Az egyik legrégebben alkalmazott vizsgálati módszer a pulzus vizsgálata, mely a szív hallgatózásával, és a vérnyomás mérésével együtt végezve a mai napig része az általános betegvizsgálatnak.

A pulzus tapintásával indirekt módon kaphatunk adatot a vérnyomásról, következtethetünk érszűkületre, illetve bizonyos szívbillentyű-betegségekre, valamint fontos információt kapunk különböző szívritmuszavarok esetén.

Mi az a pulzus?

Miről ad információt a pulzus?

A pulzus normálértéke

A pulzus értékének eltérései

Hogyan találjuk meg a pulzust?

Hogyan mérjük a pulzust?

Mit jelez, ha a pulzus nem tapintható?

Mi az a pulzus?

A pulzus egyik fontos életjelünk, amelynek vizsgálatával betekintést nyerhetünk egészségi állapotunkba, valamint szívünk és ereink megfelelő működésérebe. A pulzus azokat az érzékelhető jeleket jelenti, amelyek a szívverés következtében jönnek létre. A pulzus vizsgálata lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük, szívünk milyen sebességgel pumpálja a vért testünkbe percről percre.

Normál pulzus esetén az artériák a szívveréssel megegyező ritmusban pulzálnak, periodikus lüktetésűek. Általában elfogadott normál érték felnőtteknél 72/perc, azonban ez az érték egyéni jellemzőktől, életmódtól, sőt akár a napszaktól is függhet, és elfogadhatónak tekinthető a 60-80 ütés/perc tartomány is.

A pulzus száma változhat tevékenységtől függően; alvás közben általában alacsonyabb, míg nagyobb fizikai megterhelés esetén nő a pulzus. A hiteles adatok érdekében fontos a helyes pulzusmérés, amely teljes nyugalmi állapotban történik, lehetőleg ülve, nyugodtan, megfelelően elhelyezve a mérőeszközt.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Miről ad információt a pulzus?

A pulzus számos fontos információt szolgáltat az egészségi állapotról és a szív-érrendszeri működésről. Az alábbiakban található néhány olyan dolog, amire a pulzus értekéből következtethetünk:

  • Szívverési sebesség: A pulzus mérese során megtudhatjuk, hogy szívünk hány ütést hajt végre percenként. Ez az információ segít felmérni a szívverési sebességet, ami jelzi a szív teljesítményét és hatékonyságát.
  • Általános szív-érrendszeri egészség: A rendszeres pulzusellenőrzés segít nyomon követni az általános szív-érrendszeri egészséget. A normál pulzusszám általában egy jóindulatú, kiegyensúlyozott szív- és érrendszeri rendszert jelez.
  • Fizikai aktivitás szintje: A pulzus számának megfigyelése segíthet azonosítani, mennyire aktív valaki. Fizikai aktivitás vagy stressz hatására a pulzusszám növekedhet, míg pihenés vagy alvás közben csökken.
  • Általános egészségi állapot: Az egyéni pulzusértékek és változások figyelemmel kísérése alapján következtethetünk az általános egészségi állapotra. Például egy hirtelen pulzusnövekedés vagy rendszertelen pulzus jelezhet egészségügyi problémákat.
  • Stressz és szorongás: A pulzus mérése hasznos lehet a stressz és szorongás szintjének felmérésében. Stresszhelyzetekben a pulzus általában felgyorsul, és a pulzus rendszeres nyomon követése  segíthet azonosítani a stresszreakciókat.
  • Gyógyszeres vagy kezelési hatások: Bizonyos gyógyszerek vagy terápiák hatására változhat a pulzus. A pulzus rendszeres ellenőrzése segíthet követni ezeket az változásokat és értékelni a kezelés hatékonyságát.

A pulzus tehát sokat elárul az egészségi állapotról és segíthet a kardiovaszkuláris rendszer problémáinak korai felismerésében vagy azok nyomon követésében.

