A szívbetegségek rizikófaktorait feltétlenül érdemes ismerni, hiszen sok olyan faktor van, amin változtathatunk. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa a kockázati tényezők csoportosítására, azok csökkentésére és a kardiológiai kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet.
3 fő rizikócsoport
Az American Heart Association meghatározása szerint a szívinfarktus kialakulásával kapcsolatban 3 fő rizikócsoportot kell megkülönböztetni, amelyek közös vonása, hogy hozzájárulnak a szív artériáiban felhalmozódó plakkok megjelenéséhez.
- Vezető rizikófaktorok, vagyis olyan adottságok, amelyeken nem lehet változtatni.
- Kezelhető, megváltoztatható rizikófaktorok, amelyek többnyire az életmódból adódnak.
- Hozzáadódó rizikófaktorok, amelyek növelhetik ugyan a szívbetegségek kockázatát, de még nincs elég bizonyíték a szerepükről.
Vezető rizikófaktorok
Azért fontos ezekről a sokszor velünk született kockázati tényezőkről tudni, mert ha változtatni nem is tudunk rajtuk, de a rendszeres kivizsgálásokkal a korai felismeréssel és kezeléssel sokat tehetünk a baj megelőzéséért.
- Növekvő életkor
A koszorúér betegség elsősorban a 65 évnél idősebbeket érinti.
- Férfi nem
A férfiak nagyobb rizikóval rendelkeznek szívinfarktus szempontjából, és korábban is szembesülhetnek vele, mint a nők. Ugyanakkor a nők védettsége is jelentősen csökken a menopauza után.
- Családi hajlam
Azokban a családokban, ahol a szülők szívbetegséggel élnek, vagy valamilyen kardiológiai eseménnyel szembesültek, a gyerekeknek is nagyobb lesz később az esélyük erre.
Megváltoztatható rizikófaktorok
Azoknak, akik a vezető rizikófaktorok valamelyikével rendelkeznek, különösen fontos, hogy amin lehet, azon változtassanak az életmódjukban.
- Dohányzás
Egy koszorúér betegnél a dohányzás önálló rizikófaktor a szívinfarktus kialakulása szempontjából. A cigaretta ráadásul más kockázati faktorokkal összeadódva eleve növelik a koszorúér betegség kockázatát, sőt még a passzív dohányzás is rizikófaktornak minősül.
- Magas koleszterinszint
A magas koleszterinszint szintén koszorúér betegséghez vezethet, különösen, ha emellett más kockázati tényezők is jelen vannak. Különösen érdemes figyelni az LDL koleszterin és a triglyceridek szintjére, amelyek a stroke és a szívinfarktus jelentős rizikófaktorai is. A koleszterinszint csökkentésében az életmód orvoslás mellett gyógyszeres kezelés is szükséges lehet.
- Magas vérnyomás
A magas vérnyomás erőteljesebb munkára kényszeríti a szívet, amelynek izmai ezért megvastagodnak és merevebbé válnak. Ez összességében nem csak a stroke és a szívinfarktus, de a veseelégtelenség és a szívelégtelenség esélyét is növeli.
- Mozgásszegény életmód
Míg az ülő életmód komoly rizikófaktora a koszorúér betegségnek, addig a rendszeres, jól felépített mozgás nem csak a magas vérnyomás, de a szívbetegségek, a cukorbetegség és az elhízás ellenszere is lehet.
- Túlsúly és elhízás
Különösen a hasra rakódó súlyfelesleg veszélyes a szívbetegségek szempontjából, még akkor is, ha nincs jelen más rizikófaktor. A testsúly normalizálásában pedig az egyetlen tartós és biztonságos módszer a megfelelő életmód.
- Cukorbetegség
Sajnos még a kezelt cukorbetegség is növeli a stroke és a szívbetegségek rizikóját, a kezeletlen állapot pedig különösen veszélyes.
Hozzáadódó rizikófaktorok
- Stressz
Korábban úgy vélték, a stressz csak a miatta kialakuló rossz szokások (dohányzás, túlevés, szerhasználat) miatt növeli a szívbetegségek kockázatát, de mára már úgy tűnik, önálló rizikófaktorként kell kezelni.
- Alkohol
A rendszeres alkoholfogyasztás nem csak a magas vérnyomás, de a kardiomiopátia, a stroke, egyes daganatok és más betegségek rizikóját is növelheti.
- Egészségtelen táplálkozás
A zsíros, magas kalória- és alacsony tápanyagtartalmú étrend a koleszterin, a vérnyomás, a vércukor szintjét is emeli, és szinte egyenes út a túlsúly felé. A kiegyensúlyozott táplálkozás viszont komoly védőfaktornak számít.
Mit lehet tenni?
- A legfontosabb a tudás, ami tulajdonképpen védőfaktor. Ha tudjuk, hogy valamilyen szempontból veszélyeztetettnek számítunk a szívinfarktus vagy más szívbetegségek szempontjából, változtathatunk az életmódunk, a rendszeres szűrésekkel pedig akár meg is előzhetjük a bajt – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. – Egy szívinfarktust megelőző szűrőcsomag például nagyon alaposan felméri az állapotot, hiszen része egy kardiológiai vizit, egy nagylabor vizsgálat, egy terheléses EKG, egy szívultrahang, egy boka-kar index megállapítás, egy nyaki ultrahang és egy arteriográfos vizsgálat. Ezen kívül, főként ritmuszavar gyanúja esetén akár egy- vagy több napig tartó EKG vizsgálat is végezhető. Ezek alapján, szükség esetén már megkezdhető a célzott kezelés, illetve az életmód orvoslás segítségével kialakítható egy rizikócsökkentő, egészségjavító életmód.
Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)
Bejelentkezés kardiológiai kivizsgálásra
Téma szakértője
- Pitvarfibrilláció kezelése, gondozása
- Billentyűbetegségek
- Szívelégtelenség kivizsgálása
- Sztent beültetése utáni gondozás
- Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)
Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk
dr. Ferenczy Péter
kardiológusNehezen vagy nem beállítható magas vérnyomás-betegség eseten felmerül az un. másodlagos (secunder) hypertonia gyanúja: nincs-e egy esetleges endokrinológiai betegség vagy vesebetegség a háttérben, ami miatt az állapot tisztázása javasolt leginkább egy hypertonologus/nephrologus specialistánál.
Üdvözlettel
Dr. Ferenczy Péter
Páciensek mondták
Szakmaiság
Nagyon elégedett vagyok a Doktor úr hozzáállásával, információ átadásával. Minden kérdésemre készségesen és türelmesen válaszolt.
