A pitvarfibrilláció a szívritmuszavarok egy fajtája, ami megnövelheti a stroke és a szívelégtelenség kockázatát, és amelyet eddig főként a 65 év felettiek betegségének tartottak. Egy új kutatás szerint azonban az ennél fiatalabbak közt egyre többeket érint ez a probléma, ezért részben a hajlamosító tényezők kezelésére, részben a kardiológiai kivizsgálásra is nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A témáról dr. Müller Gábor, a Kardioközpont kardiológusa beszélt.

A pitvarfibrilláció veszélyesebb, mint feltételezték

A pitvarfibrilláció tünete lehet az erős, szabálytalan szívverés.Normális szívműködés esetén egy elektromos jel hatására a szív pitvarai a vért az kamrákba préselik, mielőtt újra megtelnek. Ennek eredménye a szabályos szívritmus, ami lehetővé teszi, hogy a vér folyamatosan keringjen a testben. Pitvarfibrilláció esetén azonban az elektromos jeltovábbítás hibája miatt a felső pitvar sokkal gyorsabban pumpál, mint a kamrák. Ha pedig a pitvar összehúzódása rendkívül szapora, ezzel a kamrákat is gyors, kevésbé hatékony összehúzódásra készteti. Így a kamrákból kevesebb vér kerül a vérpályákba, mint normális szívritmus esetén. A leggyakoribb ritmuszavarnak számító pitvarfibrilláció gyors és többnyire szabálytalan szívverés okoz, növeli a stroke rizikót és vérrög kialakulásának kockázatát.
Amerikai kutatók nemrégiben azt vizsgálták, mennyire gyakori ez a jelenség a 65 évnél fiatalabbaknál, ugyanis eddig főként az idősebb életkorral kapcsolták össze a pitvarfibrillációt. A 67 ezer fővel végzett kutatás (akiknek negyede volt 65 év alatti) arra jutott, hogy a fiatalabbak számos szív-érrendszeri rizikófaktorral rendelkeznek és nagyobb náluk a pitvarfibrilláció miatti kialakult szívelégtelenség, stroke és szívinfarktus rizikója, ami kórházi ellátást igényel. Ugyancsak nagyobb volt ebben a csoportban a halálozási kockázat is.
A tanulság pedig, hogy a 65 év alattiaknál is nagyon komolyan kell venni a szív-érrendszeri panaszokat, csökkenteni kell az életmódban jelen lévő rizikófaktorokat és bizonyos esetekben gyakoribb kardiológiai kivizsgálásra is szükség van.

Milyen szív-érrendszeri rizikófaktorokra kell figyelni?

Az említett kutatás adatai szerint a vizsgált 65 év alatti személyek egy része jelentős kardiológiai kockázati tényezőkkel rendelkezett: 16%-uk dohányzott, 55%-nak volt magas vérnyomása, 20%-nál már kialakult szívelégtelenség, 21%-uk élt cukorbetegséggel és 20%-nál regisztráltak elhízást. A résztvevők több, mint fele véralvadásgátló kezelésben is részesült. 
Az orvosok szerint tehát a pitbvarfibrilláció megelőzése és kezelése kritikus pontnak számít, függetlenül a páciens életkorától, nem csak 75-80 éves kortól kell ezt komolyan venni. Ez azt is jelenti, hogy a veszélyeztett személyeknek segíteni kell megváltoztatni egyes életmódfaktorokat.
- A legfontosabb a dohányzás elhagyása, a rendszeres mozgás, a súlyfölösleg leadása, az alkoholfogyasztás korlátozása lenne, valamint az alapbetegségek, elsősorban a cukorbetegség adekvát kezelése. Mind tudjuk, ez is összetett: a diabetológiai ellátás mellett az életmód is döntő tényező – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a Kardioközpont kardiológusa. – Természetesen más betegségek is növelhetik a pitvarfibrilláció kockázatát, így kiemelt kardiológiai figyelmet érdemelnek a pajzsmirigy-betegek, az alvási apnoéval rendelkezők is. Azoknak pedig, akiknek a családjában jelen vannak a szív-érrendszeri betegségek, még fokozottabb odafigyelés, rendszeres kardiológiai kontroll is szükséges.

Ilyen kardiológiai vizsgálatokra lehet szükség

Szívritmuszavar gyanúja esetén fontos a kardiológiai kivizsgálás.A pitvarfibrilláció kivizsgálásához és a diagnózis felállításához többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatokon kívül alapvető az EKG, amellyel gyorsan ellenőrizni lehet a szív elektromos jeleit. Szintén szükséges és fontos a Holter EKG, amely kis méretének, praktikusságának köszönhetően akár 7 napig is viselhető. Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amellyel akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája.
A pitvarfibrillációra utaló gyors, szabálytalan szívverés sokszor csak átmenetileg jelentkezik, a kivizsgálás azonban ilyenkor is fontos, ugyanis nem mindig múlik el magától. Ráadásul a pitvarokban a pangó vér miatt akár vérrögök is keletkezhetnek, egy elszabaduló vérrög elzáródást okozhat az agyban és más szervekben. A tartósan szabálytalan szívműködés pedig szívelégtelenséghez is vezethet – ismerteti Müller doktor. -Tehát komolyan kell venni az átmeneti tüneteket is, mindenképpen fontos a korai felismerés, hiszen vérhígító kezeléssel megakadályozható a vérrögképződés kialakulása. Tünetmentes esetben sokszor csak rutin kardiológiai vizsgálat során ismerjük fel a pitvarfibrillációt, ami nagyon fontos előrelépés, hiszen az embóliaveszély ilyenkor is fennáll. Ezért kiemelt fontosságú a véralvadásgátló szedése és a rendszeres kardiológiai ellenőrzés.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Müller Úr! Érdeklödnék, hogy az ICD "beavatkozások" után rosszabbodhat-e a szív állapota, teljesítöképessége? Nem tudom sajnos orvosi nyelven konkrétan megfogalmazni, de adott egy ICD-vel élö beteg, akinek egy év alatt két alkalommal volt szívrohama, amikor az ICD beavatkozott. A rohamok elött az ultrahang értéke a kontrollokon még 45% körül volt, de a rohamok után már csak 30-35%-ot mértek. Lehetséges, hogy az ICD az egyik oldalon megmenti az életét, de a másik oldalon ennek ára van, és valóban romlik a szív? Köszönettel: Gilicz Máté
Gilicz Máté

dr. Müller Gábor

kardiológus
Tisztelt Gilicz Máté!

Inkább az tünik valószínűnek,hogy mind a szív funkciójának romlása,mind az ICD beavatkozást kiváltó ritmuszavarok gyakoribbá válása az alapbetegség rosszabbodásának a következménye lehet.Ezek a beültethető eszközök nem károsítják a szívet, sőt vannak olyanok is ,amelyeket kifejezetten az Ön által is említett ultrahanggal mért funkció javítása céljából ültetnek be.(úgynevezett CRT készülékek).


üdvözlettel
dr.Müller Gábor
belgyógyász, kardiológus

KardioKözpont

Páciensek mondták

Régi problémámra talált megoldást

Évek óta tartó rejtélyes pulzus problémámra talált megoldást Müller doktor, rettenetesen hálás vagyok neki!

dr. Müller Gábor
dr. Müller Gábor
belgyógyász, kardiológus

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2024.05.15 09:42