Szívbetegségek okozta fulladás, nehézlégzés

Mi minden állhat a fulladás mögött?

Hőség, időjárási frontok

A stresszről elsősorban a rohanó életmód jut eszünkbe, holott az időjárás jelentős változásai is stresszreakciót válthatnak ki. A gyors, jelentős felmelegedés vagy lehűlés ugyanis arra kényszerítik a szervezetet, hogy szintén gyorsan alkalmazkodjon. Ez a reakció pedig fokozza a szimpatikus idegrendszeri aktivitást, ami miatt megnövekszik a szív- és érrendszerre háruló terhelés. A szív-érrendszeri betegek ezt nyilvánvalóan nehezebben viselik, az ő szervezetük számára jóval nagyobb erőfeszítést jelent a kompenzáció. Ilyen jelentkezhetnek náluk olyan tünetek, mint a fáradékonyság, szabálytalan és/vagy erős szívdobogás-érzés, szívbillentyű-probléma esetén pedig fokozódó ödéma-hajlam, nehézlégzés, fulladás. Megfigyelések szerint erős, gyakori időjárási frontok hatására nő a keringési elégtelenség és a szívinfarktus előfordulásának aránya is.

Túlsúly, dohányzás, életkor

Ha a lépcsőzés vagy egy rövidebb futás szokatlanul kimerítő, nem feltétlenül csak a gyengébb fizikai állapot lehet a háttérben, gondolnunk kell a szívproblémákra is. Tény és való, hogy a terhelésre kialakuló légszomj, fulladás elsősorban a túlsúly, a dohányzás és az életkor számlájára írható. Az is előfordul, hogy allergia vagy asztma okozza a nehézlégzést, ami tüdőgyógyászi kezelést igényel. Ha azonban a terhelésre jelentkező fulladás pihenést követően nem javul, vagy csak nagyon lassan, mielőbbi kardiológiai kivizsgálás szükséges, hiszen egyre súlyosbodó kardiológiai állapotot feltételez, melynek kezelését mielőbb érdemes elkezdeni.

Pánik szindróma

A tartós szorongás és a pánikbetegség igen gyakran produkál olyan tüneteket, mint a mellkasi fájdalom, a szédülés, a dezorientáltság és a légszomj, fulladás. A hiperventilláció, vagyis a nagyon gyors, felületes légvétel csökkenti a vér szén-dioxid szintjét, ami zavartságot, végtagzsibbadást és mellkasi szorítást is okozhat. Mindezek nagyon ijesztő tünetek, ráadásul felvethetik a szívbetegség gyanúját is. A tünetek okának tisztázásához tehát szükséges lehet kardiológiai és pszichológiai vizsgálat is. 

Szívelégtelenség

A szisztolés szívelégtelenség jellemző tünetei az ödémák, a szinte folyamatos köhögés, a gyors súlygyarapodás, a kimerültség, a hányás, étvágytalanság és a légszomj, a fulladás. Ez utóbbi leginkább fizikai aktivitás közben érzékelhető, ugyanis nehezebben tud levegőt venni a beteg, mélyebben, gyakrabban kell lélegeznie. Előfordulhat, hogy alvás közben jelentkezik a fulladás, amikor a beteg levegőért kapkodva ébred.  Ha egy már ismert, diagnosztizált betegnél jelentkezik fekvő pozícióban a légzési nehézség, érdemes megemelni a felsőtestet. A jelenség oka, hogy a vér pang a tüdő ereiben, mert a szív nem tudja elég hatékonyan végezni a munkáját. Emiatt folyadék szivároghat a tüdőbe, ami nehézlégzést okoz.

Mikor szükséges a kardiológiai kivizsgálás?

- Ha valaki többször is tapasztalja a fulladás érzését, és kiderül, hogy emögött nem áll valamilyen más jellegű betegség, mindenképpen érdemes részt vennie egy kardiológiai kivizsgáláson, függetlenül attól, hogy ismert-e már nála szív-érrendszeri betegség – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. - Nem szabad halogatni a kivizsgálást akkor sem, ha erős szívdobogás, hirtelen bedobbanások, kimaradások, gyengeség, tartós kimerültség, mellkasi szorítás, rendszeres fejfájás, szédülés, vagy eszméletvesztés jelentkezik, illetve ha jelen vannak a szívbetegség egyéb rizikófaktorai, mint a dohányzás, a stressz, a mozgásszegény életmód, az elhízás. A viziten túl egy nagylabor vizsgálattal, szívultrahanggal, nyugalmi és szükség esetén terheléses EKG-val, arteriográfiával ki tudjuk deríteni, szívbetegség okozza-e a panaszt, és ha igen, milyen kezelésre van szükség.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)