Szerző: Kardioközpont

A szívizomgyulladás (myocarditis) a szív középső rétegét, az izomzatot érinti. A szívizomgyulladás következtében a szív nehezebben pumpál, súlyos esetben annyira gyenge lehet a szív, hogy a szervezet többi része nem kap elég vért. A szívben vérrögök is képződhetnek, ami stroke-hoz vagy szívrohamhoz vezethet. Jellemző tünetei a szúró mellkasi fájdalom, légzési nehézségek és szívritmuszavar.

Tartalom

Mit jelent a szívizomgyulladás?
Milyen okok miatt alakulhat ki szívizomgyulladás?
Milyen tünetekkel jellemezhető a szívizomgyulladás?
Hogyan vizsgálható ki a szívizomgyulladás?
Hogyan kezelhető a szívizomgyulladás?
Okozhat-e szövődményeket a szívizomgyulladás?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Kardio Központban

Mit jelent a szívizomgyulladás?

A szívizomgyulladás - másnéven myocarditis - egy olyan állapotot takar, amely során a szívizomzat gyulladásos folyamatnak van kitéve. A szív három rétegből tevődik össze, kívülről védi a szívburok (pericardium), ennek gyulladása a pericarditis. Alatta található a szívizom (myocardium), legbelül pedig a szívbelhártya és a szívbillentyűk (endocardium), melynek gyulladását endocarditisnek nevezzük. A különböző gyulladások a szív más-más rétegeit érinthetik, a szívizomgyulladás a középső izomréteg gyulladását jelenti. A szívizomgyulladás kialakulásának oka igen vegyes: vírusok, baktériumok és toxinok is okozhatják, de a szervezetet érintő általános gyulladás vagy gyógyszer mellékhatás miatt is kialakulhat. A gyulladás gyengítheti a szívizmot, így romlik a szív pumpafunkciója is. A romló pumpafunkció és a lassuló keringés számos komoly szövődményt okozhat, amik miatt veszélyes a szívizomgyulladás. A szívizomgyulladás lehet akut vagy krónikus, azaz hosszú idő alatt is kifejlődhet.

A szívizomgyulladás ritka típusai közé tartoznak:

  • Limfocitás szívizomgyulladás
  • Óriássejtes szívizomgyulladás
  • Fulmináns szívizomgyulladás
  • Eozinofil szívizomgyulladás

Milyen okok miatt alakulhat ki szívizomgyulladás?

A szívizomgyulladás több betegséggel is kapcsolatba hozható. Ez azt jelenti, hogy nincs egy típusos megbetegedés vagy ok, ami miatt kialakul, hanem több szisztémás gyulladásos folyamatban is létrejöhet. Leggyakoribb okai azonban a vírusos fertőzések. A szívizomgyulladás lehetséges okai a következők:

  • Vírusok: Számos vírust hoztak összefüggésbe a szívizomgyulladással, köztük a náthát okozó vírusokat (adenovírus); a COVID-19 vírust; a hepatitis B-t és C-t; a parvovírust és a herpes simplex vírust. A mononukleózis (Epstein-Barr-vírus) és a kanyaró (rubeola) is okozhatnak szívizomgyulladást, de a HIV is.
  • Baktériumok: A szívizomgyulladást okozó baktériumok közé tartoznak a staphylococcusok, a streptococcusok, valamint a diftériát és a Lyme-kórt okozó baktériumok.
  • Paraziták: Ezek közé tartozik a Trypanosoma cruzi és a toxoplasma.
  • Gombák: A gombafertőzés szívizomgyulladást okozhat, különösen a legyengült immunrendszerű embereknél. Ilyenek lehetnek például az élesztőgombafertőzések (például a candida), a penészgombák (például az aspergillus) és a madárürülékben gyakran előforduló histoplasma.
  • Bizonyos gyógyszerek vagy illegális kábítószerek: Ezek közé tartoznak a rák kezelésére használt gyógyszerek, antibiotikumok (például a penicillin és a szulfonamid gyógyszerek), egyes görcsoldó gyógyszerek és a kokain.
  • Vegyszerek vagy sugárzás: A szén-monoxidnak és a sugárzásnak való kitettség is lehet a szívizomgyulladás oka.
  • Egyéb gyulladásos betegségek: A szívizomgyulladást okozó állapotok közé tartozik a lupusz, a Wegener-granulomatózis, az óriássejtes arteritis és a Takayasu arteritis. Ritkán autoimmun eredetű is lehet a szívizomgyulladás, például a rheumás láz, sarcoidosis és a rheumatoid arthritis betegségek miatt is kialakulhat.

Koronavírus, mint a szívizomgyulladás kiváltó oka

Gyakori szövődménye az újfajta koronavírusnak a szívizomgyulladás. A COVID-19 vírus ugyan elsődlegesen a tüdőt támadja, de a szervezet túlzott immunválaszát, citokinvihart is kiválthat, ami fokozza a gyulladást testszerte. Emiatt az egyik leggyakoribb szövődménye a szívizomgyulladás. A COVID-19 vírus által okozott szívizomgyulladás tünete lehet a szívritmuszavar (aritmia). Főképp mérsékelt tünetek (több napig tartó köhögés, láz, nehézlégzés) elmúlta után, még a felépülés során is óvatosnak kell lenni, és érdemes orvoshoz fordulni amennyiben a tünetek továbbra is fennállnak.

Szívizomgyulladás okozója lehet még a koronavírus által kialakult tüdőgyulladás is. A tüdőgyulladás tüneteit nehéz felismerni, mivel nagyon hasonlóak a fertőzéskor előforduló tünetekhez: magas láz, száraz, köpetürítéssel nem járó köhögés, légzési nehézségek, izomfájdalmak, fáradékonyság.

