A szédülés tarthat rövid ideig, bár ilyenkor időről időre visszatérhet, súlyosabb esetekben – több más tünet mellett – hányás és hányinger, ájulásérzet, általános elbizonytalanodás is kísérheti. A szédülést, gyengeséget, hirtelen eszméletvesztést kiválthatja vérnyomás ingadozás vagy valamilyen szívbetegség is.
Tartalom
Gyengeség, hirtelen eszméletvesztés
Szédülés, eszméletvesztés kardiológiai összefüggései
Milyen szívbetegségeknél fordulhat elő szédülés, eszméletvesztés?
Szédülés, eszméletvesztés gyakori oka I. – alacsony vérnyomás
Szédülés, eszméletvesztés gyakori oka II. – magas vérnyomás
Szédülés, eszméletvesztés gyakori oka III. – szívritmuszavar
Szédülés, eszméletvesztés kardiológiai okainak kivizsgálása
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Mi a szédülés?
A szédülés egy olyan érzés, melynek során az ember úgy érzi, mintha ő maga vagy pedig a környezete mozogna – általában forgás jelleggel. Ezt a jelenséget több minden is kiválthatja, többek között kardiológiai, keringési okai is lehetnek. Maga a szédülés lehet átmeneti, de hosszabb ideig tartó is, illetve társulhat egyéb tünetekkel is, mint például hányinger vagy egyensúlyvesztés.
Gyengeség, hirtelen eszméletvesztés
A hirtelen eszméletvesztés, vagy más néven syncope vagy ájulás, olyan állapot, amikor az ember hirtelen eszméletlenné válik, megszakad a kapcsolata a külvilággal. Ez jellemzően rövid ideig, legtöbb esetben néhány másodpercig tart, majd az éberség spontán tér vissza. A legtöbb esetben hátterében hipoglikémia (alacsony vércukorszint), illetve kardiovaszkuláris problémák okozzák. Sok esetben az érintettek csak ájulás után jutnak el kardiológiai kivizsgálásra.
Szédülés, eszméletvesztés kardiológiai összefüggései
A szédülés és az ájulás kardiológiai problémákból történő kialakulásának a folyamata az elégtelen vérellátással függ össze. Hiszen, ha a szív, valamilyen okból kifolyólag nem képes megfelelő minőségben pumpálni a vért, az nem jut el kellőképpen a test többi részéhez, így a szervekhez sem, amiknek működésében szintén – jellemzően átmeneti – zavar keletkezhet. Mivel a szív a test vérellátásáért felel, így, ha nincs ismert ok a szédülés vagy az ájulás mögött, mindenképpen szükséges lehet a kardiológiai kivizsgálás, ugyanis komoly probléma állhat a háttérben!
Milyen szívbetegségeknél fordulhat elő szédülés, eszméletvesztés?
Nem minden szívbeteg egyénnél jelentkezik szédülés, gyengeségérzet és eszméletvesztés. Jellemzően azokban az esetekben fordul ez elő, amelyeknél a szív- és érrendszeri betegség ténye még nem igazolódott, nem diagnosztizált, illetve súlyosbodó esetekben szintén jelentkezhet. Továbbá akut ellátást igénylő események is kiválthatnak szédülést, eszméletvesztést. Ez tehát minden esetben valaminek a tünete. Fontos, hogy szédülést különböző szív- és érrendszeri betegségek, állapotok is kiválthatnak, a következőkben csupán néhány gyakori okot sorolunk fel a teljesség igénye nélkül.
Szédülés, eszméletvesztés gyakori oka I. – alacsony vérnyomás
Az alacsony vérnyomás – hipotenzió – során a vérnyomás szintje nagyon alacsonyra esik. A vérnyomást két szám jelzi: az első a szisztolés nyomás (ez a „felső érték”), illetve a diasztolés nyomás (ez az „alsó érték”. Az alacsony vérnyomás klinikailag akkor jelentkezik, amikor tüneteket is okoz. Tehát lehet valakinek úgy is alacsonyabb a normálnál a vérnyomása, hogy nem érez semmilyen panaszt; jellemzően ilyen esetekben ez az általános állapot, tehát az egyénnek alapból is alacsonyabb a vérnyomása. Szédülés, rossz közérzet általában 90/60 Hgmm alatti értéknél fordul elő. Szédülés, eszméletvesztés mellett jelentkezhet akár tachycardia (szapora szívverés), és hideg verejtékezés is. Akkor is előfordulhat szédülés, amikor a vérnyomás hirtelen testhelyzet változtatására zuhan le. Az alacsony vérnyomás az esetek egy részében nem igényel kezelést, azonban ha a vérnyomás hirtelen esik le, és ez gyakran előfordul, illetve tünetek társulnak mellé, úgy fontos orvosoz fordulni. Mivel alacsony vérnyomás kialakulhat akár szívelégtelenség vagy szívritmuszavarok miatt is, érdemes kardiológiai kivizsgálásra jelentkezni.
