Szerző: dr. Babai László

Az ember élete során többször előfordulhatnak kisebb ritmuszavarok, leggyakrabban normál ütem feletti dobbanások, melyeket sokszor meg sem érzünk. A szívritmuszavar vagy más néven aritmia kezelésére akkor van szükség, ha panaszokat okoz, amelyek igen változatosak lehetnek: a szívdobogás-érzéstől az eszméletvesztésig.

Tartalom

Mi a szívritmuszavar?

A szívritmuszavar okai

Melyek az aritmiák, szívritmuszavar típusai?

Gyakori szívritmuszavar - az extrasystole

Szívritmuszavar tünetei

A szívritmuszavar kivizsgálása

A szívritmuszavar kezelése

Szívritmuszavarral kapcsolatos szolgáltatásaink

Mi a szívritmuszavar?

A szívritmuszavar, vagy más néven aritmia, dysrhythmia, szabálytalan vagy rendellenes szívverés. Tehát akkor lehet erről beszélni, ha a szív normál ritmusa megváltozik. Alapvetően az emberi szív egy állandó ritmusban ver, amelyet elektromos impulzusok vezetnek és szabályoznak. Maga az aritmia, szívritmuszavar azt jelenti, hogy a szív ritmusában zavar keletkezik, lelassul, gyorsul vagy éppen szabálytalanul ver.

A szívritmuszavar okai

A szívritmuszavar okai több félék is lehetnek, több minden is kiválthatja. Ezek lehetnek állandóan fennálló, de átmeneti kiváltó tényezők is.

Szívritmuszavar okai lehetnek egyes szívbetegségek. Gyakran előfordul, hogy a hátterében szívizomgyulladás, szívbillentyű probléma, esetleg koszorúér-betegség igazolódik. Ennek oka, hogy ezek a kórképek megváltoztathatják a szív elektromos működését, illetve a pumpa funkció sem megfelelő.

Az elektrolitok felborulása szintén a szívrimuszavar kiváltó oka lehet. Ezért is fontos sok esetben kardiológiai kivizsgálás során is a vér kálium, nátrium és magnézium szintjének ellenőrzése.

Melyek az aritmiák, szívritmuszavar típusai?

  • Szupraventrikuláris aritmiák: A pitvarban (a szív felső kamráiban) kezdődő aritmiák. A „Supra” jelentése a fenti. A „kamrai” a szív vagy a kamrák alsó kamráira utal.
  • Kamrai aritmiák: A szívkamrákban (a szív alsó kamráiban) kezdődő aritmiák.
  • Bradyarrhythmiák: Lassú szívritmusok, amelyeket a szív vezetési rendszerének betegségei okozhatnak, például a sinoatriális (SA) csomópont, az atrioventricularis (AV) csomópont vagy a HIS-Purkinje hálózat.

Eredetük alapján pitvari vagy kamrai aritmiáról, a szívfrekvenciára gyakorolt hatásuk alapján tachycardiáról (magas pulzus), bradycardiáról (alacsony pulzus) vagy extrasystole-ről (extra szívdobbanásról) beszélhetünk.

 

Gyakori szívritmuszavar - az extrasystole (extra szívdobbanás)

A kamrai eredetű korai ütés (vagy ektópiás ütés, kamrai extrasystole) tulajdonképpen egy extra dobbanást vagy egy kimaradó ütést jelent, és legtöbbször a normális szívműködés mellett jelentkezik. Az extrasystole jelensége ritkább gyerekeknél, és felnőttkorban nem számít feltétlenül kórosnak, hiszen például a félelem, az ijedtség is okozhat egy-egy erősebb bedobbanást. Akiknél viszont a családban már előfordult szívinfarktus, vagy igen gyakran éreznek az extrasystole-ra jellemző, rövid ideig tartó mellkasi fájdalmat, azoknál a szívbetegség kialakulásának rizikója és a kivizsgálás fontossága különösen magas.

