A magasvérnyomás betegség esetén a legtöbb esetben mind a szisztolés (első érték), mind a diasztolés (második, „per” érték) magas. Előfordul azonban úgynevezett izolált, vagy féloldalasan magas vérnyomásérték is, ami elsősorban az idősebb embereket érinti, de a jelenség már fiatalabb korban is megjelenhet, és ugyanúgy kezelést igénylő szív-érrendszeri betegség.
Az izolált magas vérnyomás típusai
Az izolált magas vérnyomásnak is két csoportja ismert annak megfelelően, melyik érték a magasabb. Mindkét típusnál, ahogy a primer magasvérnyomás betegségnél is, 140/90 Hgmm a határérték. Megkülönböztethető:
- izolált szisztolés hipertónia (ISH)
- izolált diasztolés hipertónia (ISH)
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Az izolált szisztolés hipertónia oka a fiatalabb korosztályokban legtöbbször a fokozott szimpatikus idegi aktivitás. Az idősebbeknél a jelenséget legtöbbször a rugalmasságát elveszítő érfal okozza, ami általában az érelmeszesedés miatt alakul ki. Az 50 éven felülieknél ezért igen gyakran alakul ki a magas vérnyomás ezen fajtája.
A Chicago Heart Association kutatásában kimutatták, hogy izolált szisztolés hipertónia esetén sokkal nagyobb a koronáriabetegség és a kardiovaszkuláris (CV) betegség miatti halál kockázata, mint a normális vérnyomású személyekben; különösen a nők esetén.
Az izolált diasztolés hipertónia során a második érték magasabb a normálisnál, aminek a pontos oka még nem ismert, kutatók foglalkoznak a jelenséggel. Mivel ritkábban fordul elő, ezért sokáig az orvosok sem tekintették különösebben veszélyes problémának, de mára bebizonyosodott, hogy ugyanazon betegségek rizikóját hordozza, mint az izolált szisztolés hipertónia.
Közös a két fajtában, hogy jelentősen növelik a szív-érrendszeri megbetegedések, mint a szívelégtelenség, szívinfarktus, szívkoszorúér szűkülete vagy a stroke kialakulásának valószínűségét.
Az izolált magas vérnyomás diagnózisa
A vérnyomás rendszeres ellenőrzése (főként időskorban) kiemelten fontos a diagnózis során. A kivizsgálás azonban nem kizárólag erre szorítkozik: a laborvizsgálatoknak, a 24 órás vérnyomásmérésnek, a nyugalmi EKG-nak, terheléses EKG-nak és más kiegészítő vizsgálatoknak is jelentős a szerepe. Ezek segítségével mérhető fel a szervezet állapota, illetve megmutatják, honnan ered az eltérés, és okozott-e már valamilyen további szív-érrendszeri szövődményt.
