Szívritmuszavar - aritmia

Szívritmuszavar - aritmia

Az ember élete során többször előfordulhatnak kisebb ritmuszavarok, leggyakrabban normál ütem feletti dobbanások, melyeket sokszor meg sem érzünk. A ritmuszavar kezelésére akkor van szükség, ha panaszokat okoz, amelyek igen változatosak lehetnek: a szívdobogás-érzéstől az eszméletvesztésig.

magas pulzus, szívutmuszavar, tachycardia, kardiológia, kardioközpont Tachycardia (magas pulzus)
alacsony pulzus, szívutmuszavar, bachycardia, kardiológia, kardioközpont Bradycardia (alacsony pulzus)
A szívritmuszavar tünetei A szívritmuszavar tünetei
szívritmuszavar kivizsgálása, aritmia, szívritmuszavar A szívritmuszavar kivizsgálása
szívritmuszavar kezelése. kardioközpont, budapest A szívritmuszavar kezelése

Eredetük alapján pitvari vagy kamrai aritmiáról, a szívfrekvenciára gyakorolt hatásuk alapján tachycardiáról (magas pulzus) vagy bradycardiáról (alacsony pulzus) beszélhetünk.

Tachycardia (magas pulzus)         

Tachycardia esetében a szív túl gyorsan ver, ilyenkor a szívfrekvencia 100 ütés/percnél magasabb. A szapora szívverésnek számos formája lehetséges, ezért rendkívül fontos diagnosztizálni, hogy a szív kamráit vagy pitvarait érinti-e a betegség és milyen tünetekkel jár. A tachycardia heves szívdobogás érzést, mellkasi fájdalmat, szédülést, ájulást vagy ájulás közeli állapotot okoz.

Magas pulzus esetén a következő tünetek jelentkezhetnek:

  • Kalapáló szív, szapora pulzus ütemesen vagy ütemtelenül.
  • Rendszertelen szívverés, tompa koppanáshoz hasonló érzés az ütemtelen szívveréskor.
  • A vérnyomás hirtelen csökkenése szédülést okozhat a szív rossz hatásfokú működése miatt. Kevesebb vért tud adott időn belül a szív keringtetni, így a fizikai teljesítőképesség is romlik.
  • Levegő után kapkodás, légszomj.
  • A vérnyomás hirtelen esése látászavart is okozhat, ekkor fekete foltok jelennek meg.
  • Mellkasi fájdalmat okozhat a szív nem megfelelő működése. A gyorsan működő szívnek nagyobb az oxigénigénye, ez szorító, fájó érzést okozhat a szívtájon.
  • Súlyos esetben a vérkeringés megállhat a túl gyors szívverés miatt és eszméletvesztés következik be. Az állapot beavatkozás nélkül életveszélyes.

Bradycardia (alacsony pulzus)

Bradycardia esetén a szív lassan ver, a szívfrekvencia 60 ütés/perc alatt van. A lelassult szívverésnek nincsenek olyan jellegzetes tünetei, de ha a családban előfordult már szívritmuszavar, érdemes az időnkénti kardiológiai kivizsgálást elvégezni, hiszen a lassú szív nem tud megfelelő mennyiségű vért pumpálni, és ez hosszú távon komolyabb problémákat okozhat.

Alacsony pulzus esetén a következő tünetek jelentkezhetnek:

  • Szédülés, ami a lassú szívverésnek köszönhető vérnyomáscsökkenés eredménye.
  • Látászavar (fekete foltok), amelyet akárcsak tachycardia esetében, a vérnyomásesés okoz.
  • A túl lassú szívverés ájulást, eszméletvesztést okozhat.
  • Hirtelen fáradékonyság ("elszálló erő").
  • Előfordulhat pulzus kihagyás.
Hírek, amelyeket mindenképp olvasson el!

A szívritmuszavar tünetei

Legtöbb esetben a szívritmuszavar nem okoz semmilyen tünetet vagy panaszt, ezeket általában rutin vizsgálatkor veszi észre a kivizsgáló orvos. Ellenben, ha valaki az alábbi tüneteket észleli magát, mielőbb kardiológushoz kell fordulnia.

