A stroke Magyarországon a harmadik leggyakoribb halálok, és az egyik leggyakoribb rokkantságot okozó betegség. Stroke-ról akkor beszélünk amikor az agy egy részének vérellátása megszűnik (elsősorban vérrög okozza agyi-infarktus) vagy vérzés lép fel (agyvérzés). Előfordulása az életkor előrehaladtával folyamatosan nő, gyakoribb férfiaknál, mint nőknél. Míg a 65 év alatti nők 2%-a érintett a betegségben, addig a 65 év feletti férfiak között minden tizedik férfinak volt már stroke életében.
- Mi a stroke? Hogyan alakul ki?
- A stroke tünetei
- A stroke kialakulásának okai, kockázatai
- A stroke kivizsgálása
- A stroke kezelése
- A stroke megelőzése
Mi a stroke? Hogyan alakul ki?
A legtöbb esetben a stroke (szélütés) hirtelen, minden előjel nélkül alakul ki. Az agy oxigénhiányos állapotáért több dolog is lehet felelős. Okozhatja agyi érelzáródás, amely lehet trombotikus vagy embóliás. Trombotikus esetben a vérrög, amely elzárja az agyi eret, helyben keletkezik, amíg embóliás esetben a test más tájékán keletkezett vérrög zárja el az agyi eret. A stroke egy másik típusa, amikor az ér nem elzáródik, hanem megreped, agyvérzés következik be. A vérzés eredhet az agyon belülről, illetve az agyat körülvevő egyik agyburokból, a pókhálóhártya egyik artériájából. Agyvérzés esetén az érből kiömlő vér vezet oxigénhiányhoz, amellett, hogy növeli az agyi nyomást is.
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
A stroke tünetei
A store tünetei attól függenek, hogy az agy melyik részén alakult ki agyvérzés vagy agyi-infarktus. Ennek megfelelően lehet látás, beszéd vagy mozgászavar egészen a fél vagy a teljes bénulásig. A stroke tüneteit nem szabad összekeverni a TIA (tranzitorikus ischemias attack) tüneteivel, mely csak meghatározott ideig tart és nincs visszafordíthatatlan hatása a szervezetre. Fontos megjegyezni, hogy a TIA nagyon fontos előjele a strokenak.
További tünetek lehetnek:
- Az arc, a kar, vagy a láb általában egy oldalon fellépő hirtelen érzéketlensége
- Az egyik testfél zsibbadása (határozott vonal húzható a zsibbadó és a nem zsibbadó testfél között)
- Az egyik oldali végtagok gyengesége vagy bénulása
- Hirtelen kialakuló beszédértési, szótalálási vagy hangképzési zavar (aphasia)
- Hirtelen elhomályosuló látás (akár a megvakulásig is), kettős látás, vagy látásélesség gyors csökkenése
- Hirtelen kialakuló szédülés, egyensúlyvesztés, mozgási zavarok
- Minden előzmény nélküli, szokatlan jellegű erős fejfájás
- Zavartság, memóriazavar, a térbeli tájékozódás, illetve az érzékelés zavara
A stroke kialakulásának okai, kockázatai
A szív- és érrendszeri betegségek közé sorolható stroke is. A keringési betegségek a civilizációs betegségek csoportjába sorolható, mivel a betegségek kialakulása összefüggésben áll az életmóddal. A stroke kialakulásának kockázatát növeli a nem megfelelő táplálkozás és a mozgásszegény életvitel. A stroke-ért felelhet cukorbetegség, kezeletlen magasvérnyomás betegség vagy érfejlődési rendellenesség, előzménye lehet az érelmeszesedés. Nem csak a megelőzésében, de a stroke-ot követő felépülésben is nagy szerepe van a helyes étrendnek és a mindennapos mozgásnak. Kialakulásának valószínűségét növeli a dohányzás, magas vérzsírszint (koleszterin, triglicerid) és a jelentős mennyiségű alkohol fogyasztása is.
Azoknak, akiknek magasak a stroke-t illető kockázati faktorok mutatói, mindenképpen ajánlott az életmód orvoslásban jártas szakértővel konzultálnia, hogy a kockázati faktorokat csökkentse. A stroke kapcsán elsősorban a megelőzés fontos, mivel bekövetkezte után maradandó tünetek, diszfunkciók állandósulnak.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A stroke kivizsgálása
A stroke elkerülésében jelentős szerepe van a prevenciónak és a kísérő betegségek folyamatos kontrolja.
Kísérő valamint stroke-ot indikáló betegségek:
- magas vérnyomás
- magas koleszterin szint (lipidsz szint emelkedés)
- magas vércukorszint
Amennyiben Ön ezen betegségek közül egybe vagy többe szenved feltétlen szükséges a folyamatos kontrol, hogy elkerülhető legyen a stroke kialakulása, hiszen a legmodernebb kezelések ellenére sem fordítható vissza, csak minimalizálható az érintett terület mérete.
A stroke kezelése
A kezelés két szakaszra osztható, akut és krónikus szakaszok. Ezen szakaszok mind intenzív terápiás ellátást igényelnek!
Amennyiben agyi érelzáródás következik be, úgy vérrögoldószert a beteg alkar vénáján keresztül juttatják be a keringési rendszerbe. A gyógyszer a vérrögöt feloldja, ezáltal nagymértékben javítva a túlélési és felépülési esélyeket. Ezt a kezelési módot csak az esetek töredékében alkalmazzák, mivel csak a stroke első tüneteit követő három órán belül adható vérrögoldószer, valamint csak érelzáródás esetén használható, amennyiben vérzés is fellép az agyban, úgy rontja a beteg esélyeit.
Műtéti beavatkozást javasolhat az orvos a nyaki erek elzáródásának megelőzésére vagy kezelésére. A leggyakrabban alkalmazott eljárás az angioplasztika, melynek során az érbe egy rugalmas fém csövet helyeznek, amely meggátolja az ér elzáródását.
Stroke után a rehabilitáció fizikai és pszichés oldalon és nehéz feladat. Az addigi életmód tovább nem folytatható, az életmódváltáson kívül az elsődleges feladat a fizikai funkciók fejlesztése.
A stroke megelőzése
A stroke megelőzésében nagyon fontos a helyes életmód kialakítása, amivel jelentősen csökkenthetőek a stroke kialakulásának esélyei. Ennek segítségével elérhető:
- vérnyomás csökkentése és stabilizálása
- véralvadási problémák kezelése
- vércukorszint, koleszterinszint normalizálása
A legfontosabb, hogy a kockázatokat csökkentsük. A kockázati tényezők kiiktatására, így a stroke megelőzésére leghatékonyabb orvosi terület az Életmód Orvoslás - Lifestyle Medicine. Ebben szakmai együttműködő partnerünk az Életmód Orvosi Központ.
Nem mindenki van tisztában azzal, hogy létezik optimális és magas normális vérnyomás is, valamint, hogy a magas vérnyomáson belül is vannak fokozatok. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportorvos, aneszteziológus, intenzív terapeuta a különböző vérnyomás értékeket helyezte el egy skálán és a helyes mérés lépéseit is ismertette.Kapcsolódó cikkünk
Vérnyomás értékek - mennyi a magas, hogyan kell mérni?
