A nehézlégzés egy ijesztő tünet lehet, azonban súlyossága eltérő lehet. Gyakran kardiológiai, szíveredetű probléma áll a háttérben, mely alapos kivizsgálás után, a megfelelő kezeléssel megszüntethető.
Tartalom
A nehézlégzés okai I. – szívelégtelenség
A nehézlégzés okai II. – szívizomgyulladás
A nehézlégzés okai III. – szívbillentyű betegségek
A nehézlégzés okai IV. – koszorúér betegség
A nehézlégzés okai V. – túlsúly
A nehézlégzés okai VI. – tüdőbetegségek
A nehézlégzés okai VII. – alvási apnoé
Nehézlégzés okainak kivizsgálásával kapcsolatps szolgáltatások a Kardioközpontban:
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Mi az a nehézlégzés?
A nehézlégzés tünetét általában az emberek úgy írják le, amit az emberek úgy írnak le, hogy nehezen kanak levegőt, pontosabban úgy érzik, mintha nem tudnának, vagy nem lennének képesek megfelelően levegőt venni. A nehézlégzés egy zavaró és kellemetlen tünet, mely mögött több ok is meghúzódhat, ezért érdemes kivizsgáltatni mi állhat mögötte.
A nehézlégzésnek több típusa is létezik, pontosabban különböző formákban nyilvánulhat meg, súlyosságát tekintve is eltérő lehet.
Gyakori, hogy légszomj formájában jelenik meg, ennek során úgy érzi az egyén, hogy nem kap elegendő levegőt, bármennyire is erre törekszik, például azzal, hogy szaporábban lélegzik. A nehézlégzés társulhat mellkasi nehézségérzéssel is: előfordulhat, hogy az érintett úgy érzi, mintha nyomás helyeződne a mellkasára, és emiatt problémás a légvétel. A panasz megjelenhet hirtelen, vagy valaminek a következtében is.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A nehézlégzés okai
A nehézlégzés alapvetően egy gyakori tünet, mely mögött számos egészségügyi probléma lehet. A nehézlégzés okai lehetnek kardiovaszkuláris eredetűek, illetve más problémákból fakadóak is. Azonban rendkívül fontos, hogy a súlyos és hirtelen jelentkező nehézlégzés minden esetben azonnali orvosi segítséget igényel, hiszen életveszélyes állapot is állhat mögötte!
A nehézlégzés okai I. – szívelégtelenség
A szívelégtelenség következtében a szív nem tudja megfelelően pumpálni a vért. Ennek következtében a szervek és a szövetek nem tudnak megfelelő mennyiségű oxigénhez jutni; ami értelemszerűen a tüdőre is kihatással van. Szívelégtelenség során a nehézlégzés jellemzően terhelésre jelentkezik: az érintett gyakran úgy érzi, hogy akár kisebb fizikai aktivitás közben, vagy azt követően is nehezebben kap levegőt. Az olyan hétköznapi tevékenységek során is nehézlégzés jelentkezhet, mint például a lépcsőzés. Továbbá, jellemző lehet az éjszakai nehézlégzés is: ennek oka, hogy a szív terhelése az éjszakai hosszas pihenés következtében nőhet.
A nehézlégzés okai II. – szívizomgyulladás
Szívizomgyulladás következtében – akárcsak a szívelégtelenség során –, a szív nem képes megfelelően pumpálni, hiszen a szívizomgyulladásban van. Azonban, ez egy gyógyítható állapot, időben elkezdett kezeléssel, akár maradéktalanul is. A nehézlégzés gyakori tünet ebben az állapotban. Emellé társulhat még mellkasi nyomásérzés vagy mellkasi fájdalom is. Továbbá fáradékonyság is tapasztalható, így például a lépcsőn történő felmenetel itt is légzési panaszokat okozhat.
A nehézlégzés okai III. – szívbillentyű betegségek
A szívbillentyű betegségek olyan állapotokat jelentenek, amikor a szívben található billentyűk valamilyen módon sérülnek vagy működési zavar lép fel. A szívben négy fő billentyű található: mitrális billentyű, aortabillentyű, tricuspidalis billentyű és pulmonális billentyű. Utóbbi a jobb kamra és a tüdő artéria közötti kapcsolat miatt igazán fontos, hiszen ez a billentyű segíti a vér továbbítását a tüdőbe. Szívbillentyű betegség esetén a probléma abból fakad, és akkor jelentkezik nehézlégzés, hogy a billentyűk nem záródnak vagy nyitódnak úgy, ahogy kellene, így pedig nem tudnak elegendő mennyiségű vért a kamrákba, illetve az artériákba juttatni; ezáltal pedig az oxigénfelvétel is csökken.
A nehézlégzés okai IV. – koszorúér betegség
A koszorúér betegség során a szív koszorúerei beszűkülnek vagy elzáródnak. Ez azért probléma, mert ezeken az ereken keresztül jut vér a szívizomhoz. Abban az esetben, ha ez nem történik meg vagy korlátozódik, az súlyos következményekkel járhat. Amennyiben a szívizom nem jut elegendő mennyiségű oxigénhez, úgy nem lesz képes megfelelő erővel pumpálni. Ennek következtében pedig fizikai aktivitás során nehézlégzés léphet fel. Amennyiben szívinfarktus történik, úgy a nehézlégzés hosszú távon is fennmaradhat, attól függően, hogy a szívizom mekkora része halt el.
