Ismert kockázati tényezők

A szívinfarktus során a szív képtelen fenntartani a normál működését, ugyanis egy vérrög elzárja a valószínűleg egyébként is beszűkült koszorúeret, így nem jut elég vér és ezáltal oxigén a szívbe. A Centers for Disease Control and Prevention nevű amerikai szervezet szerint az USA-ban 40 másodpercenként következik be egy infarktus, ami évente 790 ezer embert érint, Magyarországon évi 20-25 ezer szívinfarktusról lehet tudni.
A szívinfarktus – és több más szív-érrendszeri betegség – ismert rizikófaktorai közé tartozik többek közt a dohányzás, a magas vérnyomás és koleszterinszint, a túlsúly és a cukorbetegség. A szakemberek azzal is tisztában vannak, hogy míg a menopauza előtt a férfiak nagyobb kockázatnak vannak kitéve, addig a klimax után a nők rizikója is megnő. Ugyanakkor az Oxfordi Egyetem kutatói nemrégiben egy tanulmányukban arra hívták fel a figyelmet, hogy bizonyos rizikófaktorok a menopauzától függetlenül erősebben veszélyeztethetik a nőket, mint a férfiakat.

Mire kell jobban figyelniük a nőknek?

A szakértők elemezték 471.998, 40-69 év közti személy adatait, akiknek nem voltak szív-érrendszeri előzményeik. Elsődlegesen és nem meglepően megállapították, hogy mindkét nemnél komoly rizikótényező a már említett dohányzás, a diabétesz, a magas vérnyomás és a 25 fölötti BMI, vagyis testtömeg-index. Szintén nem meglepetés, hogy azoknál a férfiaknál, akik 20 szál cigarettát vagy annál többet szívtak el naponta, megkétszereződött a szívinfarktus-kockázat a nemdohányzó férfiakhoz képest. Ehhez képest viszont újdonságnak számít a felismerés, hogy a dohányzó nőknél háromszorosára nőtt a szívinfarktus rizikója a nem dohányzókhoz viszonyítva! Ugyanilyen jelenség volt megfigyelhető a magas vérnyomás és a cukorbetegség esetében is. A magas vérnyomás 80 %-kal emelte a kockázatot a nőknél a férfiakhoz képest, az 1-es típusú diabétesz megháromszorozta, a 2-es típusú diabétesz 47 %-kal emelte a kockázat nagyságát. Egyedül a magas BMI nem jelentett különbséget a rizikófaktorok mértékében.
Ezek az ismeretek nyilvánvalóan arra kell, hogy sarkallják a nőket és az orvosokat is, hogy ha már a menopauza szív-érrendszeri hatásai többnyire nem kivédhetők, az életmódbeli rizikófaktorokat igenis csökkenteni kell a súlyos következmények kivédése érdekében.

Honnan tudhatjuk, hogy veszélyeztettek vagyunk-e?

- A legfontosabb, hogy ha valaki tudja magáról, hogy több rizikófaktor is jelen van az életében, rendszeresen szánja rá magát a kivizsgálásra, hogy a megelőző kezelések és az életmódváltás jelentősen csökkenthessék a katasztrófa bekövetkezésének esélyét – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Ez nőknél a menopauza után különösen fontos, de természetesen tünetek vagy családi halmozódás esetén már korábban is jelentős lehet – mindkét nem esetében. A szakorvosi viziten túl a szívinfarktus megelőző vizsgálati csomagnak része kell, hogy legyen a nagylabor vizsgálat, a terheléses EKG, a szívultrahang, a boka-kar index megállapítása, a nyaki ér vizsgálata, az arteriográfia, ezen kívül pedig 24 órás Holter EKG is szükséges lehet. Ha pedig valaki komolyan szeretné csökkenteni a rizikófaktorok szerepét, érdemes az életmód orvoslás programjait is beiktatni az életébe, legyen szó magas vérnyomás, koleszterin vagy testsúlycsökkentésről.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)
Nemzetközi irodalom: The BMJ (https://www.bmj.com/content/363/bmj.k4247)