Hazánkban minden második haláleset összeköthető valamely szív és érrendszeri megbetegedéssel. Az érszűkület a legelterjedtebb civilizációs betegségek egyike. Lefolyása lassú, szövődményei azonban szívinfarktushoz, agylágyuláshoz, veseelégtelenséghez vezethetnek. Az érfalak rugalmassága, egészsége rendkívül fontos ahhoz, hogy a vérkeringés, a szív és a szervezet tápanyagellátása hibátlanul működjön és ne következzenek be a felsorolt akár halálos történések.
Az artériák érfalára lassan lerakódó meszes plakk csökkenti annak átmérőjét, rugalmasságát ezzel akadályozva a vér áramlását. Ezt nevezzük arterioszklerózisnak. Kialakulása több betegségnek, hajlamosító tényezőnek köszönhető, úgymint dohányzás, cukorbetegség, magas vérnyomás, magas koleszterin szint, örökletes hajlam.
A felsorolt rizikótényezők mindegyike okozhatja az érfalak merevségét, az érfalak átmérőjének csökkenését. Az életmódbeli tényezők közül a dohányzás kiemelten rontja az érrendszer állapotát, csakúgy, mint a mozgásszegény életmód és a zsírban, szénhidrátban gazdag táplálkozás.
Az érszűkület sokáig tünetmentes, ezért már azok megjelenése előtt fontos ügyelni az egészséges étkezésre, a rendszeres testmozgásra és a szűrővizsgálatokra. A kezeletlenség súlyos következményei a szívinfarktus, stroke, trombózis, alsó végtagok szövetelhalás.
Életmódváltással, a hajlamosító betegségek kezelésével azonban lehetőség van karbantartani, javítani az erek állapotán. Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Mit tehetsz az érszükület megelőzése érdekében?
- Tarts mediterrán diétát! A diéta alapja az olíva olaj, gabonák, zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztása, mérsékelt étrendbe illesztése a halknak, tejtermékeknek, húsoknak. Szerves része továbbá a fokozott fizikai aktivitás.
- Növeld a folyadékbevitelt! Legjobb ha ezt tiszta víz formájában teszed Mellőzzd a kávé, fekete tea, alkoholok fogyasztását!
- Mozogj! Nemtől, kortól függetlenül a legfontosabb a rendszeres és megfelelő fajtájú, intenzitású testmozgás, valamint az aktív életmód. Hetente minimálisan 2-3 alkalommal 20-30 folyamatos mozgás javasolt. Az Amerikai Heart Association ajánlása szerint koszorúér betegeknél az újabb színinfarktus megelőzésére ajánlott minimum mozgás: heti 3-4 alkalommal 30-60 perces közepes-intenzitású mozgás kiegészítve a mindennap aktivitás (pl. munkaközben sétaszünetek tartása, lépcső használata felvonó helyett, kertészkedés) is heti 5-6 órára emelésével. A mozgást érdemes még izomerő növeléssel kiegészíteni 10-15 ismétléssel közepesen fárasztó intenzitással 8-10 féle gyakorlattal.
Rendszeres mozgás, mely heti szinten 1600 kcal-t éget el, képes megállítani a koszorúér betegek állapotromlását, míg heti 2200 kcal felhasználással járó mozgás képes a kialakult plakkok csökkentésére koszorúér-elmeszesedésnél. 5 éves távlatban azon koszorúér betegek körében, akik rendszeresen mozognak, 53-58%-kal csökken a halálozás a nem mozgó társaikéhoz viszonyítva.
Az idejében megkezdett kezelés, szűrővizsgálatok segítenek megelőzni az érfalak állapotának romlását. Az érszűkület első stádiumában ultrahangos vizsgálattal megfelelően feltérképezhető az erek állapota. A vizsgálat fájdalommentes és többször ismételhető.
Ha nem ismerjük fel idejében az érbetegséget, az az érrendszer bármely részében problémát okozhat. Amennyiben az alsó végtagot hanyagoljuk el, fekélyesedés kezdődhet, amelyet végső esetben amputáció követhet. Emellett kezeletlen érbetegség esetén nagy a kockázata a szívinfarktusnak, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulásnak, stroke kialakulásának. Kutatások során az is kiderült, hogy már a legenyhébb fokú betegségben szenvedőkben is 2-3-szor több infarktus és stroke fordult elő.
Elképzelhetetlen egy érbeteg gyógyulása, ha dohányzik, ha nincs be állítva a cukra, a koleszterinje, a vérnyomása, az étrendje, ha nem mozog. Az érszűkület megelőzésének és kezelésének folyamatában döntő jelentőségű a szakemberek által irányított és felügyelt életmódváltás.
Az irritábilis bél szindróma (IBS) sokak életét megnehezíti, és mint kiderült, a szívinfarktusnak is önálló rizikófaktora. Az összefüggéseket dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta világította meg.Kapcsolódó cikkünk
Az IBS növeli a szívinfarktus rizikóját