Kapcsolódó cikkünk

Erős szívdobogás? Így ellenőrizzük a pulzusunkat!

Erős szívdobogás? Így ellenőrizzük a pulzusunkat!

A pulzus, mint fogalom mindenki számára ismert, az eltérései pedig egyre gyakrabban kerülnek a kardiológusok fókuszába. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az erős szívdobogás esetleges okairól és a pulzus mérésének szabályairól beszélt.

A pulzus normálértéke

A pulzus normálértéke egy általános iránymutató, de fontos megjegyezni, hogy az egyéni különbségek, életkor, fizikai állapot és egyéb tényezők miatt az emberek között változhat. Általánosságban elmondható, hogy egy egészséges felnőtt számára a normál pulzusérték pihenési állapotban körülbelül 60-100 ütés per perc között van.

Nyugalmi pulzus:

A nyugalmi pulzus azt jelenti, hogy a pulzust nyugalmi állapotban mérik, például ülve vagy fekve, és az illető nem végez fizikai aktivitást vagy nincs kitéve stressznek. Általánosan elfogadott normálérték a 60-100 ütés per perc közötti tartomány.

Életkor és más tényezők:

Az életkor, az edzettségi állapot, az egészségi állapot és más tényezők befolyásolhatják a normál pulzusértéket. Ez alapján elmondható, hogy az időseknél általában alacsonyabb a normál pulzusérték, míg rendszeres fizikai aktivitás vagy bizonyos egészségügyi állapotok magasabb pulzust eredményezhetnek.

A pulzus értékének eltérései

A pulzus értékének eltérései számos tényezőtől függenek, és ezek az eltérések lehetnek átmenetiek vagy hosszabb távúak. Itt található néhány olyan tényező, amelyek befolyásolhatják a pulzus értékét:Pulzus

  • Fizikai aktivitás: Az aktív testmozgás során a szív gyorsabban ver, így a pulzusérték növekszik. Ez egy természetes és átmeneti pulzusemelkedés, ami a test oxigénigényének kielégítésére szolgál.
  • Stressz és szorongás: Stressz vagy szorongás hatására a szervezet egy felfokozott állapotba kerülhet, ami a pulzus növekedésével járhat.
  • LázMagas testhőmérséklet (láz) esetén a szív gyorsabban dolgozhat, ezért a pulzus is nőhet.
  • Dehidráció: Az alacsony folyadékbevitel és a dehidráció a szív munkáját nehezítheti, és növelheti a pulzus értékét.
  • Koffein és egyéb stimulánsok: Koffein, nikotin vagy más stimulánsok fogyasztása növeli a pulzus értékét.
  • Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek, például vérnyomáscsökkentők vagy pajzsmirigyhormonok, befolyásolhatják a pulzusértéket.
  • Életkor: Idősebb korban általában alacsonyabb a pulzus.
  • Egészségügyi állapotok: Bizonyos egészségügyi problémák, például szívbetegségek, pajzsmirigyproblémák vagy vérszegénység, jelentős hatással lehetnek a pulzus értékére.
  • Légzési problémák: Légzési nehézségek, például asztma, amelyek csökkentik az oxigénfelvételt, növelhetik a pulzust.
  • Testtömegindex (BMI): Az elhízás vagy túlsúly is befolyásolhatja a pulzusértékeket.

Hogyan találjuk meg a pulzust?

A pulzus megméréséhez több módszer is létezik, és leggyakrabban az ütőerek tapintásával történik. Az alábbiakban olvasható néhány gyakori hely, ahol könnyen érzékelhető a pulzus, és a pulzus méréséhez szükséges lépések is megtalálhatók.

Csukló (radiális artéria):

  • Helyezze a két ujját a csuklójára a hüvelykujj és a mutatóujj közötti bemélyedésbe.
  • Enyhe nyomással tapintsa meg az artériát.
  • Számolja meg a pulzusszámot 15 másodpercig, majd szorozza meg 4-gyel, hogy megkapja a percenkénti ütésszámot.

