A szívbetegségek rizikófaktorait feltétlenül érdemes ismerni, hiszen sok olyan faktor van, amin változtathatunk. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa a kockázati tényezők csoportosítására, azok csökkentésére és a kardiológiai kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Online Bejelentkezés

dr. Müller Gábor

KardioKözpont - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

3 fő rizikócsoport 

Az American Heart Association meghatározása szerint a szívinfarktus kialakulásával kapcsolatban 3 fő rizikócsoportot kell megkülönböztetni, amelyek közös vonása, hogy hozzájárulnak a szív artériáiban felhalmozódó plakkok megjelenéséhez.

  1. Vezető rizikófaktorok, vagyis olyan adottságok, amelyeken nem lehet változtatni.
  2. Kezelhető, megváltoztatható rizikófaktorok, amelyek többnyire az életmódból adódnak.
  3. Hozzáadódó rizikófaktorok, amelyek növelhetik ugyan a szívbetegségek kockázatát, de még nincs elég bizonyíték a szerepükről.   

Vezető rizikófaktorok

Azért fontos ezekről a sokszor velünk született kockázati tényezőkről tudni, mert ha változtatni nem is tudunk rajtuk, de a rendszeres kivizsgálásokkal a korai felismeréssel és kezeléssel sokat tehetünk a baj megelőzéséért.

  • Növekvő életkor

A koszorúér betegség elsősorban a 65 évnél idősebbeket érinti.

  • Férfi nem

A férfiak nagyobb rizikóval rendelkeznek szívinfarktus szempontjából, és korábban is szembesülhetnek vele, mint a nők. Ugyanakkor a nők védettsége is jelentősen csökken a menopauza után.

  • Családi hajlam

Azokban a családokban, ahol a szülők szívbetegséggel élnek, vagy valamilyen kardiológiai eseménnyel szembesültek, a gyerekeknek is nagyobb lesz később az esélyük erre.

Megváltoztatható rizikófaktorok

Azoknak, akik a vezető rizikófaktorok valamelyikével rendelkeznek, különösen fontos, hogy amin lehet, azon változtassanak az életmódjukban.

  • Dohányzás

Egy koszorúér betegnél a dohányzás önálló rizikófaktor a szívinfarktus kialakulása szempontjából. A cigaretta ráadásul más kockázati faktorokkal összeadódva eleve növelik a koszorúér betegség kockázatát, sőt még a passzív dohányzás is rizikófaktornak minősül.

  • Magas koleszterinszint

A magas koleszterinszint szintén koszorúér betegséghez vezethet, különösen, ha emellett más kockázati tényezők is jelen vannak. Különösen érdemes figyelni az LDL koleszterin és a triglyceridek szintjére, amelyek a stroke és a szívinfarktus jelentős rizikófaktorai is. A koleszterinszint csökkentésében az életmód orvoslás mellett gyógyszeres kezelés is szükséges lehet.       

  • Magas vérnyomás

A szívinfarktus rizikófaktorainak 3 csoportja - mennyire érinti Önt - KardioközpontA magas vérnyomás erőteljesebb munkára kényszeríti a szívet, amelynek izmai ezért megvastagodnak és merevebbé válnak. Ez összességében nem csak a stroke és a szívinfarktus, de a veseelégtelenség és a szívelégtelenség esélyét is növeli.

  • Mozgásszegény életmód

Míg az ülő életmód komoly rizikófaktora a koszorúér betegségnek, addig a rendszeres, jól felépített mozgás nem csak a magas vérnyomás, de a szívbetegségek, a cukorbetegség és az elhízás ellenszere is lehet.

  • Túlsúly és elhízás

Különösen a hasra rakódó súlyfelesleg veszélyes a szívbetegségek szempontjából, még akkor is, ha nincs jelen más rizikófaktor. A testsúly normalizálásában pedig az egyetlen tartós és biztonságos módszer a megfelelő életmód.

  • Cukorbetegség

Sajnos még a kezelt cukorbetegség is növeli a stroke és a szívbetegségek rizikóját, a kezeletlen állapot pedig különösen veszélyes. 

