A pulzus, mint fogalom mindenki számára ismert, az eltérései pedig egyre gyakrabban kerülnek a kardiológusok fókuszába. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az erős szívdobogás esetleges okairól és a pulzus mérésének szabályairól beszélt.

Mi is az a pulzus?

A pulzus a percenkénti szívverések száma, amely az erek ritmikus tágulását eredményezi. Ez utóbbi annak köszönhető, hogy a növekvő vérnyomás kitágítja az erek rugalmas falát. Ez a pulzálás a test bizonyos pontjain könnyebben érezhető, elsősorban ott, ahol a nagyobb artériák közelebb futnak a bőrhöz. Leginkább a nyaknál és a csuklónál szokták kitapogatni a pulzust, amelyről azt is tudni kell, hogy fizikai és lelki megterhelés, stressz hatására normális esetben is változik. 

Hogyan találjuk meg a pulzust és hogyan mérjük?

- Fordítsuk a kezünket úgy, hogy a tenyerünk legyen felfelé.
- Mérjünk kb. kétujjnyi távolságot a csukló vonalától, a hüvelykujj vonala felé tájolva.
- Ha jó a pozíció, a másik kéz hüvelykujjával érezni fogjuk a szívverésünk pulzálását. 
- A nyakon jellemzően a mutató- és középujjat egymás mellé téve tudjuk kitapintani a pulzust, az állkapocs alatt, nagyjából az ötös-hatos fog alatti területen.
Kitapintható még a szívverés a térdek alatt, a könyök belső felén kinyújtott karnál, a halántékon, az ágyéknál, és a talp belső felén is – bár ezeken a területeken nehezebb megtalálni a megfelelő pontot. 
Ha már kitapintottuk a pulzust, nézzünk egy másodpercmutatós órát, és számoljuk a szívveréseket pontosan egy percig. Az is megfelel, ha csak 30 másodpercig számolunk és ezt az értéket szorozzuk meg kettővel.

A lassabb és gyorsabb pulzus okát is érdemes tisztázni

erős szívdobogás ritmuszavarA pulzusnál a 60 és a 80 közé eső percenként mért érték tekinthető általában normálisnak, bár ez is nagy egyéni eltéréseket mutathat. Az aktuális pulzusértéket megemelheti például az aktivitás, az idegesség, a félelem, amelyet akár az orvosi vizsgálat is kiválthat. Az igazán edzett személyeknél ugyanakkor a 40 és 60 közti pulzusérték sem tekinthető kórosnak, hiszen a fittség jellemzően lelassítja a szívverést. 
A magas pulzusszám sem ritka jelenség, és gyakran együtt jár az alacsony vérnyomással. Ennek az a természetes oka, hogy az okos szervezet kompenzálni próbál: ha a túl alacsony vérnyomás nem tudja elég oxigénhez, tápanyaghoz juttatni a szöveteket, felgyorsul a szívverés, hogy több vér kerülhessen a rendszerbe. Ugyanakkor a szívritmuszavar is okozhat alacsony vérnyomást, ami viszont magas pulzusszámmal jár együtt. Egész pontosan bizonyos esetekben éppen a gyors szívverés okozza az alacsony vérnyomást. Ez egy olyan állapot, amelyet mindenképpen ki kell vizsgáltatni, és szükség esetén kezelni is kell.
- Számos szívbetegség, például a szívritmuszavar, sokáig rejtve marad az érintettek elől, hiszen nem okoz tünetet. Ugyanakkor egyetlen tünetre sem mondható, hogy mindenképpen szívbetegségre utal, de ha ilyet tapasztalunk, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat.  Mindenkinek ajánlott részt venni egy kardiológiai kivizsgáláson, aki erős szívdobogást, hirtelen bedobbanásokat, kimaradásokat, gyengeséget, tartós kimerültséget, mellkasi szorítást, légszomjat tapasztal. Ugyanígy gyanús lehet, ha nem derül ki, mi okozza a rendszeres fejfájást, a szédülést, illetve a váratlan eszméletvesztést – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Ma már számos olyan műszeres vizsgálat – többek közt nyugalmi- és terheléses EKG, szívultrahang - áll rendelkezésre, amelyekkel gyors, pontos diagnózishoz juthatunk, és megkezdődhet a személyre szabott kezelés. A kardiológiai kezelés célja többek közt, hogy személyre szabottan megállapítható és beállítható legyen az optimális érték.

 

Forrás: Budai Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helye: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktornő, Doktor Úr! Olyan kérdésem lenne, hogy a pulzusom mostanában gyakran minden előjel nélkül megugrik. Régebben anginás fájdalmaim voltak, azt két éve terheléses ekg, ultrahang, doppler, teljes kivizsgálással negatívra zárták. Háziorvosom szerint a stresszes munkám miatt rosszul reagál a szívem a noradrenalinra, erre 5 mg concor tablettát adott, reggel fél, este fél bevétellel. Ettől a probléma megoldódni látszott, azonban túlsúlyom miatt (kb 20 kg, amúgy 38 éves 100 kg ffi vagyok) nagyon kíméletes sportolásba kezdtem. A probléma itt jelentkezett. A sportolás alatt is max 80-90-es pulzusom elkezd a sport (mellúszás) után szépen csökkenni, azonban kb egy óra pihenés elteltével minden előjel nélkül felugrik 100-110 körülire és csak 3-4 óra múlva stabilizálódik vissza 70 körülre. Eközben erős idegesség, ingerlékenység van úrrá rajtam, néha enyhe mellkasi szorítással. Mivel a stresszre is a mozgást javasolják ezért sakk-matt helyzetben érzem magam. Ön szerint mi váltja ezt ki és mi a megoldás, hová forduljak? Köszönettel.
Kovács Zoltán

dr. Sztancsik Ilona

kardiológus
Tisztelt Kovács Zoltán!

Mivel több problémát említett, mindenképpen kardiológiai kivizsgálást javasolok. Szívesen állunk mi is rendelkezésére.

Üdvözlettel:
Dr. Sztancsik Ilona

Páciensek mondták

Alapos, figyelmes

A doktornő alapos volt: figyelt rám, meghallgatott, megvizsgált, és további vizsgálati lépéseket határozott meg.

dr. Sztancsik Ilona
dr. Sztancsik Ilona
kardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2018.07.24 14:48