Szapora szívverés, magas pulzus

Szapora szívverés, magas pulzus

Talán nem is gondolnánk, a pulzusszám milyen fontos jelzője egészségi állapotunknak. A pulzusszám megmutatja, percenként hányat ver a szív. A pulzusszám ismerete minden egyén számára kiemelten fontos. A percenkénti szívverések száma egyénenként eltérő, függ a nemtől, a kortól, az egészségi állapottól, a fizikai aktivitás gyakoriságától, illetve számos idegi és hormonális tényezőtől is. Az orvosi szakvélemény szerint több száz rizikófaktor létezik, amelyek szerepet játszhatnak a szív és érrendszeri megbetegedések kialakulásában. A szívbetegségek zöme krónikusan, lassú folyamatként alakul ki, ezért a rendszeres kardiológiai kivizsgálással időben kezelhetővé válnak.

magas pulzus  Hogyan mérjünk
 pulzust?
mgas pulzus, szapora pulzus  Mi számít magas 
 pulzusnak?
alacsony pulzus  Mi számít alacsony
 pulzusnak?
magas pulzus okai  Magas pulzus okai
magas pulzus kivizsgálása  Magas pulzus
 kivizsgálása
szapora szívverés  Szapora szívverés
 következményei,
 szövődményei
szabálytalan szívverés, szívritmuszavar  Szabálytalan szívverés,   szívritmuszavarok

Hogyan mérjünk pulzust?

Mérhetjük egy teljes percig, de elegendő fél percig számolni, majd a kapott értéket kettővel szorozni.

Pulzusunkat az alábbi testtájékokon mérhetjük:

  • csukló és hüvelykujj közé eső terület
  • könyökhajlat
  • nyak két oldalán (nyaki ütőér)
  • halánték

Fontos, hogy ne nyomjuk el az eret, de azért határozottan tapintsuk ki!

Nyugalmi állapotban mérjük a pulzust, kerüljük az aktív mozgást, a stresszt. Ajánlott rögtön felkelés után, az ágyból még nem kikelve pulzust mérni.

Feltétlenül forduljon kardiológushoz, ha

  • a szapora szívverés állandósul, és mellé rosszullét; szédülés, gyengeség is jelentkezik,
  • gyakori „melléütést” érzünk,
  • szívritmusa teljesen szabálytalanná válik!

Mi számít magas pulzusnak?

Az életkor előrehaladtával, bizonyos állapotokban, betegségekben megváltozhat a pulzus száma és ritmusa is. A szívverés-vizsgálat az egyik legrégebbi orvos-diagnosztikai módszer, nélkülözhetetlen eleme az általános betegvizsgálatnak.

Számos szakirodalom a 72 ütést tartja optimálisnak percenként, azonban fontos leszögezni, hogy a normális pulzus mindenkinél más és más!

Azt mondhatjuk, hogy a normál pulzustartomány 60-100 közé esik.

Szapora szívverésről (tachycardiáról) akkor beszélhetünk, ha nyugalmi állapotban a pulzus értéke több, mint 120 ütés/perc.  llyen esetben azonnal forduljon orvoshoz!

Hírek, amelyeket mindenképp olvasson el!

Milyen további esetekben szükséges orvoshoz fordulniamagas pulzus, szívritmuszavar

Amennyiben, minden kiváltó ok nélkül, a 2-3 napon keresztül mért pulzus száma átlagban 100 ütés/perc felett van, vizsgáltassa ki magát kardiológussal. A szapora szabálytalan pulzust több kardiológiai betegség is okozhatja, ennek kiderítése és megszűntetése minden esetben kardiológus feladata.

Közel 100 féle ritmuszavar van, pontosan meghatározni csak EKG-val lehet. A szívritmuszavaroknak egy része jár csak szapora szívműködéssel: tachycardia. (A súlyosan lassú szívverés is ritmuszavar!) 

A szapora szívverésnek is több fajtája lehet. Az egyik típus, amikor 1-1 erős ütést, szabálytalan beütést, dobbanást, vagy hosszabb szünetet észlel a beteg - ez általában az ún. extrasystole. A másik tünet típus, amikor hosszabb-rövidebb ideig szapora a szívműködés (100 ütés /perc felett). Amennyiben ez a nagyon szapora és kellemetlen szívműködés sokáig áll fenn, akkor orvoshoz kell fordulni vagy mentőt kell hívni - különösen akkor, ha  más tünetek (hányinger, szédülés, fájdalom nélkül) is társulnak hozzá

Mi számít alacsony pulzusnak?

Általánosságban elmondható, hogy lassú szívverésnek a 60 ütés/perc alatti pulzus tekinthető.

Fontos megjegyezni azonban, hogy fiataloknál, illetve edzett sportolóknál normális is lehet az alacsony pulzus.

Magas pulzus okai

Szapora pulzust több betegség és állapot is okozhat. Gyakran a krónikus stressz, kimerültség, pszichés teher miatt nyugalmi időszakban is átlag 70-80-as pulzusszámot mérünk. Ez esetben nem ritka a napközbeni 90-100 ütés/perc sem.

Ha egyéb ok miatt tartósan, 2-3 napig 100 ütés/perc felett van a pulzusa, a háttérben egyéb okot kell keresni, és szakorvosi kivizsgálás szükséges!

Különösen fontos ez akkor, ha a szapora szívverés hirtelen jelentkezik, és gyengeségérzéssel, fulladással, szorító mellkasi érzéssel jár.

