A szívnek a működéséhez oxigénre és tápanyagokra van szüksége, melyek a véráramlással jutnak el hozzá a koszorúereken keresztül. Ez a vérellátás megfelelően csak akkor valósulhat meg, ha a szívet tápláló erek épek, azonban ha az erek belső falán lerakódások, plakkok jönnek létre, melyek az erek falát beszűkítik, csökken a vérellátottság és koszorúér szűkület jön létre. Az így kialakult érszűkület egy ellátási zavar, ami lehet tünetmentes, de a károsodás súlyos esetben infarktushoz, szívritmuszavarhoz vagy hirtelen szívhalálhoz is vezethet.
Tartalom
Hogyan alakul ki koszorúér betegség?
Kinél fordul elő gyakrabban koszorúér szűkület?
Szívinfarktus, a koszorúér szűkület gyakori következménye
Hogyan kezelhető az érszűkület?
Koszorúér szűkülettel kapcsolatos szolgáltatásaink
- szakorvosi vizit
- laborvizsgálat
- EKG vizsgálat
- terheléses EKG
- terheléses szívultrahang vizsgálat
- szívultrahang vizsgálat
- 24 órás és 7 napos Holter EKG
- gyakorlati dietetikai foglalkozás
- mentálhigiénés vizit
- szívvédő receptek
- koleszterinszint-csökkentő étrendi tanácsadás
- közösségépítés (szívbetegséggel teljes életet csoport)
- mozgásterápia
- testsúlycsökkentés
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Kardioközpont +36 70 610 3847
Hogyan alakul ki koszorúér betegség?
Koszorúér betegségről akkor beszélünk, ha a szívet ellátó erek betegsége miatt károsodik a szív vérellátása. A betegség lassan alakul ki, a szívet ellátó erek belső falán lerakódások, úgynevezett plakkok jönnek létre a magas vérzsír szint miatt. Ennek következtében az erek keresztmetszete beszűkül, az érfal elveszíti rugalmasságát, merevvé, keménnyé válik, ezáltal lelassul a véráramlás, csökken az életfontosságú szervek vér- és oxigénellátása.
Az érfalba került zsírok idővel kalciumot kötnek meg, ilyenkor már meszes plakkról beszélünk, így érelmeszesedés (atherosclerosis) is kialakul. Az érelmeszesedés lassan alakul ki és addig nem okoz panaszokat, amíg az erek szűkülete olyan mértékű nem lesz, hogy jelentősen károsodik a vérkeringési funkció és az oxigénellátás. Kialakulását és következményeit tekintve az érszűkület és érelmeszesedés kifejezések is használatosak a szívkoszorúér betegségre.
Az érszűkület tünetei
A szívkoszorúér betegség leggyakrabban mellkasi fájdalommal kezdődik, ami a szív oxigénhiányából ered, ezt nevezzük angina pectorisnak. A szegycsont mögötti, intenzív fájdalom gyakran sugárzik ki a bal karba, kisujjba, akár a hasba állkapocsba, erőssége mozgás hatására csak fokozódik.
Gyakori tünete a roham előtti nehézlégzés,légszomj és heves szívdobogásérzés is a koszorúér szűkületnek. Először terhelésre, majd az elváltozás súlyosságának előrehaladásával nyugalomban is jelentkeznek az érszűkület tünetei. Azonban a szívkoszorúér betegség első tünete az esetek felénél az angina pectoris, negyed arányban a szívinfarktus, és sajnos az esetek egy ötödében, hirtelen szívhalál jelentkezik.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Kinél fordul elő gyakrabban koszorúér szűkület?
Az érelmeszesedés kockázata az életkor előrehaladtával növekszik, férfiaknál gyorsabban, nőknél lassabban megy végbe, majd a hölgyeknél a változókor beköszöntével ezek a különbségek kiegyenlítődnek. Az érszűkület okai között a genetikai tényező is szerepet játszik.
