Honnan tudható, hogy a mellkasi fájdalom milyen szívproblémából ered?

Mit lehet az oka a mellkasi fájdalomnak?

A mellkasi fájdalom  kardiológiai szempontból két nagy csoportra osztható: szív eredetű és nem szív eredetű. A fájdalomnak nagyon sok oka lehet, a traumától kezdve a mellhártyagyulladáson keresztül a gerinc- és mozgásszervi problémákig. A sokféle betegség felismerése és megkülönbözetése, az ún. differenciál diagnosztika természetesen csakis szakorvos feladata lehet.
- A pontos anamnézis, a beteg panaszainak részletes elemzése és a fizikális vizsgálat után  kell dönteni az orvosnak a további vizsgálatokról. Már itt fel kell, hogy merüljön, hogy vajon kardiológiai vagy más betegségről van szó, hiszen nem mindegy, hogy a beteget tüdőgyógyászhoz, reumatológushoz, vagy kardiológushoz irányítják. Fontos kérdés, hogy a  mellkasi fájdalom mikor és hol lép fel. Légzéssel, vagy testhelyzetváltozással van összefüggésben, éjszaka  is jelentkezik, mennyi ideig tart, mire szűnik meg? Ezeket a kérdéseket mind tisztáznunk kell – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

Mi a különbség a stabil és az instabil angina pectoris közt?

A szív eredetű mellkasi fájdalom, az angina pectoris hátterében az áll, hogy a szívizom bizonyos területe nem kap elegendő vérellátást. A jelenséget az magyarázza, hogy a szívet ellátó koszorúserek (koronáriák) az érelmeszesedés következtében beszűkülnek, vagy egy meszesedét okozó plakk hirtelen leválik, és kritikus módon beszűkíti vagy elzárja az eret.
A fentiekből következik, hogy az angina pectorisnak két formáját lehet megkülönböztetni, az ún. stabil angina pectorist és az ún. akut koronária szindrómát (vagyis az instabil angina pectorist, fenyegető infarktust).
- Az elkülönítés  rendkívül  fontos, mert az előbbi konzervatív kezelést, az utóbbi azonnali vagy sürgős beavatkozást igényel. Ez egyértelműen a kardiológus feladatkörébe tartozik. A korábban említett  anamnézis és fizikális vizsgálat után elengedhetetlen az EKG, a laboratóriumi vizsgálat és szívultrahang – ismerteti Vaskó doktor. - Fontos megjegyezni, hogy a csak a beteg panaszaira támaszkodva  nehéz a döntés, hiszen gyakran látni komoly elváltozást csekély panasz mellett, vagy épp fordítva: intenzív tünetek  mellett nem szignifikáns szűkületet. Az angina pectoris klasszikus tünete  a szegycsont  mögötti fájdalom, bár előfordulhat angina atipusos tünetek mellett is.
Az angina pectoris egyik formája az ún. stabil angina pectoris. Az effort angina azt jelenti, hogy a  mellkasi fájdalom terhelésre jelentkezik és rendszerint ugyanannál a terhelési fokozatnál. (pl. az első emeletnél meg kell állni a fájdalom miatt). A fájdalom a pihenésre, vagy már kezelt betegnél nitrát spray után rögtön megszűnik. Ha a beteg ilyen tünetekről számol be, akkor  a kivizsgálást  terheléses EKG-val, vagy később más képalkotó eljárással kell kiegészíteni. Ha a betegnek igazolt  stabil anginája van, akkor a rizikótényezők csökkentése  és az életmód változtatása mellett gyógyszeres terápia javasolt.
Az instabil angina pectoris (akut koronária szindróma)  teljesen más mechanizmus talaján áll. Mivel ez  az ér elzáródását  hordozza magában, az alapvető vizsgálatok után olyan  centrumba kell eljuttatni, ahol  a koronária  érfestését, szükség esetén tágítását  és egy  stent beültetését  órákon belül el tudják végezni.

Mikor kell mentőt hívni, mikor szükséges a kivizsgálás?

- Gyakori kérdés a laikusok részéről, mikor kell mentőt hívni és mikor ér rá a beteg elmenni az orvoshoz pár nap múlva. A válasz nagyon nehéz, de támpont a következő lehet: a típusos mellkasi fájdalom progresszív jellegű, tehát fokozódó vagy csak kis időre megszűnő, klasszikusan bal karba sugárzó, verejtékezéssel, halálfélelemmel kísérve. Ilyen esetben azonnal mentőt hívni, az érintettek ne engedjék lebeszélni magukat! Akinek korábban stabil angina pectorisa volt, de  a fájdalom jellege, intenzitása megváltozik, tehát "instabillá válik", szintén hívjon mentőt. Ha valaki pedig bizonytalan a fentiek megítélésében, akkor is inkább forduljon orvoshoz, mert nem szégyen nem diagnosztizálni egy betegséget, de ha a páciens nem tesz meg mindent, akkor egy életen keresztül  a szívének egy kis elhalt részével kell együtt élnie – összegzi dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)