Kapcsolódó cikkünk

Mi okozhatja a mellkas bal oldalán jelentkező fájdalmat?

Mi okozhatja a mellkas bal oldalán jelentkező fájdalmat?

A bal mell alatti vagy a mellkas bal oldalán jelentkező fájdalomnak éppúgy lehetnek emésztéssel kapcsolatos okai, mint kardiológiai. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint éppen ez utóbbiak kiszűrése miatt fontos a kivizsgálás.

Milyen tünetekkel jellemezhető a szívizomgyulladás?

A szívizomgyulladás tünetei is igen sokfélék lehetnek attól függően, milyen más betegség vagy külső behatás miatt alakul ki. A szívizomgyulladásban szenvedő emberek gyakran éreznek fáradtságot, légszomjat, mellkasi fájdalmat vagy szívdobogás érzését. Ezek a tünetek fokozatosan is kialakulhatnak, vagy nagyon gyorsan, hirtelen is jelentkezhetnek. Előrehaladottabb stádiumban lévő szívizomgyulladás esetén a szívelégtelenség tünetei jelentkezhetnek.Szívizomgyulladás - Kardio Központ

A szívizomgyulladás jellemző tünetei a következők:

Néha a szívizomgyulladás tünetei olyanok, mint a szívroham tünetei. Ha megmagyarázhatatlan mellkasi fájdalom és légszomj jelentkezik, forduljon sürgősen orvoshoz vagy hívjon mentőt!

Hogyan vizsgálható ki a szívizomgyulladás?

Mivel a szívizomgyulladás súlyos szövődményeket okozhat, fontos, hogy mihamarabb felismerésre kerüljön. A szívizomgyulladás kivizsgálása során az orvos fizikális vizsgálatot végezhet és sztetoszkóppal meghallgathatja a szívet. A szívizomgyulladás elsődleges diagnosztikai eszközei között szerepel az EKG vizsgálat és a laborvizsgálat. Az EKG egy gyors és fájdalommentes vizsgálat, mely a szív elektromos aktivitását detektálja, vagyis megmutatja, hogyan ver a szív. Az EKG ki tudja mutatni, hogy vannak-e szabálytalan szívverések (aritmiák). A szívizomgyulladás hatással van a szív elektromos működésére, és szabálytalan hullámokat generál. Laborvizsgálat során jellemzően emelkedett C-reactive protein (CRP) és troponin szintek utalnak a betegség meglétére. A szívizom enzimvizsgálat a szívizomkárosodással kapcsolatos fehérjéket ellenőrizheti. Az antitest-vérvizsgálatok segíthetnek annak megállapításában, hogy volt-e a szívizomgyulladással összefüggő fertőzése. Ezen vizsgálatok után indokolt lehet további képalkotó vizsgálatok elvégzése a szívizomgyulladás súlyosságának pontos meghatározására:

Hogyan kezelhető a szívizomgyulladás?

Súlyosságától függően több szintű kezelés is indokolt lehet, de minden esetben fontos szívizomgyulladás esetén a fizikai aktivitás kerülése és a nyugodt pihenés. Ennek célja, hogy a szívet a lehető legkevesebb terhelés érje. Súlyos szívizomgyulladás esetén mindenképp kórházi megfigyelés kell, ahol műtétre is sor kerülhet. A szívizomgyulladás enyhébb tüneteit is indokolt gyógyszerekkel kezelni. Jellemzően nem-szteroid tartalmú gyulladáscsökkentőket ír fel az orvos. Ezek segítenek a gyulladás és a fájdalom csökkentésében is. Azonban kiemelten fontos, hogy ezek a gyógyszerek csak az orvos utasításainak megfelelően alkalmazhatóak! A szívizomgyulladás eseteinek egy részében a pár hónapig tartó gyógyszeres kezelés teljes felépüléshez vezet. Másoknál azonban hosszú távú, maradandó szívkárosodás is kialakulhat, amely egész életen át tartó gyógyszeres kezelést igényel. Fontos, hogy a szívizomgyulladás diagnózisa után rendszeresen járjon szűrővizsgálatokra, hogy ellenőrizzék az esetleges szövődményeket!

Okozhat-e szövődményeket a szívizomgyulladás?

A szívizomgyulladás eredménye súlyos esetben akár tartós szívizomkárosodás is lehet, mely az alábbiakat is okozhatja:

  • Szívroham vagy agyvérzés: Amennyiben szívizom sérült és nem tudja megfelelően pumpálni a vért, a lassabban folyó vérben vérrögök képződhetnek. Szívroham akkor jelentkezik, ha egy vérrög eltorlaszolja a szív egyik artériáját. Agyvérzés akkor következik be, hogy ha a szívből kijutott vérrög az agyban akad el.
  • Szívleállás: Hogyha a szív gyulladását nem kezeljük, akkor az olyan súlyos szívizomkárosodást okozhat, amely következtében a szív nem lesz képes megfelelően pumpálni a vért. A szívleállás perceken belül halálos lehet.
  • Szívritmuszavarok: A gyulladás következtében gyors vagy rendszertelen szívverés is kialakulhat.

A betegek nagy része a szívizomgyulladás gyógyulása után teljes életet élhet, mégis fontos a szív munkájának gyógyszerekkel történő támogatása és a felépülésig tartó kíméletes életmód. Fontos megjegyezni, hogy aktívan sportolni még tünetmentes esetben sem ajánlott a gyógyulás időtartama alatt azért, hogy elkerülhetőek legyenek az esetleges szövődmények. Ezek kialakulását több tényező is befolyásolhatja, mint például az általános egészségi állapot és az esetleg már meglévő betegségek, valamint az, hogy mi okozta a szívizomgyulladást.

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Módosítás: 2024.04.30 16:43