A mellkasi fájdalom, szorítás nagyon nyugtalanító érzés lehet, akkor is, ha terhelésre, és akkor is, ha nyugalmi helyzetben jelentkezik. De honnan tudhatjuk, hogy szív eredetű-e a tünet, vagy más jellegű? Milyen kardiológiai okai lehetnek a nyugalomban megjelenő mellkasi fájdalomnak és milyen vizsgálatok szükségesek a diagnózishoz? Ezekre a kérdésekre válaszolt dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa.

A mellkasi fájdalom nem csak szív eredetű lehet

A mellkasi fájdalom kardiológiai szempontból két nagy csoportra osztható: szív eredetű és nem szív eredetű. A fájdalomnak nagyon sok oka lehet, a traumától kezdve a mellhártyagyulladáson keresztül a gerinc- és mozgásszervi problémákig, a refluxig, akár a pánikrohamig. A konkrét betegség felismerése és megkülönböztetése, az ún. differenciál diagnosztika szakorvos feladata.
Mellkasi fájdalom nyugalomban is jelentkezhet.- A beteg panaszainak részletes elemzése és a fizikális vizsgálat után kell dönteni az orvosnak a további vizsgálatokról. Már itt fel kell, hogy merüljön, hogy vajon kardiológiai vagy más betegségről van szó, hiszen nem mindegy, hogy a beteget tüdőgyógyászhoz, reumatológushoz, gasztroenterológushoz vagy kardiológushoz irányítják. Érdemes a páciensnek is végig gondolnia, mikor és hol lép fel a mellkasi fájdalom, összefügg-e a légzéssel, vagy testhelyzetváltozással, éjszaka is jelentkezik-e, mennyi ideig tart, mire szűnik meg – hangsúlyozza Vaskó doktor. – Érdemes szem előtt tartani, hogy a többször jelentkező, majd megszűnő fájdalom valószínűleg nem jelent életveszélyt. Ugyanígy csökkenti a szív-eredetű ok valószínűségét, ha a mellkasi fájdalom csak néhány másodpercig tart, ha gyógyszer, masszázs vagy egy mély levegő hatására elmúlik, és ha csak egy bizonyos pontban jelentkezik a mellkason.

Iszkémiás szívbetegségek a háttérben

Iszkémiás szívbetegségeknek (ISZB) nevezzük azokat a kórállapotokat, amelyek kialakulásában a szívizom elégtelen vérellátása (iszkémiája) kimutathatóan szerepet játszik. Az ISZB kialakulásában jelentős hangsúlyt kap az egészségtelen életmód, ugyanis ezek a faktorok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a koszorúerek belső falában zsírszerű lerakódások, plakkok alakuljanak ki. Ez pedig nyilvánvalóan szűkítik az erek átmérőjét, tehát akadályozzák a véráramlást. Mindezek végeredményeként pedig nem jut elég vér és ezzel oxigén a szívhez, vagyis kialakul a szívizom elégtelen vérellátása, az iszkémia.
A szívizom elégtelen vérellátásának egyik legjellemzőbb tünete a mellkasi fájdalom. Előfordul, hogy csak enyhe diszkomfort érzés, esetleg nyomás, gyengeségérzet formájában merül fel, hiszen a panaszok megítélése egyénenként teljesen változó. Az iszkémiának különböző megnyilvánulási formái lehetnek. A szívizom-iszkémia járhat tünetekkel (angina pectoris, ingerképzési és/vagy ingerületvezetési zavar, heveny szívelégtelenség), illetve a klinikai tünetek hiányozhatnak is. A különböző kórformák kialakulásában döntő jelentőségű az iszkémia időtartama, illetve a kialakuló károsodás jellege. Minél gyorsabban születik diagnózis, annál eredményesebb kezelésben részesülnek a koszorúérbetegek, annál kisebbre csökkenthető egy későbbi szívinfarktus vagy szívelégtelenség kockázata.

Mi a különbség az angina és a szívinfarktus közt?

