A metabolikus szindróma civilizációs népbetegségnek tekinthető, ami világszerte egyre több áldozatot követel. A metabolikus szindróma kialakulásában nagy szerepet játszik a helytelen életmód (például a mozgáshiány és az egészségtelen táplálkozás), valamint a genetikai háttér is. Ezek következtében elhízás, krónikus szív-érrendszeri- és anyagcserebetegségek alakulhatnak ki. Ahogyan a metabolikus szindróma kialakulásában is, úgy a kezelésében is fontos az életmód megváltoztatása.
A metabolikus szindróma jelentése
A metabolikus szindróma tünetei
A metabolikus szindróma kialakulása
A metabolikus szindróma veszélyei
A metabolikus szindróma diagnosztikája
A metabolikus szindróma kezelése
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Kardioközpontban
- szakorvosi vizit
- nyugalmi EKG vizsgálat
- Holter EKG vizsgálat
- terheléses EKG vizsgálat
- Laborvizsgálatok
- Szívultrahang
- Nyaki ér ultrahang
Mit jelent a metabolikus szindróma?
A metabolikus szindróma olyan betegségek csoportját jelenti, amik az egészségtelen és mozgásszegény életmód következtében alakulnak ki. Ezek a betegségek gyakran együtt jelentkeznek, vagy valamelyik kialakulása hajlamosít a többi előfordulására is. A metabolikus szindróma betegségei közé tartozik a magas vérnyomás, magas vércukorszint, a derék körül felszaporodott testzsír és a kóros koleszterin- vagy trigliceridszint. Ha valakinél a felsoroltak közül csak egy ilyen betegség jelentkezik, még nem mondható ki a metabolikus szindróma definíciója, viszont ilyenkor is nagyobb a súlyos betegségek kockázata. Ha pedig a metabolikus szindróma több betegsége is jelentkezik, a szövődmények, például a 2-es típusú cukorbetegség, a stroke és a szívbetegség kockázata még magasabbra emelkedik.
Napjainkban a metabolikus szindróma népbetegségnek tekinthető. Hazai adatok alapján akár a lakosság egyharmadát, de a negyven év felettiek körében több, mint a felét is érintheti ez az állapot. A metabolikus szindróma jelentősége vitathatlan: az állapot növeli a stroke, a szívinfarktus és más súlyos, életveszélyes szövődmények előfordulását. A metabolikus szindróma másik jelentősége abban rejlik, hogy megelőzhető lenne! Habár a genetikai háttér szerepe is bizonyított, nagyobb túlsúllyal van jelen az életmód a metabolikus szindróma kialakulásában. A metabolikus szindróma tekinthető a mozgásszegény, stresszes életmód és az egészségtelen étrend következményének. Ez az azonban egy lehetőséget is magában rejt, ha változtatunk az életmódon, megelőzhető a metabolikus szindróma és a további szövődmények kialakulása. A nyugalmi szívultrahang vizsgálat gyors es viszonylag egyszerű vizsgálati módszer a szív működésének megítélésére. Azonban több olyan szívbetegség létezik, melyek (korai fázisban) nyugalomban nem okoznak tüneteket és a nyugalmi szívultrahang kóros eltérést nem igazol. Terhelésre viszont megjelenhetnek tünetek és jellegzetes eltérések az ultrahangvizsgálat során, így ezek diagnosztizálására a terheléses szívultrahang vizsgálat elvégzése célszerű. A két vizsgálatról dr. Ferenczy Peter, a KardioKözpont kardiológusa beszélt.Kapcsolódó cikkünk
Mikor szükséges a nyugalmi és a terheléses szívultrahang?
Milyen betegségek sorolhatóak a metabolikus szindróma csoportjába?
