A pulzus, mint fogalom mindenki számára ismert, az eltérései pedig egyre gyakrabban kerülnek a kardiológusok fókuszába. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az erős szívdobogás esetleges okairól és a pulzus mérésének szabályairól beszélt.

Mi is az a pulzus?

A pulzus a percenkénti szívverések száma, amely az erek ritmikus tágulását eredményezi. Ez utóbbi annak köszönhető, hogy a növekvő vérnyomás kitágítja az erek rugalmas falát. Ez a pulzálás a test bizonyos pontjain könnyebben érezhető, elsősorban ott, ahol a nagyobb artériák közelebb futnak a bőrhöz. Leginkább a nyaknál és a csuklónál szokták kitapogatni a pulzust, amelyről azt is tudni kell, hogy fizikai és lelki megterhelés, stressz hatására normális esetben is változik. 

Hogyan találjuk meg a pulzust és hogyan mérjük?

- Fordítsuk a kezünket úgy, hogy a tenyerünk legyen felfelé.
- Mérjünk kb. kétujjnyi távolságot a csukló vonalától, a hüvelykujj vonala felé tájolva.
- Ha jó a pozíció, a másik kéz hüvelykujjával érezni fogjuk a szívverésünk pulzálását. 
- A nyakon jellemzően a mutató- és középujjat egymás mellé téve tudjuk kitapintani a pulzust, az állkapocs alatt, nagyjából az ötös-hatos fog alatti területen.
Kitapintható még a szívverés a térdek alatt, a könyök belső felén kinyújtott karnál, a halántékon, az ágyéknál, és a talp belső felén is – bár ezeken a területeken nehezebb megtalálni a megfelelő pontot. 
Ha már kitapintottuk a pulzust, nézzünk egy másodpercmutatós órát, és számoljuk a szívveréseket pontosan egy percig. Az is megfelel, ha csak 30 másodpercig számolunk és ezt az értéket szorozzuk meg kettővel.

A lassabb és gyorsabb pulzus okát is érdemes tisztázni

erős szívdobogás ritmuszavarA pulzusnál a 60 és a 80 közé eső percenként mért érték tekinthető általában normálisnak, bár ez is nagy egyéni eltéréseket mutathat. Az aktuális pulzusértéket megemelheti például az aktivitás, az idegesség, a félelem, amelyet akár az orvosi vizsgálat is kiválthat. Az igazán edzett személyeknél ugyanakkor a 40 és 60 közti pulzusérték sem tekinthető kórosnak, hiszen a fittség jellemzően lelassítja a szívverést. 
A magas pulzusszám sem ritka jelenség, és gyakran együtt jár az alacsony vérnyomással. Ennek az a természetes oka, hogy az okos szervezet kompenzálni próbál: ha a túl alacsony vérnyomás nem tudja elég oxigénhez, tápanyaghoz juttatni a szöveteket, felgyorsul a szívverés, hogy több vér kerülhessen a rendszerbe. Ugyanakkor a szívritmuszavar is okozhat alacsony vérnyomást, ami viszont magas pulzusszámmal jár együtt. Egész pontosan bizonyos esetekben éppen a gyors szívverés okozza az alacsony vérnyomást. Ez egy olyan állapot, amelyet mindenképpen ki kell vizsgáltatni, és szükség esetén kezelni is kell.
- Számos szívbetegség, például a szívritmuszavar, sokáig rejtve marad az érintettek elől, hiszen nem okoz tünetet. Ugyanakkor egyetlen tünetre sem mondható, hogy mindenképpen szívbetegségre utal, de ha ilyet tapasztalunk, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat.  Mindenkinek ajánlott részt venni egy kardiológiai kivizsgáláson, aki erős szívdobogást, hirtelen bedobbanásokat, kimaradásokat, gyengeséget, tartós kimerültséget, mellkasi szorítást, légszomjat tapasztal. Ugyanígy gyanús lehet, ha nem derül ki, mi okozza a rendszeres fejfájást, a szédülést, illetve a váratlan eszméletvesztést – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Ma már számos olyan műszeres vizsgálat – többek közt nyugalmi- és terheléses EKG, szívultrahang - áll rendelkezésre, amelyekkel gyors, pontos diagnózishoz juthatunk, és megkezdődhet a személyre szabott kezelés. A kardiológiai kezelés célja többek közt, hogy személyre szabottan megállapítható és beállítható legyen az optimális érték.

 

Forrás: Budai Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helye: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt doktor Úr/Nő! Egy éve kezdődtek nálam enyhébb szív panaszok, tünetek, mint pl. szívdobogás érzés, fájdalom, erősebb szúrások, ájulás, szédülés nehezebb terhelhetőség, lefekvéskor szívfájdalom. Mindenféle vizsgálatot csináltak rajtam (24 órás EKG, szívultrahang, röntgen) megállapították, hogy mitralis prolapsusom van. Nem írtak fel semmi gyógyszert, csak egy sedacur fortet. Azt szedtem, de nem volt semmilyen változás. Visszamentem, megint csináltak egy ultrahangot, nem találtak változást, viszont béta blokkolót azért nem akartak felírni, hogy ha esetleg teherbe esnék, azt nem szedhetem közben. Így Xanaxot írtak fel, hogy azt szedjem, de nem szívesen szeretnék rá szokni, így azt nem kezdtem el szedni. Azóta ugyanúgy megvannak a tüneteim, a terhelhetőségem az egyre rosszabb, kutyakozmetikusként dolgozom 23 évesen, és egy rács felemelésekor borzasztóan elkezd fájni a szívem ami kisugárzik a hátamba. Ön/Önök szerint mit tudok csinálni, kezdjem el szedni a Xanaxot, vagy kezdjek el valami sportot, vagy megint vizsgáltassam ki magam? Előre is köszönöm a válaszukat!
Berki Laura

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Kedves Berki Laura!

Ha az Ön által írt terhesség már várható, akkor semmiféle gyógyszer szedése nem jó! Igaz ez a Xanaxra is.
A leírtak alapján nem tudom megmondani, hogy mi áll a panaszok hátterében. Ezért vizsgálat javasolt. Csak így lehet kizárni, hogy a panaszainak hátterében valóban kadiológiai betegség áll e?

üdvözlettel:

dr.Vaskó Péter

Páciensek mondták

Kiemelkedő szakmai tudás

Dr. Sztancsik Ilonánál jártam, aki egy nagyon kedves, alapos és nagy szaktudású Doktornő. Mindent részletesen elmagyarázott, rám szánta az időt. Örülök, hogy jó kezekbe kerültem!

dr. Sztancsik Ilona
dr. Sztancsik Ilona
kardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2018.07.24 14:48