Hazánkban minden második haláleset összeköthető valamely szív és érrendszeri megbetegedéssel. Az érszűkület a legelterjedtebb civilizációs betegségek egyike. Lefolyása lassú, szövődményei azonban szívinfarktushoz, agylágyuláshoz, veseelégtelenséghez vezethetnek. Az érfalak rugalmassága, egészsége rendkívül fontos ahhoz, hogy a vérkeringés, a szív és a szervezet tápanyagellátása hibátlanul működjön és ne következzenek be a felsorolt akár halálos történések.

Az artériák érfalára lassan lerakódó meszes plakk csökkenti annak átmérőjét, rugalmasságát ezzel akadályozva a vér áramlását. Ezt nevezzük arterioszklerózisnak. Kialakulása több betegségnek, hajlamosító tényezőnek köszönhető, úgymint dohányzás, cukorbetegség, magas vérnyomás, magas koleszterin szint, örökletes hajlam.
A felsorolt rizikótényezők mindegyike okozhatja az érfalak merevségét, az érfalak átmérőjének csökkenését. Az életmódbeli tényezők közül a dohányzás kiemelten rontja az érrendszer állapotát, csakúgy, mint a mozgásszegény életmód és a zsírban, szénhidrátban gazdag táplálkozás.
Az érszűkület sokáig tünetmentes, ezért már azok megjelenése előtt fontos ügyelni az egészséges étkezésre, a rendszeres testmozgásra és a szűrővizsgálatokra. A kezeletlenség súlyos következményei a szívinfarktus, stroke, trombózis, alsó végtagok szövetelhalás.


Életmódváltással, a hajlamosító betegségek kezelésével azonban lehetőség van karbantartani, javítani az erek állapotán.

Étkezés tekintetében a szív-érrendszeri betegségeknél a mediterrán diéta ajánlott. A diéta alapja az olíva olaj, gabonák, zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztása, mérsékelt étrendbe illesztése a halknak, tejtermékeknek, húsoknak. Szerves része továbbá a rendszeres, mérsékelt borfogyasztás, és a fokozott fizikai aktivitás. Növelje a folyadékbevitelt. Legjobb ha ezt tiszta víz formájában teszi. Mellőzze a kávé, fekete tea, alkoholok fogyasztását.

Nemtől, kortól függetlenül a legfontosabb a rendszeres és megfelelő fajtájú, intenzitású testmozgás, valamint az aktív életmód. Hetente minimálisan 2-3 alkalommal 20-30 folyamatos mozgás javasolt.  Az Amerikai Heart Association ajánlása szerint koszorúér betegeknél az újabb színinfarktus megelőzésére ajánlott minimum mozgás: heti 3-4 alkalommal 30-60 perces közepes-intenzitású mozgás kiegészítve a mindennap aktivitás (pl. munkaközben sétaszünetek tartása, lépcső használata felvonó helyett, kertészkedés) is heti 5-6 órára emelésével. A mozgást érdemes még izomerő növeléssel kiegészíteni 10-15 ismétléssel közepesen fárasztó intenzitással 8-10 féle gyakorlattal.
Rendszeres mozgás, mely heti szinten 1600 kcal-t éget el, képes megállítani a koszorúér betegek állapotromlását, míg heti 2200 kcal felhasználással járó mozgás képes a kialakult plakkok csökkentésére koszorúér-elmeszesedésnél. 5 éves távlatban azon koszorúér betegek körében, akik rendszeresen mozognak, 53-58%-kal csökken a halálozás a nem mozgó társaikéhoz viszonyítva.

Az idejében megkezdett kezelés, szűrővizsgálatok segítenek megelőzni az érfalak állapotának romlását. Az érszűkület első stádiumában ultrahangos vizsgálattal megfelelően feltérképezhető az erek állapota. Fájdalommentes, többször ismételhető.