A szívkárosodás és a vesefunkció összefüggései régen közismertek az orvosok közt, és ugyancsak ismert a kardiometabolikus betegségek fogalma, amelyeknél az elhízás vezet különböző anyagcsere és szív-érrendszeri problémákhoz. Ehhez az ismerethez azonban egyre erősebben társul az az elképzelés, miszerint az anyagcsere rendellenességgek erősen befolyásolják a szív-vese kölcsönhatásokat is. Mit tud tenni ebben a bonyolult rendszerben a kardiológus? Dr. Müller Gábor, a Kardioközpont belgyógyásza, kardiológus válaszolt a kérdésre.
Mit jelent a metabolikus szindróma és a kardiorenális szindróma?
Az elhízás, a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a cukorbetegség olyan gyakran fordul elő együtt, hogy "négyes fogatként" kezelik ezt a jelenséget. A tünetegyüttest metabolikus szindrómának nevezik, melynek többnyire (bár nem minden esetben) feltűnő külső jegyei is vannak, amelyek valószínűsítik a kórkép jelenlétét. A veszélyeztetett típus tagjai főleg törzsre, hasra híznak, tehát náluk alma-típusú elhízásról beszélhetünk. A túlsúly mértéke azonban nem mindig áll párhuzamban az anyagcsere-eltérések súlyosságával, sokszor már egy kisebb mértékű túlsúly is kifejezett anyagcsere-változással jár együtt. A metabolikus szindróma - mint komoly szív- és érrendszeri rizikófaktor - legsúlyosabb szövődményei a szívinfarktus és a stroke, ugyanakkor sokszor állhatnak rejtetten érszűkület vagy korai potenciazavar megjelenése mögött is.
A kardiorenális szindróma megértéséhez pedig tudni kell, hogy a vesék működése hatással van a szív munkájára is. Tudniillik a vesék létfontosságú szerepet játszanak az anyagcsere során keletkező salakanyagok kiválasztásában, a testből való kiürítésében, egyes hormonok termelésében, a testnedvek összetételének kialakításában. A vese ugyanakkor a keringési rendszer létfontosságú részeként a szervezetben lévő só- és vízmennyiség szabályozásával biztosítja vérnyomásunk kiegyenlítettségét is. Ezért tehát bármilyen fokú vesezavar kedvezőtlenül hat a szív funkcióira. Ugyanakkor a keringési rendszer betegségei is visszahatnak a vese működésére, ugyanis a szív-érrendszeri betegségek amellett, hogy elősegítik a vesebetegség kialakulását, a vesebetegeknél sokszorosára emelik az olyan betegségek kockázatát, mint a szívelégtelenség, a szívinfarktus és a stroke. Mára bebizonyosodott, hogy a krónikus vesebetegség ugyanolyan komoly rizikófaktora a kardiovaszkuláris betegségeknek, mint például a magas vérnyomás és a cukorbetegség.
Hogyan kapcsolja össze mindezt az elhízás?
Mivel az orvosok megfigyelték, hogy metabolikus – és a kardiorenális szindróma nagyon sok területen fedi egymást, elkezdték keresni, hol lehet az összekapcsolódásuk. Végül arra jutottak, hogy a közös, indító rizikófaktor a zsigeri elhízás lehet, valamint az emellett megjelenő magas vérnyomás, diszlipidémia, dohányzás és gyulladásos jelenségek, amelyek mind negatívan befolyásolják a kimenetelt. (Fontos megjegyezni, hogy elhízás önmagában egy alacsony szintű gyulladásos állapotot tart fenn.) Mindezek alapján született meg egy új fogalom: a kardiorenális metabolikus szindróma (CRMS). Az Amerikai Heart Association 2023-ban osztályozta is ezt a tünetegyüttest:
- 0. fázis: normál állapotban vannak az értékek, nincs elhízás és más kockázati tényezők.
- 1. stádium: itt már kimutatható az elhízás, a nem megfelelő vérzsír-értékek, az emelkedett vércukorszint vagy akár a prediabétesz.
- 2. stádium: a metabolikus szindróma minden jellemzője megtalálható, ami közepes vagy nagy kockázatot jelent.
- 3. stádium: kimutatható a CRMS minden tényezője, komoly kockázata van a vesebetegségnek és a szív-érrendszeri betegségnek is (ez utóbbi valószínűleg már tünet nélkül, de jelen is van).
- 4. stádium: ebben a szakaszban már tünetei is vannak a szív-érrendszeri betegségnek, a veseelégtelenség pedig már vagy diagnosztizálható, vagy még nem.
Miért kell mindenképpen kardiológushoz fordulni?
- A kardiológusnak feladata, hogy felismerje és kezelni kezdje a metabolikus szindrómát. Jó hír, hogy ennek minden elemét lehetőségünkben áll befolyásolni táplálkozással, mozgással, vagy ha szükséges, átmeneti vagy tartós gyógyszeres kezeléssel – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont belgyógyásza, kardiológus. - Már 3 leadott kilónként mérhető vérnyomáscsökkenést, cukor- és zsíranyagcsere javulást tapasztalhatunk, csakúgy, mint a minimum 3 hónapja tartó rendszeres testmozgás mellett. A megfelelő életmód nemcsak a szívinfarktus és az agyi katasztrófa kockázatát, hanem számtalan daganatos betegség előfordulását is jelentősen csökkentheti.
Müller doktor arra is felhívja a figyelmet, hogy mindazoknak, akik az elhízás talaján metabolikus szindrómával küzdenek, szintén fontos a teljes körű kivizsgálás, nem csak kardiológiai, de akár urológiai, nefrológiai területen is, hogy ellenőrizhető legyen a vesék működése. Ismert vesebetegeknek pedig évente ajánlott a kardiológiai kivizsgálás, hogy meggyőződhessenek róla, nem alakult-e ki bármilyen szív- és érrendszeri zavar, nem károsodott-e a szív funkciója, megelőzhető, vagy szükség esetén mihamarabb kezelhető legyen a probléma. A legfontosabb annak a szemléletnek a megjelenése, hogy az orvos és a beteg is lássa, hogy nem elkülönült és függetlenül kezelendő kórképekről, állapotokról van szó, hiszen a kardiorenális metabolikus szindróma csak komplex megközelítéssel kezelhető.
Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)
Bejelentkezés kardiológiai kivizsgálásra
Téma szakértője
- Pitvarfibrilláció kezelése, gondozása
- Billentyűbetegségek
- Szívelégtelenség kivizsgálása
- Sztent beültetése utáni gondozás
- Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)
Páciensek mondták
Kimagasló szaktudás
Kimagasló szaktudás, érthető kommunikáció jellemző Főorvos Urat, többet biztosan nem megyek más kardiológushoz.
