Szívbetegségek okozta fulladás, nehézlégzés

Szívbetegségek okozta fulladás, nehézlégzés

dr. Vaskó Péter Létrehozva: 2021.07.27 08:30 Módosítva: 2021.07.27 08:47
2021-07-27 08:47:24.137545 Lifestyle
kardiokozpont.hu

Sokan tapasztalják a meleg, párás időben, hogy lelassulnak, gyengének érzik magukat, megjelenik náluk a fulladás, a nehézlégzés. Ennek természetesen számtalan, sokszor nem kardiológiai oka lehet, de dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy szív-érrendszeri betegeknek érdemes komolyan venni a figyelmeztető tüneteket.

Mi minden állhat a fulladás mögött?

Hőség, időjárási frontok

A szívbetegség okozta fulladás mellé gyengeség, mellkasi fájdalom is társulhat.A stresszről elsősorban a rohanó életmód jut eszünkbe, holott az időjárás jelentős változásai is stresszreakciót válthatnak ki. A gyors, jelentős felmelegedés vagy lehűlés ugyanis arra kényszerítik a szervezetet, hogy szintén gyorsan alkalmazkodjon. Ez a reakció pedig fokozza a szimpatikus idegrendszeri aktivitást, ami miatt megnövekszik a szív- és érrendszerre háruló terhelés. A szív-érrendszeri betegek ezt nyilvánvalóan nehezebben viselik, az ő szervezetük számára jóval nagyobb erőfeszítést jelent a kompenzáció. Ilyen jelentkezhetnek náluk olyan tünetek, mint a fáradékonyság, szabálytalan és/vagy erős szívdobogás-érzés, szívbillentyű-probléma esetén pedig fokozódó ödéma-hajlam, nehézlégzés, fulladás. Megfigyelések szerint erős, gyakori időjárási frontok hatására nő a keringési elégtelenség és a szívinfarktus előfordulásának aránya is.

Túlsúly, dohányzás, életkor

Ha a lépcsőzés vagy egy rövidebb futás szokatlanul kimerítő, nem feltétlenül csak a gyengébb fizikai állapot lehet a háttérben, gondolnunk kell a szívproblémákra is. Tény és való, hogy a terhelésre kialakuló légszomj, fulladás elsősorban a túlsúly, a dohányzás és az életkor számlájára írható. Az is előfordul, hogy allergia vagy asztma okozza a nehézlégzést, ami tüdőgyógyászi kezelést igényel. Ha azonban a terhelésre jelentkező fulladás pihenést követően nem javul, vagy csak nagyon lassan, mielőbbi kardiológiai kivizsgálás szükséges, hiszen egyre súlyosbodó kardiológiai állapotot feltételez, melynek kezelését mielőbb érdemes elkezdeni.

Pánik szindróma

A tartós szorongás és a pánikbetegség igen gyakran produkál olyan tüneteket, mint a mellkasi fájdalom, a szédülés, a dezorientáltság és a légszomj, fulladás. A hiperventilláció, vagyis a nagyon gyors, felületes légvétel csökkenti a vér szén-dioxid szintjét, ami zavartságot, végtagzsibbadást és mellkasi szorítást is okozhat. Mindezek nagyon ijesztő tünetek, ráadásul felvethetik a szívbetegség gyanúját is. A tünetek okának tisztázásához tehát szükséges lehet kardiológiai és pszichológiai vizsgálat is. 

Szívelégtelenség

Gyakori fulladás, nehézlégzés esetén fontos a kardiológiai vizsgálat.A szisztolés szívelégtelenség jellemző tünetei az ödémák, a szinte folyamatos köhögés, a gyors súlygyarapodás, a kimerültség, a hányás, étvágytalanság és a légszomj, a fulladás. Ez utóbbi leginkább fizikai aktivitás közben érzékelhető, ugyanis nehezebben tud levegőt venni a beteg, mélyebben, gyakrabban kell lélegeznie. Előfordulhat, hogy alvás közben jelentkezik a fulladás, amikor a beteg levegőért kapkodva ébred.  Ha egy már ismert, diagnosztizált betegnél jelentkezik fekvő pozícióban a légzési nehézség, érdemes megemelni a felsőtestet. A jelenség oka, hogy a vér pang a tüdő ereiben, mert a szív nem tudja elég hatékonyan végezni a munkáját. Emiatt folyadék szivároghat a tüdőbe, ami nehézlégzést okoz.

Mikor szükséges a kardiológiai kivizsgálás?

- Ha valaki többször is tapasztalja a fulladás érzését, és kiderül, hogy emögött nem áll valamilyen más jellegű betegség, mindenképpen érdemes részt vennie egy kardiológiai kivizsgáláson, függetlenül attól, hogy ismert-e már nála szív-érrendszeri betegség – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. - Nem szabad halogatni a kivizsgálást akkor sem, ha erős szívdobogás, hirtelen bedobbanások, kimaradások, gyengeség, tartós kimerültség, mellkasi szorítás, rendszeres fejfájás, szédülés, vagy eszméletvesztés jelentkezik, illetve ha jelen vannak a szívbetegség egyéb rizikófaktorai, mint a dohányzás, a stressz, a mozgásszegény életmód, az elhízás. A viziten túl egy nagylabor vizsgálattal, szívultrahanggal, nyugalmi és szükség esetén terheléses EKG-val, arteriográfiával ki tudjuk deríteni, szívbetegség okozza-e a panaszt, és ha igen, milyen kezelésre van szükség.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

Téma szakértői

dr. Müller Gábor

dr. Müller Gábor

belgyógyász, kardiológus
dr. Vaskó Péter

dr. Vaskó Péter

kardiológus, belgyógyász
dr. Ferenczy Péter

dr. Ferenczy Péter

kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Very friendly Informative helpfull

Dr Peter Vasko Were very friendly Informative helpfull and He solved all my problems which were followed me for 5-6 years Im very thank full for him i cannot do anything but to HIGHLY RECOMMEND HIM TO EVERYONE!

További vélemények

Kapcsolódó videók

FACEBOOK CSOPORTOK

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel!

FACEBOOK CSOPORTOK

Prima Medica Egészséghálózat

Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a hatályban lévő jogszabályok szerint rendelőinkben továbbra is kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!