Az extrasystole lehetséges okai lehetnek:

  • magas koffeinfogyasztás
  • dohányzás
  • túlzott stressz, szorongás
  • droghasználat
  • várandósság
  • jelentős alkoholfogyasztás
  • bizonyos vényköteles szerek és néhány megfázás vagy allergia, asztma elleni szer (ezekről a szakorvossal kell egyeztetni)
  • alacsony káliumszint

Mivel azonban akár szívbetegség is okozhat extra ütéseket és kimaradásokat, a kardiológiai kivizsgálást mindenképpen ajánlatos elvégeztetni a szívritmuszavar kivizsgálása érdekében.

Szívritmuszavar tünetei

Legtöbb esetben a szívritmuszavar nem okoz semmilyen tünetet vagy panaszt, ezeket általában rutin vizsgálatkor veszi észre a kivizsgáló orvos. Ellenben, ha valaki az alábbi tüneteket észleli magát, mielőbb kardiológushoz kell fordulnia.

A szívritmuszavar általános tünetei

A szívritmuszavar leggyakoribb kockázati tényezői közé tartozik:

  • 60 évnél magasabb életkor
  • cukorbetegség
  • egyéb szívpanaszok és a magas vérnyomás
  • pajzsmirigybetegség
  • krónikus tüdőbetegség
  • alvási apnoé
  • mértéktelen alkoholfogyasztás

A szívritmuszavar kivizsgálása

Érdemes már az első, szokatlan tüneteket is komolyan venni, hiszen szívritmuszavar esetében is fontos az időben történő diagnózis. A fáradtság, a légszomj, a mellkasi fájdalom, a gyors szívdobogás érzés, illetve az egyszer-egyszer „kihagyó” szívverés ugyanis szívritmuszavarrra, pitvarfibrillációra is utalhatnak. A szív felső üregeiben, a pitvarokban kialakuló fibrilláció hatására, a pangó vér miatt pedig akár vérrögök is keletkezhetnek. Egy elszabaduló vérrög aztán elzáródást okozhat az agyban (stroke) és más szervekben, így mindenképpen fontos a korai felismerés, mert anticoaguláns (vérhígító) kezeléssel megakadályozható vérrög képződés kialakulása.

Egyes esetekben a pitvarfibrilláció lehet teljesen tünetmentes és csak rutin kardiológiai vizsgálat esetén ismerik fel, ami igen jó hír, hiszen az embóliaveszély ilyenkor is fennáll. Ezért fontos, hogy az enyhébb, szívritmuszavarra vonatkozó figyelmeztető jeleknél, illetve családi halmozódás esetén időnként tünetmentesen is vizsgáltassuk ki magunkat kardiológussal.

A szívritmuszavar bizonyos formái, például a kamrai tachycardia extrém gyors, kaotikus szívritmust eredményeznek.  Az úgynevezett tartós kamrai tachycardia veszélyes lehet, mivel a kamrák nem tudnak eléggé telődni, illetve nem tudják megfelelően pumpálni a vért. Ezért a vérnyomás leesik, amit szívelégtelenség követ. Ez a fajta szívritmuszavar azért is veszélyes lehet, mert kamraremegéssé (kamrafibrillációvá), a szívleállás egy fajtájává alakulhat át.Szívritmuszavar - Kardioközpont

Szabálytalan szívverés esetén a kivizsgálásnak a legsúlyosabb és leggyakoribb okok kizárásával kell indulnia, és haladnia a kevésbé veszélyes, kevésbé gyakori okok felé.

Számos olyan műszeres vizsgálat áll rendelkezésre, amellyel gyors, pontos diagnózishoz juthatunk, és megkezdődhet a szívritmuszavar kezelése. Ennek célja, hogy személyre szabottan megállapítható és életmóddal vagy gyógyszereléssel beállítható legyen az optimális pulzusérték, illetve a szívritmuszavar.

Anamnézis

A kivizsgálás legelső és legfontosabb lépcsője az anamnézis. Az orvossal pontosan át kell beszélni a tünetek jelentkezésének körülményeit, időpontját, tartamát, elmúlását, gyakoriságát, majd a korábbi betegségeket, a családban előforduló betegségeket, szedett gyógyszereket és a használt élvezeti szereket. Szót kell ejteni az életritmusról, a fizikai aktivitásról, az étkezésről is.

