Az ember élete során többször előfordulhatnak kisebb ritmuszavarok, leggyakrabban normál ütem feletti dobbanások, melyeket sokszor meg sem érzünk. A szívritmuszavar vagy más néven aritmia kezelésére akkor van szükség, ha panaszokat okoz, amelyek igen változatosak lehetnek: a szívdobogás-érzéstől az eszméletvesztésig.
Szívritmuszavarral kapcsolatos szolgáltatásaink
- szakorvosi vizit
- EKG vizsgálat
- 24 órás és 7 napos Holter EKG
- endokrinológiai kivizsgálás
- gyógyszeres kezelés
- szívultrahang vizsgálat
- laborvizsgálat
- pajzsmirigy ultrahang vizsgálat
- pszichológus
- szívritmus-szabályzó mozgásterápia
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Kardioközpont +36 70 610 3847
Mi az aritmia?
Az aritmia (más néven dysrhythmia) szabálytalan vagy rendellenes szívverés .
Melyek az aritmiák típusai?
- Szupraventrikuláris aritmiák: A pitvarban (a szív felső kamráiban) kezdődő aritmiák. A „Supra” jelentése a fenti. A „kamrai” a szív vagy a kamrák alsó kamráira utal.
- Kamrai aritmiák: A szívkamrákban (a szív alsó kamráiban) kezdődő aritmiák.
- Bradyarrhythmiák: Lassú szívritmusok, amelyeket a szív vezetési rendszerének betegségei okozhatnak, például a sinoatriális (SA) csomópont, az atrioventricularis (AV) csomópont vagy a HIS-Purkinje hálózat.
Eredetük alapján pitvari vagy kamrai aritmiáról, a szívfrekvenciára gyakorolt hatásuk alapján tachycardiáról (magas pulzus), bradycardiáról (alacsony pulzus) vagy extrasystole-ről (extra szívdobbanásról) beszélhetünk.
Extrasystole (extra szívdobbanás)
A kamrai eredetű korai ütés (vagy ektópiás ütés, kamrai extrasystole) tulajdonképpen egy extra dobbanást vagy egy kimaradó ütést jelent, és legtöbbször a normális szívműködés mellett jelentkezik. Az extrasystole jelensége ritkább gyerekeknél, és felnőttkorban nem számít feltétlenül kórosnak, hiszen például a félelem, az ijedtség is okozhat egy-egy erősebb bedobbanást. Akiknél viszont a családban már előfordult szívinfarktus, vagy igen gyakran éreznek az extrasystole-ra jellemző, rövid ideig tartó mellkasi fájdalmat, azoknál a szívbetegség kialakulásának rizikója és a kivizsgálás fontossága különösen magas.
Az extrasystole lehetséges okai lehetnek:
- magas koffeinfogyasztás
- dohányzás
- túlzott stressz, szorongás
- droghasználat
- várandósság
- jelentős alkoholfogyasztás
- bizonyos vényköteles szerek és néhány megfázás vagy allergia, asztma elleni szer (ezekről a szakorvossal kell egyeztetni)
- alacsony káliumszint
Mivel azonban akár szívbetegség is okozhat extra ütéseket és kimaradásokat, a kardiológiai kivizsgálást mindenképpen ajánlatos elvégeztetni.
Szívritmuszavar tünetei
Legtöbb esetben a szívritmuszavar nem okoz semmilyen tünetet vagy panaszt, ezeket általában rutin vizsgálatkor veszi észre a kivizsgáló orvos. Ellenben, ha valaki az alábbi tüneteket észleli magát, mielőbb kardiológushoz kell fordulnia.
A szívritmuszavar általános tünetei
- mellkasi fájdalom
- mellkasi remegés
- légszomj
- szapora szívverés
- lassú szívverés
- szédülés, esetenként ájulás
A leggyakoribb kockázati tényezők közé tartozik
- 60 évnél magasabb életkor
- cukorbetegség
- egyéb szívpanaszok és a magas vérnyomás
- pajzsmirigybetegség
- krónikus tüdőbetegség
- alvási apnoé
- mértéktelen alkoholfogyasztás
A szívritmuszavar kivizsgálása
Érdemes már az első, szokatlan tüneteket is komolyan venni. A fáradtság, a légszomj, a mellkasi fájdalom, a gyors szívdobogás érzés, illetve az egyszer-egyszer „kihagyó” szívverés ugyanis pitvarfibrillációra is utalhatnak. A szív felső üregeiben, a pitvarokban kialakuló fibrilláció hatására, a pangó vér miatt pedig akár vérrögök is keletkezhetnek. Egy elszabaduló vérrög aztán elzáródást okozhat az agyban (stroke) és más szervekben, így mindenképpen fontos a korai felismerés, mert anticoaguláns (vérhígító) kezeléssel megakadályozható vérrög képződés kialakulása.
Egyes esetekben a pitvarfibrilláció lehet teljesen tünetmentes és csak rutin kardiológiai vizsgálat esetén ismerik fel, ami igen jó hír, hiszen az embóliaveszély ilyenkor is fennáll. Ezért fontos, hogy az enyhébb, szívritmusra vonatkozó figyelmeztető jeleknél, illetve családi halmozódás esetén időnként tünetmentesen is vizsgáltassuk ki magunkat kardiológussal.
A szívritmuszavarok bizonyos formái, például a kamrai tachycardia extrém gyors, kaotikus szívritmust eredményeznek. Az úgynevezett tartós kamrai tachycardia veszélyes lehet, mivel a kamrák nem tudnak eléggé telődni, illetve nem tudják megfelelően pumpálni a vért. Ezért a vérnyomás leesik, amit szívelégtelenség követ. Ez a fajta ritmuszavar azért is veszélyes lehet, mert kamraremegéssé (kamrafibrillációvá), a szívleállás egy fajtájává alakulhat át.
