Az agyvérzés, vagyis a stroke sajnos népbetegségnek számít, manapság már sajnos széles körben a fiatalokat is érinti. A halálozási statisztikában a harmadik helyet foglalja el. Strokeról/agyvérzésről akkor beszélünk, amikor az agy egy részének vérellátása megszűnik vagy vérzés lép fel. A stroke tünetei meglehetősen ijesztőek, és attól függenek, hogy az agy melyik részén alakult ki agyvérzés vagy agyi infarktus. Ennek megfelelően kialakulhat látás-, beszéd- vagy mozgászavar, féloldali- vagy teljes bénulás.

Agyvérzésre hajlamosító tényezők

Magas vérnyomás

Az agyvérzés bizonyítottan a magas vérnyomás talaján alakul ki, a stroke miatt elhunytaknál nagy százalékánál bizonyosodik be, hogy korábban magas vérnyomásban szenvedett.  Az agyvérzés közvetlen oka, hogy az agy egyik nagyobb ere megreped és a vér konkrétan elönti, így megbénítja az adott agyi területet.Koleszterin, Kardioközpont

Magas koleszterinszint

A szív és érrendszeri betegségek és a káros koleszterin (LDL) szintje szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet képtelen lebontani, akkor az az artériák falán fognak lerakódni. Ezek a lerakódások idővel egyre jobban leszűkítik az erek keresztmetszetét, és csökkentik az érfal rugalmasságát. Ennek következtében az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése elégtelenné válik. A legrosszabb esetben az ér elzáródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.

Cukorbetegség

A 2-es típusú cukorbetegség és a vele gyakran együtt járó metabolikus szindróma növelik az érelmeszesedés kockázatát.

Dohányzás

A dohányzás káros hatása növeli a vérrög képződés kockázatát. A dohányosokban csökken a termelt nitrogén-oxid mennyisége, aminek a következtében a folyamatok az erek összehúzódása irányába tolódnak el. A vérrögképződés és az érösszehúzódás az szívinfarktus, a stroke, vagy az érszűkület kialakulásának esélyét növeli.

Nyaki érszűkület

Fontos tudni, hogy a szűkült nyaki erek semmiféle érzékelhető tünetet nem okoznak, azonban nagy kockázatot jelentenek a stroke kialakulása szempontjából. 

Kapcsolódó cikkünk

Milyen gyakran kell a kontroll magasvérnyomás betegeknél?

Milyen gyakran kell a kontroll magasvérnyomás betegeknél?

A magasvérnyomás betegeknek tudniuk kell, hogy kezelésük egy életre szól és a rendszeres kontroll nem csupán formalitás. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája arról beszélt, mi minden múlik az ellenőrzésen, a kezelés szükséges módosításain.

Agyvérzés tünetei

  • Koordinációs problémák: zavartság, egyensúlyzavar, tájékozódási zavar, memóriazavar
  • Hirtelen kimerültség: Aki korábban energikus, aktív volt és a hirtelen fellépő gyengeség, fáradtság, hangulatváltozás, depresszió jelentkezik, akkor ez akár agyvérzésre enged következtetni.
  • Eszméletvesztés: Felléphet ájulás, amelyet az arc hirtelen elvörösödése kísér. Légszomj, légzéskimaradás is jelentkezhet.
  • Nőkre jellemző tünet az arc valamelyik oldalán érzett, hirtelen jelentkező, erős fájdalom, illetve a test egyik oldalán vagy az egyik oldalon lévő végtagokban érzett fájdalom.
  • Látásromlás, látásvesztés gyakran utal agyvérzésre. Az is előfordulhat, hogy a beteg foltokat kezd látni, illetve foltokban veszti el a látását. Kettős látás, vagy látásélesség gyors csökkenése.
  • Hirtelen jelentkező, erős fejfájás, amelyet émelygés, hányás is kísérhet, szintén utalhat agyvérzésre.
  • Hirtelen fellépő mellkasi fájdalom: érdemes szem előtt tartani,, hogy ez a tünet szívrohamot is jelezhet, azonban ha csuklás is párosul a mellkasi fájdalom mellé, akkor általában stroke áll a háttérben.
  • Hirtelen kialakuló beszédértési, hangképzési zavar.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Létrehozás ideje: 2022.10.12
Utolsó módosítás: 2022.10.12