A metabolikus szindróma egy tünetegyüttes, ami négy krónikus betegséget tartalmaz:
- Elhízás: A metabolikus szindróma betegei általában jellegzetes testalkattal rendelkeznek. Jellemző rájuk az alma alakú testalkat, ami azt jelenti, hogy vastagabb a derekuk és a testsúly jelentős részét a has körül hordozzák. Számos tanulmány kimutatta, hogy a has körüli felesleges testzsír növeli az inzulinrezisztencia kockázatát, ami pedig a metabolikus szindróma kialakulásához vezethet. Ezzel szembe állítható a körte alakú testalkat, ami keskenyebb derékkal és a testsúly jelentős részének a csípő körüli megoszlásával jellemezhető. A körte alakú testalkat egészségesebbnek mondható, ez nem növeli a cukorbetegség, a szívbetegség és a metabolikus szindróma egyéb szövődményeinek kockázatát.
- Magas vérnyomás: A magas vérnyomás fontos szerepet játszik a metabolikus szindróma kialakulásában és súlyosbodásában. A magas vérnyomás ugyanis az érrendszeri rugalmasság csökkenéséhez, az artériák falának károsodásához és az érfalakban a koleszterin lerakódásához vezethet. Ez tovább növeli az érelmeszesedés és a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
- II-es típusú cukorbetegség: A II-es típusú cukorbetegség a metabolikus szindróma egyik fő összetevője és következménye is lehet. Az inzulinrezisztencia - ami a II-es típusú cukorbetegség alapja - gyakran társul az elhízáshoz és a magas vérnyomáshoz. II-es típusú cukorbetegség esetén a sejtek nem reagálnak az inzulinra, így nem képesek felvenni a vércukrot.
- Magas koleszterinszint: A magas koleszterinszint (különösen a magas LDL, vagy "rossz" koleszterin) is a metabolikus szindróma egyik betegsége. A magas LDL koleszterinszint ugyanis hajlamosít az érelmeszesedésre, amely a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő oka, emellett pedig összefüggésbe hozható az inzulinrezisztenciával is. A magas LDL koleszterinszint egy állandó, alacsony fokú gyulladást okozhat a szervezetben.
Hogyan alakul ki a metabolikus szindróma?
A metabolikus szindróma kialakulásához több, egymással összefüggő tényező járul hozzá, amelyek egy összetett hálózatként is felfoghatók. A kutatások alapján ennek egyik központi mozgatórugója az inzulinrezisztencia lehet. Inzulinrezisztencia esetén a szervezet sejtjei (főként az izmok, a máj és a zsírszövet) csökkent mértékben reagálnak az inzulin hatására. Az inzulin a hasnyálmirigy által termelt hormon, amely segíti a vércukor sejtekbe jutását és részt vesz a vércukorszint szabályozásában. Ha a sejtek érzékenysége csökken az inzulinra, a hasnyálmirigy egyre több inzulint termel a normál vércukorszint fenntartása érdekében, így hiperinzulinémia alakulhat ki. Ez az állapot hosszú távon hozzájárulhat az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, a nem alkoholos zsírmájbetegség és a PCOS (policisztás ovárium szindróma) kialakulásához.
Az inzulinrezisztencia kialakulásában szerepe lehet az elhízásnak és a fizikai aktivitás hiányának is. A fizikai aktivitás érzékenyebbé teszi a szervezetet az inzulinra, és a vércukrot felvevő izmokat építi. A fizikai aktivitás hiánya ellentétes hatást vált ki, és inzulinrezisztenciát okozhat. Bizonyos gyógyszerek is inzulinrezisztenciát okozhatnak, beleértve a kortikoszteroidokat, egyes vérnyomáscsökkentőket, bizonyos HIV-kezeléseket és egyes pszichiátriai gyógyszerek. Emellett az örökölt gének is hozzájárulhatnak az inzulinrezisztenciához, az elhízáshoz, a magas vérnyomáshoz és a magas koleszterinszinthez is.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Miért veszélyes a metabolikus szindróma, milyen szövődmények léphetnek fel?