Fizikális vizsgálat, pulzus tapintása, vérnyomás mérése, hallgatózás

Szívritmuszavar kivizsgálásában következő lépés a fizikális vizsgálat, mely kiterjed a páciens bőrének, nyálkahártyáinak megtekintésére (színe, víztartalma, rugalmassága), a pulzus tapintására (mennyire egyenletes, a melléütések mennyire szabályosak, mennyire gyors, mennyire erős), a szív és a tüdő hallgatózására (jellemző zörejek keresése), a vérnyomás mérésére.

Nyugalmi EKG

Szívritmuszavar kivizsgálásában következő lépés a 12 elvezetéses nyugalmi EKG. Ez képet ad a szív ingerületvezetéséről, a szív összehúzódását kiváltó elektromos ingerület keletkezéséről (megfelelő helyen keletkezik-e, megfelelő ritmusban keletkezik-e), az elektromos ingerület vezetéséről (szabályos úton halad-e vagy kitérőkkel, van-e akadály a haladásában). 

Az EKG vizsgálatról bővebben itt olvashat>>

Szívultrahang

A szívritmuszavar mögött illetve azzal egyidőben előfordulhat billentyű hiba, illetve vannak olyan egyéb okok (például szívmegnagyobbodás, kiáramlási akadály), amiket szívultrahang vizsgálattal lehet kimutatni.

Holter EKG

Előfordulhat, hogy a szívritmuszavar kivizsgálásakor sem a nyugalmi EKG, sem a fizikális vizsgálat, sem a szívultrahang vizsgálat nem mutat ki semmi eltérést. Ilyenkor 24 órás EKG vizsgálattal lehet olyan ritmuszavari formákat felfedezni, melyek ritkábban fordulnak elő, éjszaka jellemzőek, vagy éppen bizonyos mozdulatoknál jelentkeznek.

Laborvizsgálat

Szívritmuszavar megjelenését okozhatja pajzsmirigy túl- vagy éppen alulműködés, ionzavarok, és egyéb eltéréseknél, amik kimutatásában laborvizsgálat segíthet.

Egyéb vizsgálatok

Szívritmuszavar kivizsgálásában a fentiek kiegészítésére az orvos számos más vizsgálatot, más szakorvosoktól szakvizsgálatot kérhet. Ilyenek lehetnek - teljesség igénye nélkül - nyaki-pajzsmirigy illetve hasi ultrahang, röntgen, CT, MR, 24 órás vérnyomásmérés, endokrinológiai konzílium, tüdőgyógyászati konzílium, hematológiai konzílium.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

A szívritmuszavar kezelése

A szívritmuszavar kezeléséhez mindig az első lépés az ok megtalálása. Amennyiben a ritmuszavart nem szívbetegség okozza, és semmilyen háttérbetegséget sem siketül felderíteni, ami kiválthatja, úgy a tüneteket szükséges kezelni. Amennyiben sikeresen azonosításra került az aritmia oka, a kezelés célzottan megtörténhet. Így a kezelés lehet szívgyógyszerekkel, szívritmus-szabályozással, pajzsmirigy kezeléssel, vaspótlással, a szervezet ion háztartásának szabályozásával, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel vagy kardioverzióval. Amennyiben a szívritmuszavar mögött egyéb szívbetegség áll, úgy annak célzott kezelésével a probléma is megszűnhet.

A Ritmuszavar vizsgálati csomag tartalma

  • szakorvosi vizit
  • nagylabor vizsgálat ( benne vércukor, ionok, máj, -és vesefunkció, vérkép, vizelet, pajzsmirigy funkció)
  • pajzsmirigy ultrahang
  • nyugalmi EKG
  • Holter EKG

Téma szakértője

Specialitások:

Létrehozás ideje: 2017.07.10
Utolsó módosítás: 2023.11.23