Pulzusemelkedést okozhat:magas pulzus okai

  • magas vérnyomás
  • szívizombetegségek
  • szívritmuszavar
  • pajzsmirigy-túlműködés
  • láz
  • tüdőbetegség
  • fertőzéses, gyulladásos állapotok
  • élvezeti szerek (fekete tea, kávé, dohányzás)
  • egyes gyógyszerek (például egyes vízhajtók)

Ha kizárható a fizikai tevékenység és a tartós pszichés-lelki teher, és egyéb, eddig nem jelentkező tüneteket (pl. fejfájás, szédülés, látásromlás, szorító, szúró mellkasi fájdalom, szívbe nyilalló fájdalom, légszomj) is tapasztal, feltétlenül forduljon szakemberhez, mert ezek akár súlyos szívbetegségre is utalhatnak.

Az okok kiderítése azonban minden esetben kardiológus feladata. Jelentkezzen be online!

A szapora szívverés, magas pulzus kivizsgálása

A kivizsgálás kardiológus szakorvos végzi. A szapora pulzus körültekintő kivizsgálásához hozzátartozhat:

Amennyiben gyorsabb vagy lassabb szívverést tapasztal, extra dobbanásokat észlel, illetve úgy érzi, hogy kihagy a szívverése, jelentkezzen be online Ritmuszavar vizsgálati csomagunkra!

Szapora szívverés következményei, szövődményei

Nem megfelelő kezelés esetén a háttérben meghúzódó okok, betegség súlyosbodhat, akár életveszélyes állapotot is előidézve ezzel.

A szívet megterheli a huzamosabb ideig tartó nagy megterhelés, mely stressz a páciensre is hatással van. A rossz pszichés közérzet pedig tovább növeli a betegségérzetet, mely akár tovább is növelheti a pulzusszámot.

A szív kamrákból és pitvarokból áll. Mind a kamrákat, mint a pitvarokat érintheti a gyakoribb szívverés.

Ha a pitvarok az érintettek, pitvarfibrilláció is kialakulhat, melynek tünete a gyors, szabálytalan és gyenge szívverés, és amely könnyen vezethet olyan komoly következményekhez, mint a stroke. Gyengeség, fáradtság, szédülés, esetleg eszméletvesztés, mellkasi fájdalom, légszomj, szorongás, félelemérzet kísérheti. Előfordul, hogy ez a probléma csak néha-néha, átmenetileg jelentkezik, de ekkor is ki kell vizsgáltatni, mert bizonyos esetekben nem múlik el magától és a szövődmények is megjelenhetnek.

Ha a szív kamrái érintettek, az is számos problémát, szövődményt vonhat maga után. Az ún. tartós kamrai tachycardia veszélyessé is válhat, mivel a kamráknak nincs ideje „pihenni”, nem tudnak eléggé telődni, melynek következtében nem tudják megfelelően pumpálni a vért. Ezért a vérnyomás leesik, amit szívelégtelenség követ. Ez az állapot azért is veszélyes, mert kamraremegésbe, szívleállásba is torkollhat.

A huzamosabb ideig fennálló túl szapora szívverés rontja az agy vérellátását, ami pedig koncentrációs zavarokhoz, eszméletvesztéshez vezethet.

Bizonyos kutatások szerint a magas pulzusszámmal rendelkező egyéneknél nagyobb a szívroham kockázata, mint az alacsony vagy normális pulzussal élőknél.

A magas pulzusszám gyakran együtt jár az alacsony vérnyomással. Ennek az a természetes oka, hogy az okos szervezet kompenzálni próbál: ha a túl alacsony vérnyomás nem tudja elég oxigénhez, tápanyaghoz juttatni a szöveteket, felgyorsul a szívverés, hogy több vér kerülhessen a rendszerbe.

De fontos megjegyezni, hogy szívritmuszavar okozhat magas pulzus melletti alacsony vérnyomást. Egész pontosan bizonyos esetekben éppen a gyors szívverés okozza az alacsony vérnyomást. Ez egy olyan állapot, amelyet mindenképpen ki kell vizsgáltatni, és szükség esetén kezelni is kell.

Szabálytalan szívverés, szívritmuszavarokszabálytalan szívverés

A pulzus számolása közben megfigyelhető annak ritmusa is, mely alapján a szapora szívverésnek is több fajtája lehet.

Az egyik típus, amikor 1-1 erős ütést, szabálytalan beütést, dobbanást vagy hosszabb szünetet észlel a beteg - ez általában az ún. extraszisztolé. Hátterében gyakran nincs jelentős megbetegedés, de panaszok esetén érdemes kardiológiai kivizsgáláson részt venni, mert akár súlyos szívbetegség jele is lehet az extra dobbanás.

A másik típus, amikor hosszabb ideig szapora a szívműködés (100 ütés /perc felett). Amennyiben ez a nagyon szapora és kellemetlen szívműködés sokáig áll fenn, akkor orvoshoz kell fordulni vagy mentőt kell hívni - különösen akkor, ha  más tünetek (hányinger, szédülés, fájdalom nélkül) is társulnak hozzá.

Közel 100 féle ritmuszavar van, pontosan meghatározni csak EKG-val lehet. A szívritmuszavaroknak egy része jár csak szapora szívműködéssel, de a súlyosan lassú szívverés is ritmuszavar!) 

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Bejelentkezés nyugalmi EKG vizsgálatra:

Budai KardioKözpont - természetesen biztonságban

+36 70 610 3847

FACEBOOK CSOPORTOK