Szabálytalan szívverés esetén a kivizsgálásnak a legsúlyosabb és leggyakoribb okok kizárásával kell indulnia, és haladnia a kevésbé veszélyes, kevésbé gyakori okok felé.
Számos olyan műszeres vizsgálat áll rendelkezésre, amellyel gyors, pontos diagnózishoz juthatunk, és megkezdődhet a kezelés. Ennek célja, hogy személyre szabottan megállapítható és életmóddal vagy gyógyszereléssel beállítható legyen az optimális pulzusérték.
Anamnézis
A kivizsgálás legelső és legfontosabb lépcsője az anamnézis. Az orvossal pontosan át kell beszélni a tünetek jelentkezésének körülményeit, időpontját, tartamát, elmúlását, gyakoriságát, majd a korábbi betegségeket, a családban előforduló betegségeket, szedett gyógyszereket és a használt élvezeti szereket. Szót kell ejteni az életritmusról, a fizikai aktivitásról, az étkezésről is.
Fizikális vizsgálat, pulzus tapintása, vérnyomás mérése, hallgatózás
Szívritmuszavar kivizsgálásában következő lépés a fizikális vizsgálat, mely kiterjed a páciens bőrének, nyálkahártyáinak megtekintésére (színe, víztartalma, rugalmassága), a pulzus tapintására (mennyire egyenletes, a melléütések mennyire szabályosak, mennyire gyors, mennyire erős), a szív és a tüdő hallgatózására (jellemző zörejek keresése), a vérnyomás mérésére.
Nyugalmi EKG
Szívritmuszavar kivizsgálásában következő lépés a 12 elvezetéses nyugalmi EKG. Ez képet ad a szív ingerületvezetéséről, a szív összehúzódását kiváltó elektromos ingerület keletkezéséről (megfelelő helyen keletkezik-e, megfelelő ritmusban keletkezik-e), az elektromos ingerület vezetéséről (szabályos úton halad-e vagy kitérőkkel, van-e akadály a haladásában).
Az EKG vizsgálatról bővebben itt olvashat>>
Szívultrahang
A szívritmuszavar mögött illetve azzal egyidőben előfordulhat billentyű hiba, illetve vannak olyan egyéb okok (például szívmegnagyobbodás, kiáramlási akadály), amiket szívultrahang vizsgálattal lehet kimutatni.
Holter EKG
Előfordulhat, hogy a szívritmuszavar kivizsgálásakor sem a nyugalmi EKG, sem a fizikális vizsgálat, sem a szívultrahang vizsgálat nem mutat ki semmi eltérést. Ilyenkor 24 órás EKG vizsgálattal lehet olyan ritmuszavari formákat felfedezni, melyek ritkábban fordulnak elő, éjszaka jellemzőek, vagy éppen bizonyos mozdulatoknál jelentkeznek.
Laborvizsgálat
Szívritmuszavar megjelenését okozhatja pajzsmirigy túl- vagy éppen alulműködés, ionzavarok, és egyéb eltéréseknél, amik kimutatásában laborvizsgálat segíthet.
Egyéb vizsgálatok
Szívritmuszavar kivizsgálásában a fentiek kiegészítésére az orvos számos más vizsgálatot, más szakorvosoktól szakvizsgálatot kérhet. Ilyenek lehetnek - teljesség igénye nélkül - nyaki-pajzsmirigy illetve hasi ultrahang, röntgen, CT, MR, 24 órás vérnyomásmérés, endokrinológiai konzílium, tüdőgyógyászati konzílium, hematológiai konzílium.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A szívritmuszavar kezelése
A szívritmuszavar kezeléséhez mindig az első lépés az ok megtalálása. Amennyiben a ritmuszavart nem szívbetegség okozza, és semmilyen háttérbetegséget sem siketül felderíteni, ami kiválthatja, úgy a tüneteket szükséges kezelni. Amennyiben sikeresen azonosításra került az aritmia oka, a kezelés célzottan megtörténhet. Így a kezelés lehet szívgyógyszerekkel, szívritmus-szabályozással, pajzsmirigy kezeléssel, vaspótlással, a szervezet ion háztartásának szabályozásával, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel vagy kardioverzióval.
A Ritmuszavar vizsgálati csomag tartalma
- szakorvosi vizit
- nagylabor vizsgálat ( benne vércukor, ionok, máj, -és vesefunkció, vérkép, vizelet, pajzsmirigy funkció)
- pajzsmirigy ultrahang
- nyugalmi EKG
- Holter EKG
Amennyiben egészséges a szívünk, nem fordítunk különösebb figyelmet a működésére. Ha viszont valamilyen oknál fogva rendellenesen funkcionál - például szabálytalan szívverést tapasztalunk-, akkor bizony nagyon megijedünk. Abban az esetben, ha ez a zavar visszatérően és súlyos formában jelentkezik, fontos kivizsgáltatni annak érdekében, hogy kiderüljön, hogy veszélytelen, vagy esetleg súlyos, akár az életet veszélyeztető problémával állunk –e szemben. A szívritmuszavarok lehetséges okairól, tüneteiről, kezelési módjairól, valamint a megelőzés lehetőségeiről Dr. Sztancsik Ilona, a Budai KardioKözpont kardiológusa beszél.Téma szakértője
Kapcsolódó cikkünk
Szabálytalanul ver a szíve? Vizsgáltassa ki az okát!
