudnak eléggé telődni, melynek következtében nem tudják megfelelően pumpálni a vért. Ezért a vérnyomás leesik, amit szívelégtelenség követ. Ez az állapot azért is veszélyes, mert kamraremegésbe, szívleállásba is torkollhat.

A huzamosabb ideig fennálló túl szapora szívverés rontja az agy vérellátását, ami pedig koncentrációs zavarokhoz, eszméletvesztéshez vezethet.

Bizonyos kutatások szerint a magas pulzusszámmal rendelkező egyéneknél nagyobb a szívroham kockázata, mint az alacsony vagy normális pulzussal élőknél.

Szabálytalan szívverés, szívritmuszavarok

A pulzus számolása közben megfigyelhető annak ritmusa is, mely alapján a szapora szívverésnek is több fajtája lehet.

Az egyik típus, amikor 1-1 erős ütést, szabálytalan beütést, dobbanást vagy hosszabb szünetet észlel a beteg - ez általában az ún. extraszisztolé. Hátterében gyakran nincs jelentős megbetegedés, de panaszok esetén érdemes kardiológiai kivizsgáláson részt venni, mert akár súlyos szívbetegség jele is lehet az extra dobbanás.

A másik típus, amikor hosszabb ideig szapora a szívműködés (100 ütés /perc felett). Amennyiben ez a nagyon szapora és kellemetlen szívműködés sokáig áll fenn, akkor orvoshoz kell fordulni vagy mentőt kell hívni - különösen akkor, ha  más tünetek (hányinger, szédülés, fájdalom nélkül) is társulnak hozzá.

Közel 100 féle ritmuszavar van, pontosan meghatározni csak EKG-val lehet. A szívritmuszavaroknak egy része jár csak szapora szívműködéssel, de a súlyosan lassú szívverés is ritmuszavar! 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helye: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Létrehozás ideje: 2017.08.01
Utolsó módosítás: 2023.12.04