A ritmuszavarokat a legtöbben nem is érzékelik, melyek enyhe formában, ritkán, vagy alkalomszerűen fordulnak elő. Vannak, akik szapora, rendszertelen szívdobogásról vagy pulzuskihagyásról számolnak be, azonban ezek még nem feltétlenül utalnak a betegség jelenlétére.

Anamnézis

A kivizsgálás legelső és legfontosabb lépcsője az anamnézis. Az orvossal pontosan át kell beszélni a tünetek jelentkezésének körülményeit, időpontját, tartamát, gyakoriságát, majd a korábbi betegségeket, a családban előforduló betegségeket, szedett gyógyszereket. Szót kell ejteni az életritmusról, a fizikai aktivitásról, az étkezésről is. Szívritmuszavar kivizsgálásában következő lépés a fizikális vizsgálat, mely kiterjed a páciens bőrének, nyálkahártyáinak megtekintésére (színe, víztartalma, rugalmassága), a pulzus tapintására (mennyire egyenletes, a melléütések mennyire szabályosak, mennyire gyors, mennyire erős), a szív és a tüdő hallgatózására (jellemző zörejek keresése), a vérnyomás mérésére. 

EKG

Szívritmuszavar kivizsgálásában következő lépés a 12 elvezetéses nyugalmi EKG. Ez képet ad a szív ingerületvezetéséről, a szív összehúzódását kiváltó elektromos ingerület keletkezéséről (megfelelő helyen keletkezik-e, megfelelő ritmusban keletkezik-e), az elektromos ingerület vezetéséről.

Szívultrahang

szívultrahang, Kardioközpont

A szívritmuszavar mögött illetve azzal egyidőben előfordulhat billentyű hiba, illetve vannak olyan egyéb okok (például szívmegnagyobbodás, kiáramlási akadály), amiket szívultrahang vizsgálattal lehet kimutatni.

Több napos Holter EKG

holter ekg, Kardioközpont

Előfordulhat, hogy a szívritmuszavar kivizsgálásakor sem a nyugalmi EKG, sem a fizikális vizsgálat, sem a szívultrahang vizsgálat nem mutat ki semmi eltérést. Ilyenkor több napos EKG vizsgálattal lehet olyan ritmuszavari formákat felfedezni, melyek ritkábban fordulnak elő, éjszaka jellemzőek, vagy éppen bizonyos mozdulatoknál jelentkeznek. Arról, hogy hány napos legyen a Holter EKG a kezelőorvos dönt.

Laborvizsgálat

Szívritmuszavar megjelenését okozhatja pajzsmirigy túl- vagy éppen alulműködés, ionzavarok, és egyéb eltéréseknél, amik kimutatásában laborvizsgálat segíthet.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Egyéb vizsgálatok

Szívritmuszavar kivizsgálásában a fentiek kiegészítésére az orvos számos más vizsgálatot, más szakorvosoktól szakvizsgálatot kérhet. Ilyenek lehetnek - teljesség igénye nélkül - nyaki-pajzsmirigy illetve hasi ultrahang, röntgen, CT, MR, 24 órás vérnyomásmérés, endokrinológiai konzílium, tüdőgyógyászati konzílium, hematológiai konzílium.

A szívritmuszavar kezeléséhez mindig az első lépés az ok megtalálása. Amennyiben a ritmuszavart nem szívbetegség okozza, és semmilyen háttérbetegséget sem sikerül felderíteni, ami kiválthatja, úgy a tüneteket szükséges kezelni. Amennyiben sikeresen azonosításra került az aritmia oka, a kezelés célzottan megtörténhet. Így a kezelés lehet szívgyógyszerekkel, szívritmus-szabályozással, pajzsmirigy kezeléssel, vaspótlással, a szervezet ion háztartásának szabályozásával, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel vagy kardioverzióval.

A Ritmuszavar vizsgálati csomag tartalma

  • szakorvosi vizit
  • nagylabor vizsgálat (benne vércukor, ionok, máj, -és vesefunkció, vérkép, vizelet, pajzsmirigy funkció)
  • pajzsmirigy ultrahang
  • nyugalmi EKG
  • 24 órás Holter EKG

Amennyiben gyorsabb vagy lassabb szívverést tapasztal, extra dobbanásokat észlel, illetve úgy érzi, hogy ki hagy a szívverése jelentkezzen Ritmuszavar vizsgálati csomagunkra!

Téma szakértője

Specialitások:

Kapcsolódó cikkünk

Magas vérnyomás? Ilyen szövődményeket kell elkerülni!

Magas vérnyomás? Ilyen szövődményeket kell elkerülni!

Gyakori tévedés, hogy sokan a magas vérnyomásra csak, mint egy értékre tekintenek, és nem tartják fontosnak a helyzet rendezését. Holott dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint az állandósult, kezeletlen magas vérnyomás évek alatt súlyos szövődményekkel járhat.

Létrehozás ideje: 2022.06.13
Utolsó módosítás: 2022.07.18