A szívinfarktus rizikófaktorainak 3 csoportja - mennyire érinti Önt?

3 fő rizikócsoport 

Az American Heart Association meghatározása szerint a szívinfarktus kialakulásával kapcsolatban 3 fő rizikócsoportot kell megkülönböztetni, amelyek közös vonása, hogy hozzájárulnak a szív artériáiban felhalmozódó plakkok megjelenéséhez.

1. Vezető rizikófaktorok, vagyis olyan adottságok, amelyeken nem lehet változtatni.
2. Kezelhető, megváltoztatható rizikófaktorok, amelyek többnyire az életmódból adódnak.
3. Hozzáadódó rizikófaktorok, amelyek növelhetik ugyan a szívbetegségek kockázatát, de még nincs elég bizonyíték a szerepükről.   

Vezető rizikófaktorok

Azért fontos ezekről a sokszor velünk született kockázati tényezőkről tudni, mert ha változtatni nem is tudunk rajtuk, de a rendszeres kivizsgálásokkal a korai felismeréssel és kezeléssel sokat tehetünk a baj megelőzéséért.

• Növekvő életkor

A koszorúér betegség elsősorban a 65 évnél idősebbeket érinti.

• Férfi nem

A férfiak nagyobb rizikóval rendelkeznek szívinfarktus szempontjából, és korábban is szembesülhetnek vele, mint a nők. Ugyanakkor a nők védettsége is jelentősen csökken a menopauza után.

• Családi hajlam

Azokban a családokban, ahol a szülők szívbetegséggel élnek, vagy valamilyen kardiológiai eseménnyel szembesültek, a gyerekeknek is nagyobb lesz később az esélyük erre.

Megváltoztatható rizikófaktorok

Azoknak, akik a vezető rizikófaktorok valamelyikével rendelkeznek, különösen fontos, hogy amin lehet, azon változtassanak az életmódjukban.

• Dohányzás

Egy koszorúér betegnél a dohányzás önálló rizikófaktor a szívinfarktus kialakulása szempontjából. A cigaretta ráadásul más kockázati faktorokkal összeadódva eleve növelik a koszorúér betegség kockázatát, sőt még a passzív dohányzás is rizikófaktornak minősül.

• Magas koleszterinszint

A magas koleszterinszint szintén koszorúér betegséghez vezethet, különösen, ha emellett más kockázati tényezők is jelen vannak. Különösen érdemes figyelni az LDL koleszterin és a triglyceridek szintjére, amelyek a stroke és a szívinfarktus jelentős rizikófaktorai is. A koleszterinszint csökkentésében az életmód orvoslás mellett gyógyszeres kezelés is szükséges lehet.       

• Magas vérnyomás

A magas vérnyomás erőteljesebb munkára kényszeríti a szívet, amelynek izmai ezért megvastagodnak és merevebbé válnak. Ez összességében nem csak a stroke és a szívinfarktus, de a veseelégtelenség és a szívelégtelenség esélyét is növeli.

• Mozgásszegény életmód

Míg az ülő életmód komoly rizikófaktora a koszorúér betegségnek, addig a rendszeres, jól felépített mozgás nem csak a magas vérnyomás, de a szívbetegségek, a cukorbetegség és az elhízás ellenszere is lehet.

• Túlsúly és elhízás

Különösen a hasra rakódó súlyfelesleg veszélyes a szívbetegségek szempontjából, még akkor is, ha nincs jelen más rizikófaktor. A testsúly normalizálásában pedig az egyetlen tartós és biztonságos módszer a megfelelő életmód.

• Cukorbetegség

Sajnos még a kezelt cukorbetegség is növeli a stroke és a szívbetegségek rizikóját, a kezeletlen állapot pedig különösen veszélyes. 

Hozzáadódó rizikófaktorok

• Stressz

Korábban úgy vélték, a stressz csak a miatta kialakuló rossz szokások (dohányzás, túlevés, szerhasználat) miatt növeli a szívbetegségek kockázatát, de mára már úgy tűnik, önálló rizikófaktorként kell kezelni.

• Alkohol

A rendszeres alkoholfogyasztás nem csak a magas vérnyomás, de a kardiomiopátia, a stroke, egyes daganatok és más betegségek rizikóját is növelheti.

• Egészségtelen táplálkozás

A zsíros, magas kalória- és alacsony tápanyagtartalmú étrend a koleszterin, a vérnyomás, a vércukor szintjét is emeli, és szinte egyenes út a túlsúly felé. A kiegyensúlyozott táplálkozás viszont komoly védőfaktornak számít.

Mit lehet tenni?

- A legfontosabb a tudás, ami tulajdonképpen védőfaktor. Ha tudjuk, hogy valamilyen szempontból veszélyeztetettnek számítunk a szívinfarktus vagy más szívbetegségek szempontjából, változtathatunk az életmódunk, a rendszeres szűrésekkel pedig akár meg is előzhetjük a bajt – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. – Egy szívinfarktust megelőző szűrőcsomag például nagyon alaposan felméri az állapotot, hiszen része egy kardiológiai vizit, egy nagylabor vizsgálat, egy terheléses EKG, egy szívultrahang, egy boka-kar index megállapítás, egy nyaki ultrahang és egy arteriográfos vizsgálat. Ezen kívül, főként ritmuszavar gyanúja esetén akár egy- vagy több napig tartó EKG vizsgálat is végezhető. Ezek alapján, szükség esetén már megkezdhető a célzott kezelés, illetve az életmód orvoslás segítségével kialakítható egy rizikócsökkentő, egészségjavító életmód.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)