Napjainkban a metabolikus szindróma felelős a legtöbb szív-érrendszeri katasztrófa és haláleset kialakulásáért. A metabolikus szindróma – ahogyan már korábban is említettük - az erek elzsírosodásához, majd elmeszesedéséhez vezethet, jelentősen csökkentve ezáltal a hajszálerek rugalmasságát és átmérőjét. Az elmeszesedett erekben könnyebben alakulnak ki trombusok, valamint a plakkok is megrepedhetnek és leválhatnak apró darabok belőlük. Mindkét állapot eltorlaszolhatja a hajszálereket és trombózist, szívinfarktust vagy stroke-ot is okozhatnak. A metabolikus szindróma tehát úgy tekinthető, mint egy időzített bomba, amiből könnyen életveszélyes állapot alakulhat ki. Éppen ezért metabolikus szindróma esetén lépéseket kell tenni, hogy megelőzzük ezen szövődmények kialakulását.
A metabolikus szindróma és az anyagcserét károsító tényezők szövődményeként kialakulhat vesekárosodás és nem alkoholos zsírmáj is. A cukorbetegség kialakulásakor és súlyosbodásakor számolni kell annak szövődményeivel. Ezek közé tartozik a látáskárosodás, diabéteszes láb (neuropátia) és a vese károsodása.
Mi alapján mondható ki a metabolikus szindróma definíciója?
A metabolikus szindróma középpontjában az elhízás, és az azzal járó szív-érrendszeri és anyagcserebetegségek állnak. A Nemzetközi Diabetes Szövetség (IDF) 2005-ben megfogalmazott kritériumrendszere szerint akkor diagnosztizálható a metabolikus szindróma, ha a hasi (centrális) elhízás mellett még másik két követelmény is teljesül az alábbi táblázatból. Minél több komponens van jelen, annál nagyobb az Ön egészségügyi kockázata.
| Mért változó | Kóros érték |
| Kóros haskörfogat* | ≥94 cm (férfiak) <102 cm jelentős kockázat! |
| Kóros triglyceridérték | ≥1,70 mmol/l |
| Kóros HDL-koleszterinérték | <1,0 mmol/l (férfiak) |
| Kóros vérnyomásérték | ≥130 Hgmm systolés és/vagy |
| Kóros éhomi vércukor | ≥5,6 mmol/l |
Az időskor és a hízásra való genetikai hajlam tovább növeli a metabolikus szindróma kialakulásának rizikóját.
Hogyan kezelhető a metabolikus szindróma?
A metabolikus szindróma elsődleges kezelései közé tartozik az életmódváltás és a gyógyszerek szedése annak érdekében, hogy:
- Ne alakuljon ki ischaemiás szívbetegség vagy stroke
- Ne alakuljon ki II-es típusú cukorbetegség, vagy megléte esetén elkerülhetőek legyenek a szövődményei (érkárosodás, látásromlás, diabéteszes láb stb.)
1. Komplex életmódváltás
Az életmód megváltoztatása nem tüneti kezelés, hanem a krónikus betegségek elsődleges terápiája a nemzetközi és hazai szervezetek szakmai ajánlásai szerint. Jól felépített étrenddel, rendszeres testmozgással, dohányzás elhagyásával, az alkoholfogyasztás mérséklésével és a stressz tudatos csökkentésével egy hosszútávon fenntartható, tartós testsúlycsökkenés és gyógyulás következhet be. Ebben a dietetikus a táplálkozás személyre szabott felépítésében, a mozgásterapeuta / gyógytornász az optimális mozgásprogram kialakításában segít, a pszichológus a motiváció fenntartásában és stresszkezelésben, míg a szakorvosok, így a kardiológus, az endokrinológus és a fájdalomspecialista az egészség teljes visszaállításán munkálkodnak.