A nehézlégzés okai V. – túlsúly
Nehézlégzés előfordulhat jelentősebb túlsúly esetében is. Ennek oka, hogy a plusz testzsír nagyobb energiaigénnyel és erőkifejtéssel jár, ami a szívet is magasabb fokozatú működésre készteti. Egyfelől tehát a túlsúly következtében a szív és érrendszer nagyobb mértékű terhelésnek van kitéve, továbbá extrémebb túlsúly esetén az is előfordul, hogy a felgyülemlett zsírréteg nyomást helyez a mellkasra, illetve a légutakra is.
A nehézlégzés okai VI. – tüdőbetegségek
Egyes tüdőbetegségek okán, mint például a cisztás fibrózis, tüdőgyulladás, krónikus obstruktív tüdőbetegség, szintén tapasztalható lehet nehézlégzés. Előfordulhat, hogy ezek egyes szívbetegségekkel is együtt járnak, illetve.
A nehézlégzés okai VII. – alvási apnoé
Az alvási apnoé egy alvás közben jelentkező légzési rendellenesség, melynek több kiváltó oka is lehet. Ennek jellemzője, hogy alvás közben horkolással kísérve légzéskimaradás jelentkezik. Ez kihatással lehet a vérnyomásra is. A probléma nem kardiovaszkuláris eredetű, azonban ijesztő lehet.
A nehézlégzés kivizsgálása
A nehézlégzés minden esetben valaminek a tünete, nem egy önálló kórkép vagy betegség. elsődlegesen érdemes kardiológiai eredetű problémára gyanakodni, így pedig kardiológiai kivizsgáláson részt venni. A kivizsgálás során anamnézis felvétel történik. A kardiológus szakorvos kikérdezi az érintettet a nehézlégzés körülményeiről: mikor tapasztalható, mi váltja ki, milyen gyakori, mennyire súlyos és mennyi ideig tart, amikor jelentkezik. Fontos információ lehet, hogy az egyén dohányzik-e, vagy van-e más káros szenvedélye.
Fizikális vizsgálat is szükséges, melynek során meghallgatásra kerül a szív, illetve a tüdő is. A szív meghallgatása során a szakorvos fontos információkhoz juthat a szív működését illetően, illetve segít a további vizsgálatok előírásában is. További, eszközös vizsgálat lehet az elektrokardiogram, vagyis az EKG. Ez alatt elsődlegesen nyugalmi EKG-t jelent, azonban annak eredményétől, illetve a szív meghallgatása közben tapasztaltaktól függően Holter EKG vizsgálatra is sor kerülhet. Ez lehet 1 napos, de akár 7 napos is. Utóbbi vizsgálathoz Központunkban rendelkezésre áll egy modern EKG készülék, mely kényelmesen hordható.
Terheléses EKG vizsgálatra is szükség lehet: ennek során elektródákat helyeznek a mellkasra, illetve vérnyomásmérőt a karra. Központunkban a terheléses EKG vizsgálat kerékpáron történik, melynek során a tekerés ellenállásának növelésével késztetik minél nagyobb erőkifejtésre a pácienst, ezáltal pedig fokozott működésre a szívet. Ez a vizsgálat fontos információkat ad a szívizom működéséről, illetve arról, hogy a koszorúerek által megfelelő mennyiségű vért – ezáltal oxigént – kap-e a szívizom. Az echokardiográfia, vagyos szívultrahang vizsgálat is segíthet kideríteni a nehézlégzés okát. A vizsgálat fájdalommentes, különösebb előkészítést nem igényel. A szakorvos elrendelheti bizonyos vérvizsgálatok elvégzését is annak érdekében, hogy fény derüljön arra, mi állhat a nehézlégzés mögött.
A nehézlégzés kezelése
A nehézlégzés kezelése akkor lehetséges, ha sikerül megállapítani a kiváltó okot. A különböző szívbetegségek során a kezelés attól is függ, hogy a szívizom, vagy a szívbillentyűk, illetve koszorúerek milyen állapotban vannak. A kezelés magában foglalja az szívbetegségek kezelésére szolgáló gyógyszereket, továbbá rendkívül fontos a só- és folyadékbevitel korlátozása, annak mennyiségének meghatározása. Továbbá életmódbeli változások is szükségesek lehetnek, mint például a dohányzás elhagyása, és a szakorvos által meghatározott mennyiségű és formájú mozgás beiktatása. A szív túlterhelésének elkerülése érdekében fontos a vérnyomás normál szinten történő tartása is. Amennyiben a szívbetegség súlyosabb, úgy invazív – műtéti, sebészi beavatkozás – lehet szükséges.
Fontos, hogy ha a nehézlégzés állandó jelleggel jelentkezik, esetleg súlyosbodik, akkor feltétlenül javasolt kardiológiai kivizsgálás! Ha hirtelen jelentkezik és nem akar megszűnni, akkor azonnali orvosi vizsgálat indokolt! Telefonszám: +36 70 940 0099 Rendelés helyszíne: 1036 Budapest, Lajos u. 66. B lépcsőház, 5. emelet - Buda Square IrodaházTéma szakértője