A szívritmuszavar általános tünetei:szívritmuszavar tünetei, mellkasi fájdalom, szapor szívverés, mellkasi remegés

  • mellkasi fájdalom
  • mellkasi remegés
  • légszomj
  • szapora szívverés
  • lassú szívverés
  • szédülés, esetenként ájulás

A leggyakoribb kockázati tényezők közé tartozik:

  • 60 évnél magasabb életkor
  • cukorbetegség
  • egyéb szívpanaszok és a magas vérnyomás
  • pajzsmirigybetegség
  • krónikus tüdőbetegség
  • alvási apnoé
  • mértéktelen alkoholfogyasztás

A szívritmuszavar kivizsgálása

Érdemes már az első, szokatlan tüneteket is komolyan venni. A fáradtság, a légszomj, a mellkasi fájdalom, a gyors szívdobogás érzés, illetve az egyszer-egyszer „kihagyó” szívverés ugyanis pitvarfibrillációra is utalhatnak. A szív felső üregeiben, a pitvarokban kialakuló fibrilláció hatására, a pangó vér miatt pedig akár vérrögök is keletkezhetnek. Egy elszabaduló vérrög aztán elzáródást okozhat az agyban (stroke) és más szervekben, így mindenképpen fontos a korai felismerés, mert anticoaguláns (vérhígító) kezeléssel megakadályozható vérrög képződés kialakulása.

Egyes esetekben a pitvarfibrilláció lehet teljesen tünetmentes és csak rutin kardiológiai vizsgálat esetén ismerik fel, ami igen jó hír, hiszen az embóliaveszély ilyenkor is fennáll. Ezért fontos, hogy az enyhébb, szívritmusra vonatkozó figyelmeztető jeleknél, illetve családi halmozódás esetén időnként tünetmentesen is vizsgáltassuk ki magunkat kardiológussal.

A szívritmuszavarok bizonyos formái, például a kamrai tachycardia extrém gyors, kaotikus szívritmust eredményeznek.  Az úgynevezett tartós kamrai tachycardia veszélyes lehet, mivel a kamrák nem tudnak eléggé telődni, illetve nem tudják megfelelően pumpálni a vért. Ezért a vérnyomás leesik, amit szívelégtelenség követ. Ez a fajta ritmuszavar azért is veszélyes lehet, mert kamraremegéssé (kamrafibrillációvá), a szívleállás egy fajtájává alakulhat át.

Szabálytalan szívverés esetén a kivizsgálásnak a legsúlyosabb és leggyakoribb okok kizárásával kell indulnia, és haladnia a kevésbé veszélyes, kevésbé gyakori okok felé.

Számos olyan műszeres vizsgálat áll rendelkezésre, amellyel gyors, pontos diagnózishoz juthatunk, és megkezdődhet a kezelés. Ennek célja, hogy személyre szabottan megállapítható és életmóddal vagy gyógyszereléssel beállítható legyen az optimális pulzusérték.

Anamnézis

A kivizsgálás legelső és legfontosabb lépcsője az anamnézis. Az orvossal pontosan át kell beszélni a tünetek jelentkezésének körülményeit, időpontját, tartamát, elmúlását, gyakoriságát, majd a korábbi betegségeket, a családban előforduló betegségeket, szedett gyógyszereket és a használt élvezeti szereket. Szót kell ejteni az életritmusról, a fizikai aktivitásról, az étkezésről is.

Fizikális vizsgálat, pulzus tapintása, vérnyomás mérése, hallgatózás

Szívritmuszavar kivizsgálásában következő lépés a fizikális vizsgálat, mely kiterjed a páciens bőrének, nyálkahártyáinak megtekintésére (színe, víztartalma, rugalmassága), a pulzus tapintására (mennyire egyenletes, a melléütések mennyire szabályosak, mennyire gyors, mennyire erős), a szív és a tüdő hallgatózására (jellemző zörejek keresése), a vérnyomás mérésére.