Szédülés, eszméletvesztés gyakori oka II. – magas vérnyomás
A túl alacsony vérnyomás mellett, a túl magas vérnyomás (hipertónia) is okozhat szédülést vagy ájulást. Ilyenkor a vérnyomás az artériákban magasabb, ami túl nagy terhet ró mind a szív működésére, mind pedig a szervezetre. Hosszú távon a kezeletlen magas vérnyomás növeli egyéb szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, illetve növeli a szívinfarktus és a stroke kockázatát is.
Szédülés, eszméletvesztés gyakori oka III. – szívritmuszavar
A szívritmuszavar és a szédülés – esetleg eszméletvesztés -, több módon is létrejöhet, ami annak köszönhető, hogy a szívritmuszavarnak több megjelenési formája, fajtája, kiindulási alapja létezik. Bradycardia (alacsony pulzus) vagy pitvarfibrilláció esetében csökkenhet a szív által pumpált vér mennyisége. Bradycardia során, mivel a szív a normáltól eltérően lassabban ver, gyakrabban jönnek létre extrasystolék – félreütések -, míg pitvarfibrilláció esetén a szívverés felgyorsul és szabálytalanná válik, tehát „össze-vissza ver”. Mind a két esetben előfordulhat, hogy nem jut elegendő mennyiségű vér és oxigén az agyba, ami szédüléshez, súlyosabb esetekben pedig ájuláshoz is vezethet. Mind ezek mellett a pitvarfibrilláció egy súlyos állapot, mely növeli a vérrögök kialakulásának kockázatát is, így amennyiben nincs kezelve, súlyos következményekkel járhat. Kezelésére több megoldás is szóba jöhet a páciens állapotától függően: ez történhet gyógyszeresen, illetve kardioverzió eljárással is.
Szédülés, eszméletvesztés kardiológiai okainak kivizsgálása
Ha Önnél már többször előfordult és a vércukor szintjével nincsenek gondok mielőbbi kardiológiai kivizsgálás a javaslat, hiszen egy egyszerűbb vérnyomás beállításon túl számos kardiológiai oka lehet. A kardiológus szakorvos a tünetek ismeretében, az anamnézis felvétele és a fizikális vizsgálat után többféle eszközös, képalkotó vizsgálat elvégzését javasolhatja.
EKG
A nyugalmi EKG vizsgálat a legalapvetőbb módszer, melynek segítségével a szív elektromos aktivitásáról kapható visszajelzés. Segítségével – több egyéb vizsgálat mellett – diagnosztizálhatók szívritmuszavarok, a szívizom károsodása, illetve egyéb szív- és érrendszeri problémák is feltárásra kerülhetnek. Az EKG egy fájdalommentes eljárás, melynek további előnye, hogy pár perc alatt elkészül. Fontos, hogy annak ellenére, hogy sok mindenre fény derülhet a vizsgálat során, a nyugalmi EKG mindig az aktuális állapotot mutatja. Sok esetben szükséges Holter EKG készülékes vizsgálat is, melynek során a páciens egy hordozható, kis méretű EKG készüléket kap, ami a mindennapi tevékenységek során, akár 7 napon keresztül is képes rögzíteni a szív működését.
Szívultrahang vizsgálat
A szívultrahang vizsgálat –echokardiográfia - egy olyan képalkotó vizsgálat melynek során a kardiológus számára az ultrahang segítségével láthatóvá válik a szív. A vizsgálat során lehetőség van részletesebben megvizsgálni a szívet anatómiai szempontból: az orvos láthatja a szív kamráit, pitvarait, a szívbillentyűket, illetve azok méretei is rögzítésre kerülnek. A szív teljesítményéről is pontos visszajelzés kapható: mind a szívizom, mind pedig a billentyűk működésének értékelésében is hasznos a szívultrahang vizsgálat. Segítségével diagnosztizálható és/vagy megerősíthetők szívbillentyű betegségek, regurgitációk – visszaáramlás – is.
Terheléses vizsgálatok
Bizonyos esetekben a kardiológus kérheti terheléses EKG vagy ultrahang vizsgálatát is, mely központunkban is elérhető. A vizsgálat során elektródákat helyeznek a páciensre, mely nem nyugalmi, hanem aktív állapotban – biciklizés, futópad – zajlik, felügyelet mellett. A vizsgálattal felderíthetők egyes szívritmuszavarok háttere, a szív vérellátása, a koszorúerek állapota is.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Fontos a korai felismerés!
Mára a népesség fele hal meg szív- és érrendszeri betegségekben, ez a betegségegyüttes a korai halálozás egyik vezető oka, ezért is fontos kellő figyelmet fordítani a betegségek megelőzésére és hatékony kezelésére.
Az orvosi szakvélemény szerint több száz rizikófaktort létezik, amelyek szerepet játszhatnak a szív és érrendszeri megbetegedések kialakulásában. A szívbetegségek zöme krónikusan, lassú folyamatként alakul ki, ezért egy rendszeres kardiológiai kivizsgálással időben kezelhetővé válnak. Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)Téma szakértője