A fent felsorolt módszerek együttes hatása:
- csökken a vércukor és a HbA1c szint
- javul az izomsejtek inzulinérzékenysége
- prediabetesben csökken a II-es típusú cukorbetegség kialakulása
- csökken a testsúly
- csökken a koleszterinszint
- ritkábban alakulnak ki a cukorbetegség szövődményei
- normalizálódik a vérnyomás
- csökken a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának rizikója
- javul az érrendszer állapota
Az életmód orvoslással - egy szakértői teammel a háttérben - gyorsabb, tartósabb, biztonságosabb és akár az egész életet befolyásoló eredményt lehet elérni.
2. Az étrend metabolikus szindróma esetén
A jelenlegi ajánlások alapján elsősorban mediterrán típusú vagy ahhoz hasonló étrend (például DASH diéta) alkalmazása javasolt. Ezek közös jellemzője, hogy a táplálkozás nagyobb arányban növényi alapú élelmiszerekre épül, miközben az állati eredetű és erősen feldolgozott élelmiszerek háttérbe szorulnak.
- Korlátozza a telített zsírok fogyasztását
- A feldolgozott élelmiszerek fogyasztását minimalizálja
- Fogyasszon teljes kiőrlésű gabonaféléket
- Naponta fogyasszon legalább 2 adag gyümölcsöt (1 adag = 1 alma), és 3 adag zöldséget
- A vöröshúsok bevitelét 350 - 500 g-ra maximalizálja hetente
- A halak fogyasztása hetente legalább 1 alkalommal ajánlott
- Fogyasszon sótlan dióféléket és egyéb olajos magvakat naponta (30 g mennyiségben)
- Kerülje a hozzáadott cukrot tartalmazó üdítőitalok és gyümölcsitalok fogyasztását
3. Gyógyszeres terápia
Az életmódváltás mellett szükséges lehet gyógyszeres terápia is: amennyiben a kezelőorvos úgy ítéli meg a vérnyomást, vércukorszintet vagy koleszterint csökkentő szereket írhat fel. Gyakori továbbá a béta-blokkoló gyógyszerek adása a szív-érrendszeri katasztrófák (mint a stroke vagy az infarktus) megelőzésére. Fontos, hogy az életmódváltás hatására javuló értékek miatt kezelőorvos tanácsára ezek a gyógyszerek adagjai csökkenthetőek, vagy akár el is hagyhatóak. Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)Téma szakértője
Összegzés
A metabolikus szindróma nem egyetlen betegség, hanem több anyagcsere- és szív-érrendszeri eltérés együttes megjelenése, amelyek hosszú távon jelentősen növelik a szívinfarktus, a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség és más krónikus betegségek kockázatát. A háttérben gyakran a hasi típusú elhízás, a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás áll. A jó hír azonban az, hogy a metabolikus szindróma kialakulása és romlása sok esetben megelőzhető vagy lassítható megfelelő életmódváltással. Már kisebb testsúlycsökkenés, rendszeres testmozgás és tudatosabb étrend mellett is mérhető javulás következhet be a vércukor-, vérnyomás- és koleszterinértékekben. A kezelés alapja a komplex és fenntartható életmódbeli változtatások. Ebben kiemelt szerepe van a személyre szabott táplálkozásterápiának, a rendszeres fizikai aktivitásnak, a stresszkezelésnek és az orvosi kezelésnek is. Minél korábban felismerésre kerül a metabolikus szindróma, annál nagyobb eséllyel előzhetők meg a súlyos szövődmények.
Források:
-Belügyminisztérium – Egészségügyi Államtitkárság, Egészségügyi Szakmai Kollégium. Egészségügyi szakmai irányelv a metabolikus szindróma dietoterápiájáról [Internet]. Klinikai egészségügyi szakmai irányelv; 2023
-Swarup S, Zeltser R. Metabolic Syndrome. Nih.gov. StatPearls Publishing; 2024.
-Mayo Clinic. Metabolic syndrome - Symptoms and causes. Mayo Clinic. 2021.