Ha nyugalomban jelentkezik a mellkasi fájdalom, fontos a kardiológiai vizsgálat.Az angina tulajdonképpen maga a mellkasi diszkomfort, fájdalom, aminek az az oka, hogy nem jut elég vér a szívbe. Az érintettek nyomást, szorító érzést tapasztalnak, ami kisugározhat az állkapocsba. Maga az angina tulajdonképpen rizikófaktora a szívinfarktusnak, amely nagyon hasonló tünetekkel jelentkezhet. (Nyugalomban jelentkező panasznál ki lehet zárni az ún. effort anginát, ami azt jelenti ugyanis, hogy a mellkasi fájdalom terhelésre jelentkezik és rendszerint ugyanannál a terhelési fokozatnál. Az ilyen fájdalom a pihenésre, vagy már kezelt betegnél nitrát spray után rögtön megszűnik.)
Ugyanakkor az angina a szívkoszorúér-betegség egyik tünete is lehet, ami az artériák elzáródását foglalja magában. Az esetek nagy részében a mellkasi fájdalom mellett más panaszok is megjelennek szívinfarktus során, mint a vállakba, nyakba, hátba, bal vagy mindkét karba sugárzó fájdalom, a hányinger, a hidegrázás, a légszomj. Ezek olyan figyelmeztető jelek, amelyek megléte esetén azonnal mentőt kell hívni. 

Milyen vizsgálatokra lehet szükség nyugalmi mellkasi fájdalomnál?

- Elsődlegesen természetesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén – kivéve az azonnali ellátást igénylő állapotokat. Ha azonban nem ennyire akut a dolog, a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis az EKG-t módosíthatja, bétablokkoló szedése esetén például a terheléses EKG-t nem is lehet elvégezni - ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa. - Az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, általában érdemes elvégeztetni egy nagylabort, nyugalmi EKG-t és egy szívultrahangot is. Terheléses EKG-ra akkor van szükség, ha a mellkasi fájdalom nem nyugalomban, hanem fizikai aktivitás hatására jelentkezik. 

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktor Úr! 30 éves kétgyermekes anyuka vagyok. Évek óta küzdök egy szorongásos betegséggel (gyógyszert is szedek - 100mg Fevarint), ami évente két-három alkalommal előjön és erős szorongásos tüneteket okoz néhány hétig. Ebben az időszakban, de főként utána szívpanaszaim is vannak: bal kar enyhe fájdalma, néha késszúrás szerű fájdalom a szívtájékon, kisebb megterhelésre is szapora pulzus, nehézlégzés, mintha eldugulna az orrom, enyhe szédülés, hátfájás (bár ez máskor is jelen van). Ezek a tünetek nem állandóak, időszakosan vannak jelen, a stresszesebb időszakok után és nem jelentkezik mind egyszerre, a napi munkámat elvégzem mellette. 4 éve voltam kardiológusnál ezekkel a panaszokkal, ahol végeztek szív UH-t, terheléses EKG-t, vérnyomásmérést. Nem találtak semmilyen fizikai elváltozást. Az lenne a kérdésem, hogy ezek a tünetek, kialakulhatnak valóban csak az erős stressz miatt is? Ilyen fiatalon előfordulhat pl szívbetegség vagy szívroham (a nagypapámnak volt 70 éves korában, anyukám is szívbeteg)? Érdemes lenne újból elmennem egy kardiológiai vizsgálatra, ha 4 éve is voltam ugyanezekkel a panaszokkal? Pajzsmirigy alulműködésem van, ezt fél éve kezdték el kezelni Letrox-xal. Ezen kívül vérszegény vagyok, de minden értékem (koleszterin, cukor, stb) jó. Válaszát előre is köszönöm: N. Mónika
Nagy Mónika

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Kedves N. Mónika!

A panaszok hátterében valóban lehet stressz, de ezt csak egy részletes és ismételt kardiológiai vizsgálat után lehetne megmondani.
Bejelentkezés, bővebb felvilágosítás a 06 70/610-3847es számon.

Üdvözlettel:
Dr. Vaskó Péter

Páciensek mondták

Foglalkozott a problémámmal

A megérkezésemkor udvarias útbaigazítást kaptam - első alkalommal kerestem fel Önöket. Nem kellett várakoznom, a megbeszélt időpontban sorra is kerültem. A főorvos úr nyugodtan, figyelmesen végighallgatott és úgy éreztem nem egy "tárgy vagyok a számára, amit majd valahogy meg kell javítani". Foglalkozott - nem sietve - a problémámmal és udvariasan közölte a lehetséges megoldási módokat. Összességében csak pozitívan tudom értékelni a szolgáltatásukat. 

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2024.05.03 08:29