További hajlamosító tényezők érszűkületre:
- zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin, trigliceridszint)
- elhízás
- magas vérnyomás
- cukorbetegség
- dohányzás
- mozgáshiány
- gyakori stress
- egészségtelen táplálkozási szokások
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
- Szorong önmaga és a szerettei miatt? Ezeket gondolja végig
- Akár hónapokkal később is okozhat szívizomgyulladást a covid
- Mellkasi fájdalom - nem csak infarktus, más szívbetegség is okozhatja
- 4 ok a szívizomgyulladás mögött - a COVID-on túl
- Extrém fáradtság? COVID utáni kivizsgálással kiderülhet az ok
Koszorúér szűkület vizsgálata
A diagnózis felállításához a panaszok pontos ismerete és a szívkoszorúér meszesedésének felmérése egyaránt fontos, mivel a tünetek erősége nem mindig áll arányban a kóros eltérés mértékével. A panaszok fellépésének körülményei, a fájdalom helye, időtartama és a tünetek megszűnésének körülményei, jellegzetességei alapján az érszűkület súlyossága meghatározható, majd az eszközös vizsgálatokkal igazolható.
A koszorúér szűkület kimutatására a leggyakoribb módszer a nyugalmi EKG, és a terheléses EKG vizsgálat. A képalkotó eszközök közül fontos még a terheléses szívultrahang, ahol fizikai, vagy gyógyszerrel elért terhelés hatására ultrahanggal figyelik a szív-kamrák falának mozgását.
A nyugalomban és terhelés alatt végzett szívizom izotópos vizsgálata szintén segíti a koszorúér szűkület kimutatását azáltal, hogy információt nyújt a szívizom vérellátásnak eltéréseiről. A koszorúereket katéteres beavatkozás nélkül is láthatóvá lehet tenni CT-berendezéssel. Szükséges lehet továbbá a 24 órás Holter-EKG vizsgálat is.
Szívinfarktus, a koszorúér szűkület gyakori következménye
A szívkoszorúerek teljes elzáródása szívinfarktust okoz, ekkor a szívizomzat egy területének vérellátása megszűnik. Az oxigénhiány miatt a szívizomrész elhal, így romlik a szív pumpafunkciója, a test szövetei nem kapnak megfelelő mennyiségű oxigént. Jellemzően a szegycsont mögött szorító, nyomó, markoló jellegű mellkasi fájdalom jelentkezik, mely a bal vállba is sugározhat.
Eközben a szívinfarktus elszenvedője gyenge, erőtlen, fullad, verítékezik. A panaszok nem szűnnek meg idővel, és amíg a pánikroham nem veszélyezteti az életet, a szívinfarktusnak halálos kimenetele is lehet. Érdemes ezért megelőzni a szívinfarktust már az érszűkület kivizsgálásával és kezelésével.
Hogyan kezelhető az érszűkület?
A koszorúér szűkület súlyos következményeinek elkerülésére elsődleges az életmódváltás. Ennek elemei elsősorban:
- megfelelő étkezés, elsősorban a mediterrán-diéta javasolt
- rendszeres mozgás
- testsúlycsökkentés
- dohányzás elhagyása
- koleszterinszint csökkentése
- mértékletes alkoholfogyasztás
A koszorúerek szűkületeinek direkt kezelése szívkatéterezéssel és koszúér tágítással történhet, melynek során az eret a szűkületnél az érbe bevezetett ballon segítségével megtágítják, és egy fémből készült hálót, ún. stent-et behelyeznek az érintett érszakaszra.
Használatos még a bypass műtét, amikor a szívsebész a láb vénáiból, vagy a mellkasfalon futó verőerekből készít áthidalást, melyeken a vér a szűkületeket megkerülve jut a szívizomhoz.
Téma szakértője
Kapcsolódó cikkek, amelyek érdekelhetik Önt
