A szívbillentyűk működésének zavarát okozhatják veleszületett fejlődési rendellenességek, de kialakulhatnak felnőttkorban is, valamilyen egyéb megbetegedés – például reumás láz, vagy szívbelhártya-gyulladás – következményeként. Az esetek többségében műtéti eljárással gyógyítható a szívbillentyű elégtelenség, és utána néhány fontos szabály betartásával teljes életet élhetnek a betegek.
Hogy alakulhatnak ki szívbillentyű betegségek?
Szívbillentyű elégtelenség vizsgálata
A szívbillentyűk szerepe
A szívben a billentyűk feladata, hogy megakadályozzák a vér visszaáramlását a kamrákból a pitvarok felé, illetve a nagyartériákból a kamrák felé. Ennek a szelep-funkciónak köszönhetően a szívbillentyűk működési zavara kétféle lehet: vagy nem záródnak rendesen és a vér visszaáramlik, vagy pedig túlságosan szűkek, és a kamra vagy a pitvar csak nehezen tudja átpumpálni a vért a billentyűn keresztül. A szívbillentyűk bármilyen, nem megfelelő működése a szokásosnál nagyobb terhet ró a szívre, ami idővel szívelégtelenséghez is vezethet.Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Hogy alakulhatnak ki szívbillentyű betegségek?
Veleszületett szívbillentyű hibák
A veleszületett szívhibák (úgynevezett kongenitális) a születések 0,8-1 százalékánál fordulnak elő, ám a műtéti technikák és a katéteres eljárások fejlődésének köszönhetően e betegségek halálozási aránya az utóbbi időben nagymértékben lecsökkent. Az eltérések igencsak különböznek egymástól, egyesek spontán eltűnhetnek (pl. a két kamrát elválasztó sövényhiány), mások viszont azonnali, sürgős műtétet igényelnek. Egyes veleszületett szíveltérések öröklődnek, de kialakulásukban nagy szerepet játszanak a környezeti tényezők is a magzat fejlődésekor.
Szerzett szívbillentyű rendellenességek
A szerzett szívbillentyű betegségek a szívre extra terhelést rónak. Ennek következménye a szív morfológiai és funkcionális elváltozásai, mint a bal kamrafal megvastagodása, a kamra tágulata. A billentyűbetegségekben szenvedőknél - beleértve azokat is, akiknek műbillentyűjük van - a szívbelhártya- és szívbillentyű-fertőzés kockázata fokozott.
Szívbillentyű elégtelenség vizsgálata
A billentyű elégtelenség okát a hagyományos kardiológiai vizsgálat során a beteg érzékszervi vizsgálatával (kopogtatás, hallgatózás stb.) könnyen meg lehet állapítani, majd mellkasi röntgenvizsgálata és az EKG-vizsgálattal szokás igazolni. A szívultrahangos vizsgálatokkal felfedhető a szív szerkezeti felépítése, a szív üregeinek mérete, a vér áramlásának iránya, ritmusa, sebessége, a szívbillentyűk működése, záródása, funkcionális zavarai. Ezek alapján meghatározható a szívbillentyű betegség fajtája és súlyossága.
Szívbillentyű rendellenességek típusai
A szívbillentyű betegségek sokfélék lehetnek mind az érintett billentyű, mind az elváltozás súlyossága meghatározza a diagnózist. Alapvetően a szívbillentyűk működési zavara kétféle lehet: vagy nem záródnak rendesen és a vér visszaáramlik, vagy pedig túlságosan szűkek.
A leggyakoribb szívbillentyű betegségek:
- Mitrális prolapsus
- Mitrális szívbillentyű elégtelensége (insufficientia)
- Mitrális stenosis
- A tricuspidalis (háromhegyű) billentyű betegségei
- Aortabillentyű szűkülete
- Aortabillentyű-elégtelenség
- Coarctatio aortae
A szívbillentyű betegségek kezelése
A billentyűbántalmak kezelése lehet gyógyszeres (konzervatív) és műtéti. A beteg állapotában fordulópontot jelent a ritmuszavarok megjelenése, gyakran súlyos, életveszélyes embóliákat okozva.
Műtéti lehetőségek:
- a kéthegyű billentyű tágítása ballonnal vagy dilatátorral
- billentyűplasztika a billentyűk meghagyásával
- biológiai billentyű beültetése - elsősorban fiatal, szülést vállaló nőkön, ugyanis a műbillentyűk alvadásgátló-kezelést tesznek szükségessé, melyek a magzatot károsítják. Ugyanakkor a biológiai billentyű esetében ez elkerülhető
- műbillentyű beültetése
A műbillentyű-beültetés után a betegek életkilátásai javulnak, életminőségük jobb lesz. Műbillentyű beültetése után egész életen át véralvadásgátló-kezelés szükséges, szemben a biológiai billentyű beültetésével.
Bizonyos változások a szívritmusban természetesnek tekinthetők, hiszen alvás közben lassabban, mozgáskor és stresszhelyzetben gyorsabban ver az egészséges szív. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa azokra a rizikófaktorokra hívta fel a figyelmet, amelyek növelik a valódi szívritmuszavar esélyét. Téma szakértője
Kapcsolódó cikkünk
Ezek a szívritmuszavar rizikófaktorai
