Mára a népesség fele hal meg szív- és érrendszeri betegségekben, ez a betegségegyüttes a korai halálozás egyik vezető oka, ezért is fontos kellő figyelmet fordítani a betegségek megelőzésére és hatékony kezelésére.
Az orvosi szakvélemény szerint több száz rizikofaktort létezik amelyek szerepet játszhanak a szív és érrendszeri megbetegedések kialakulásában. A szívbetegségek zöme krónikusan, lassú folyamatként alakul ki, ezért egy rendszeres kardiológiai kivizsgálással időben kezelhhetővé válnak.
A legtöbb ember rohan, egyre nagyobb stresszben él, zsírban, cukorban és sóban gazdag ételeket fogyaszt, valamint a lakosság közel 30%-a dohányzik. A szív és érrendszeri betegségek kialakulásához nagymértékben hozzájárul a mozgásszegény életmód és az elhízás is. Az életmódbeli tényezők mellett kiemelten fontos az öröklődés szerepe. Azoknál, akiknél megfigyelhető a szív- és érproblémák családon belüli halmozódása, fokozott a betegség kialakulásának kockázata is.
A kardiológiai betegségeknek sokféle tünete lehet. A kardiológiai panaszoknak változatos szervrendszereket érintő megbetegedések állhatnak, amelyek megbízható elkülönítése még a "rutinos" orvosok számár sem mindig egyszerű.
A korábban ritkább betegségnek számító szívizomgyulladás a covid-járvány elterjedésével egyre nagyobb figyelmet kapott, ugyanis a koronavírus szövődményeként sokan szembesültek a diagnózissal. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy még enyhe tünetek esetén is fontos a kivizsgálás, hiszen a kezeletlen szívizomgyulladás akár súlyos következményekkel is járhat.Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Kapcsolódó cikkünk
Sokszor tünetmentes, de akár súlyossá is válhat a szívizomgyulladás
