Nyom, ég, fáj a mellkasa? Ezt kell tudni az iszkémiás szívbetegségről

2020-ra az iszkémiás szívbetegség lesz a vezető halálok

Iszkémiás szívbetegségeknek (ISZB) nevezzük azokat a kórállapotokat, amelyek kialakulásában a szívizom elégtelen vérellátása (iszkémiája) kimutathatóan szerepet játszik. Mivel az ISZB kialakulásában jelentős hangsúlyt kap az egészségtelen életmód, ezért a WHO prognózisa szerint 2020-ra az egész világon ez lesz a vezető halálok.
Hogyan vezethet mozgáshiány, a magas kalória- és zsírtartalmú ételek fogyasztása és a dohányzás a szív elégtelen vérellátásához? Úgy, hogy ezek a faktorok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a koszorúerek belső falában zsírszerű lerakódások, plakkok alakuljanak ki. Ez pedig nyilvánvalóan szűkítik az erek átmérőjét, tehát akadályozzák a véráramlást. Mindezek végeredményeként pedig nem jut elég vér és ezzel oxigén a szívhez, vagyis kialakul a szívizom elégtelen vérellátása, az iszkémia. Természetesen az életmódon kívül genetikai tényezők, alapbetegségek és az életkor is rizikótényezőnek számítanak, de tény, hogy a megelőzésben az életvitelnek van a legnagyobb szerepe.

A mellkasi fájdalom enyhébb és erősebb is lehet

A szívizom elégtelen vérellátásának egyik legjellemzőbb tünete a mellkasi fájdalom lehet. Előfordul, hogy csak enyhe diszkomfort érzés, esetleg nyomás, gyengeségérzet formájában merül fel, hiszen a panaszok megítélése egyénenként teljesen változó. Típusos esetben a mellkasi fájdalom mellé verejtékezés, légszomj, hányinger, nehézlégzés, félelemérzés társulhat, esetleg a fájdalom kisugárzik az állkapocsba, a karokba, a hátba. Ilyenkor forduljunk haladéktalanul orvoshoz.
Persze a mellkasi fájdalomnak egyéb okai is lehetnek. Nem szív eredetre utalhat például, ha a fájdalom légzésre, testhelyzet-változásra, étkezésre megváltozik, vagy ha a mellkasfal egy bizonyos részére lokalizálható, illetve akkor is, ha a fájdalom nyomásra fokozódik. Mindemellett a szívizom iszkémiája fennállhat mellkasi fájdalom nélkül is – ezt nevezik néma iszkémiának, amelyet azonban utólag is fontos lenne diagnosztizálni, hiszen hosszú távon növeli a szívprobléma miatti elhalálozás esélyét.

Már a kisebb tüneteket is érdemes kivizsgálni

Az iszkémiának különböző megnyilvánulási formái lehetnek. A szívizom-iszkémia járhat tünetekkel (angina pectoris, ingerképzési és/vagy ingerületvezetési zavar, heveny szívelégtelenség), illetve a klinikai tünetek hiányozhatnak is. A különböző kórformák kialakulásában döntő jelentőségű az iszkémia időtartama, illetve a kialakuló károsodás jellege. Minél gyorsabban születik diagnózis, annál eredményesebb kezelésben részesülnek a koszorúérbetegek, annál kisebbre redukálható egy későbbi szívinfarktus vagy szívelégtelenség esélye.
- Ha valaki többször átéli a mellkasi fájdalmat, még ha el is múlik a panasz, vagy teljesítményromlást, nehézlégzést tapasztal, még ha csak átmenetileg is, fontos lenne, hogy részt vegyen egy kardiológiai kivizsgáláson. Ugyanígy mindenkinek ajánlható ez, aki stresszes életet él, illetve akinek saját vagy családi történetében előfordult már szív-érrendszeri betegség – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. – Megfelelő vizsgálatokkal ugyanis már a kisebb elváltozások is időben felfedezhetők és elsősorban életmódváltással – kiegyensúlyozott táplálkozással, a dohányzás elhagyásával és rendszeres fizikai aktivitással -, valamint szükség esetén gyógyszeres kezeléssel, szívkatéterezéssel jelentősen javíthatók az életkilátások, az életminőség.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)