Hozzáadódó rizikófaktorok

  • Stressz

Korábban úgy vélték, a stressz csak a miatta kialakuló rossz szokások (dohányzás, túlevés, szerhasználat) miatt növeli a szívbetegségek kockázatát, de mára már úgy tűnik, önálló rizikófaktorként kell kezelni.

  • Alkohol

A rendszeres alkoholfogyasztás nem csak a magas vérnyomás, de a kardiomiopátia, a stroke, egyes daganatok és más betegségek rizikóját is növelheti.

  • Egészségtelen táplálkozás

A zsíros, magas kalória- és alacsony tápanyagtartalmú étrend a koleszterin, a vérnyomás, a vércukor szintjét is emeli, és szinte egyenes út a túlsúly felé. A kiegyensúlyozott táplálkozás viszont komoly védőfaktornak számít.

Mit lehet tenni?

- A legfontosabb a tudás, ami tulajdonképpen védőfaktor. Ha tudjuk, hogy valamilyen szempontból veszélyeztetettnek számítunk a szívinfarktus vagy más szívbetegségek szempontjából, változtathatunk az életmódunk, a rendszeres szűrésekkel pedig akár meg is előzhetjük a bajt – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. – Egy szívinfarktust megelőző szűrőcsomag például nagyon alaposan felméri az állapotot, hiszen része egy kardiológiai vizit, egy nagylabor vizsgálat, egy terheléses EKG, egy szívultrahang, egy boka-kar index megállapítás, egy nyaki ultrahang és egy arteriográfos vizsgálat. Ezen kívül, főként ritmuszavar gyanúja esetén akár egy- vagy több napig tartó EKG vizsgálat is végezhető. Ezek alapján, szükség esetén már megkezdhető a célzott kezelés, illetve az életmód orvoslás segítségével kialakítható egy rizikócsökkentő, egészségjavító életmód.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Jó napot 81 éves édesapámnak egy ideje átlagba 80/50 a vérnyomása de nem egyszer mértem neki 70/60- ast illetve ettöl alacsonyabbak Kérdésem, hogy mennyire normàlis vérnyomás ez és az hogy ilyen alacsony vérnyomásra rendszeresen kell vérnyomàs csökkentőt szednie a házi orvos utasitására már nem egyszer megszédült és elesett Várom mielőbbi válaszát
Lakatos Ildikó

Dr. Petróczy Natália

belgyógyász
Kedves Kérdező!
Egyáltalán nem jó a 70-80/50 Hgmm értékű vérnyomás. Nem csoda, hogy olyan vérnyomás értékek mellett megszédül az édesapja, vagy el is esik, ami olyan korban veszélyes is.
A hypertonia kezelésnél nem cél a 120/70 Hgmm alatti vérnyomás értékek, de 65 év felettieknek elég, ha épp 140/90 Hgmm alatt, vagy akörül van a vérnyomása. Nem tetszett említeni milyen gyógyszereket és milyen adagban szedi az édesapja. Amennyiben csak egyfajta vérnyomáscsökkentő gyógyszert naponta 1x kap, akkor azt lehet elhagyni (kivétel úgynevezett béta blokkoló, pl. metoprolol, bisoprolol, nevibolol..., ezeket érdemes felezni-negyedelni 1-2 naponta és aztán elhagyni). Amennyiben több fajtát kap, akkor mindegyiknek adagját kéne csökkenteni 2-3 naponta szoros vérnyomás kontroll mellett. Fontos emellett a megfelelő folyadék pótlás. Érdemes ellenőrizni, hogy nem lázas e az édesapja, mert fertőzések esetén is alacsony lehet a vérnyomása.
Tisztelettel Dr. Petróczy Natália

Páciensek mondták

Kedves, informatív

dr. Müller Gábor és az asszisztens, aki foglalkozott velem nagyon kedves és informatív volt.

dr. Müller Gábor
dr. Müller Gábor
belgyógyász, kardiológus
Módosítás: 2026.06.09 16:05