Nyugalmi EKG

Szívritmuszavar kivizsgálásában következő lépés a 12 elvezetéses nyugalmi EKG. Ez képet ad a szív ingerületvezetéséről, a szív összehúzódását kiváltó elektromos ingerület keletkezéséről (megfelelő helyen keletkezik-e, megfelelő ritmusban keletkezik-e), az elektromos ingerület vezetéséről (szabályos úton halad-e vagy kitérőkkel, van-e akadály a haladásában). szívritmuszavar kivizsgálása, nyugalmi EKG, szívultrahang, 24 órás holter EKG, laborvizsgálat

Az EKG vizsgálatról bővebben itt olvashat>>

Szívultrahang

A szívritmuszavar mögött illetve azzal egyidőben előfordulhat billentyű hiba, illetve vannak olyan egyéb okok (például szívmegnagyobbodás, kiáramlási akadály), amiket szívultrahang vizsgálattal lehet kimutatni.

Szívultrahang vizsgálatról itt olvashat bővebben>>

24 órás Holter EKG

Előfordulhat, hogy a szívritmuszavar kivizsgálásakor sem a nyugalmi EKG, sem a fizikális vizsgálat, sem a szívultrahang vizsgálat nem mutat ki semmi eltérést. Ilyenkor 24 órás EKG vizsgálattal lehet olyan ritmuszavari formákat felfedezni, melyek ritkábban fordulnak elő, éjszaka jellemzőek, vagy éppen bizonyos mozdulatoknál jelentkeznek.

24 órás Holter EKG vizsgálatról itt olvashat bővebben>>

Laborvizsgálat

Szívritmuszavar megjelenését okozhatja pajzsmirigy túl- vagy éppen alulműködés, ionzavarok, és egyéb eltéréseknél, amik kimutatásában laborvizsgálat segíthet.

Egyéb vizsgálatok

Szívritmuszavar kivizsgálásában a fentiek kiegészítésére az orvos számos más vizsgálatot, más szakorvosoktól szakvizsgálatot kérhet. Ilyenek lehetnek - teljesség igénye nélkül - nyaki-pajzsmirigy illetve hasi ultrahang, röntgen, CT, MR, 24 órás vérnyomásmérés, endokrinológiai konzílium, tüdőgyógyászati konzílium, hematológiai konzílium.

A szívritmuszavar kezeléseszívritmuszavar diagnózis Kardioközpont

A szívritmuszavar kezeléséhez mindig az első lépés az ok megtalálása. Amennyiben a ritmuszavart nem szívbetegség okozza, és semmilyen háttérbetegséget sem siketül felderíteni, ami kiválthatja, úgy a tüneteket szükséges kezelni. Amennyiben sikeresen azonosításra került az aritmia oka, a kezelés célzottan megtörténhet. Így a kezelés lehet szívgyógyszerekkel, szívritmus-szabályozással, pajzsmirigy kezeléssel, vaspótlással, a szervezet ion háztartásának szabályozásával, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel vagy kardioverzióval.

Szívritmuszavar okai, részletes kivizsgálása és hatékony kezelése - A Budai KardioKözpont kiemelt szakorvosi magánrendelőben.

A Ritmuszavar vizsgálati csomag tartalma

  • szakorvosi vizit

  • nagylabor vizsgálat ( benne vércukor, ionok, máj, -és vesefunkció, vérkép, vizelet, pajzsmirigy funkció)
  • pajzsmirigy ultrahang
  • nyugalmi EKG
  • 24 órás Holter EKG

Amennyiben gyorsabb vagy lassabb szívverést tapasztal, extra dobbanásokat észlel, illetve úgy érzi, hogy ki hagy a szívverése jelentkezzen Ritmuszavar vizsgálati csomagunkra!

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Bejelentkezés nyugalmi EKG vizsgálatra:

Budai KardioKözpont - természetesen biztonságban

+36 70 610 3847

 

FACEBOOK CSOPORTOK