Nyak (carotis artéria):

  • Helyezze a mutatóujját a nyak oldalán található carotis artériára.
  • Enyhe nyomással tapintsa meg az artériát.
  • Számolja meg a pulzusszámot 15 másodpercig, majd szorozza meg 4-gyel, hogy megkapja a percenkénti ütésszámot.

Hasi ütőér (aorta):

  • Helyezze a mutatóujját a has bal oldalán, közel a köldökéhez.
  • Enyhe nyomással tapintsa meg az aortát.
  • Az előzőekhez hasonlóan, számolja 15 másodpercig, majd szorozza meg néggyel..

Lábfej (dorsalis pedis artéria):

  • Helyezze a két ujját a lábfejére, a lábujjak közötti részre.
  • Enyhe nyomással tapintsa meg az artériát.
  • Számolja 15 másodpercig, majd szorozza meg 4-gyel, így megkapva az egy percre számított pulzust..

Hogyan mérjük a pulzust?

Fordítsuk a kezünket úgy, hogy a tenyerünk legyen felfelé.

Mérjünk kb. kétujjnyi távolságot a csukló vonalától, a hüvelykujj vonala felé tájolva.

Ha jó a pozíció, a másik kéz hüvelykujjával érezni fogjuk a szívverésünk pulzálását.

A nyakon jellemzően a mutató- és középujjat egymás mellé téve tudjuk kitapintani a pulzust, az állkapocs alatt, nagyjából az ötös-hatos fog alatti területen.

Kitapintható még a szívverés a térdek alatt, a könyök belső felén kinyújtott karnál, a halántékon, az ágyéknál, és a talp belső felén is – bár ezeken a területeken nehezebb megtalálni a megfelelő pontot.  Ha már kitapintottuk a pulzust, nézzünk egy másodpercmutatós órát, és számoljuk a szívveréseket pontosan egy percig. Az is megfelel, ha csak 30 másodpercig számolunk és ezt az értéket szorozzuk meg kettővel.

Mit jelez, ha a pulzus nem tapintható?

Perifériás érszűkület esetén a pulzus tapinthatatlanná válhat bizonyos területeken, ami azt jelzi, hogy az érrendszer nem képes elegendő vért szállítani az adott régiókba. A perifériás érszűkületnek számos oka lehet. A pulzus tapinthatatlansága súlyos állapotra utalhat, és az alábbi lehetőségeket jelezheti:

  • Atherosclerosis: Az érfalakban lerakódó plakkok (atherosclerosis) szűkíthetik az ereket, csökkentve a véráramlást, így okozva a pulzus tapinthatatlanságát.
  • ÉrszűkületAz érrendszerben kialakuló szűkületek gátolhatják a normális vérkeringést.
  • Vérzés vagy véralvadási problémák: Súlyos vérzés vagy véralvadási rendellenességek esetén a vérnyomás csökkenése, és ennek eredményeként a pulzus tapinthatatlanná válhat.
  • Embolia vagy trombózisAz érrendszerben kialakuló vérrögök vagy embóliák a véráramlást akadályozhatják.
  • Vérkeringési sokk: Súlyos vérveszteség vagy más tényezők hatására a szervezet nem képes megfelelően fenntartani a vérkeringést. Ez is sürgős orvosi beavatkozást igényel.
  • Keringési elégtelenségA szív nem képes hatékonyan pumpálni a vért a test különböző részeire, ami súlyos keringési problémát eredményez.
  • SzívritmuszavarokBizonyos szívritmuszavarok, például kamrai fibrilláció, a szív rendellenes ütemét okozhatják, amely zavarja a megfelelő véráramlást.
Létrehozás ideje: 2022.06.30
Utolsó módosítás: 2023.12.04