Egyre több stressz? Így vezethet szívbetegségekhez

A kulcs a gyulladás

A tartós stressz kapcsolatba hozható azon agyi terület fokozott aktivitásával, amely az érzelmek feldolgozásáért felelős és növeli a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét. The Lancet c. szaklapban megjelent korábbi tanulmány szerzői szerint a stressz ugyanolyan fontos rizikófaktornak számít ebből a szempontból, mint a dohányzás és a magas vérnyomás.
A Harvard szakemberei két kutatást hasonlítottak össze. A nagyobbikban 293 személy agyi tevékenységét vizsgálták és megállapították, hogy stressz hatására az amygdala „jelzést küld” a csontvelőnek, hogy több fehérvérsejtet termeljen. Ez pedig az artériák gyulladásos folyamát indíthatja be, amely végső soron szívinfarktushoz, anginához és stroke-hoz vezethet. A kisebb kutatásban szintén az artériák gyulladását és a stressznek kitett személyek amygdalájának aktivitását vizsgálták és ugyanarra a következtetésre jutottak. Ezt az összefüggést korábban már kimutatták egereknél, de néhány éve embereknél is sikerült beazonosítani.   

A stressz önmagában és a következményei miatt is veszélyes

Korábban „csupán” abban a vonatkozásban véltek a kutatók összefüggést feltételezni a stressz és a kardiológiai betegségek közt, hogy a krónikus stresszben élők gyakrabban fordultak a káros szokások, így a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a túlevés felé, de a közvetlen összefüggés sokáig nem volt ismert. Természetesen az említett kutatások viszonylag kisszámú esetet vizsgáltak, így szükségesek további vizsgálatok, de fontos tudatosítani a stressz szerepét az egészségre.
- Ha a későbbiekben pontosan beazonosítják azt az agyi folyamatot, amely közvetlenül is növeli a rizikót, az új kezelési útvonalakat is megnyithat előttünk és megerősíti azt a szándékunkat, hogy mindenképpen tereljük a pácienseket a megfelelő stresszkezelés felé – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. - A folyamat természetesen nem egyik pillanatról a másikra következik be, azonban kezeletlenül, elhanyagolt esetekben évek múlva akár végzetes kimenetelű szívinfarktust, vagy agyvérzést okozhat. Látni kell, hogy a rizikófaktorok hatása nem is csak összeadódik, de megtöbbszöröződik, például 2 fontos rizikófaktornál négyszeres az esély a szívinfarktusra, 3 fontos rizikótényező jelenléte esetén pedig már tízszeres az infarktus bekövetkezésének esélye. Mivel a befolyásolható kockázati tényezők megfelelő életmód, táplálkozás, stresszoldás mellett, orvosi segítséggel jelentősen csökkenthetők, érdemes a szervezet aktuális állapotát különböző szűrővizsgálatokkal felmérni.

Fontos vizsgálatok stresszes életet élőknek

• Az ún. nagylabor vizsgálat során született lelet az első lépés egy összetett diagnózis kialakításában, amely a szervezet mélyén zajló folyamatokról ad egyértelmű és részletes információt.
• A kardiológiai vizit során a szív- és az érrendszer állapotára derül fény, a vérnyomás, a pulzus értékei, a szakorvosi manuális vizsgálatok, az anamnézis felvétel erős diagnosztikai értékkel bírnak.
• A fájdalmatlan arteriográfos vizsgálat az erek állapotának feltérképezésére szolgál. Az arteriográfia során a karra rögzítenek egy mandzsettát, ami egy készülékhez kapcsolódik. Az így mért pulzushullámokat számítógép értékeli, és az elkészült leletből képet kapunk az érfal állapotáról, tehát kiderül, hogy normál, összehúzódott vagy kitágult állapotban van-e. Ezen kívül tájékozódhatunk arról, mennyire rugalmas vagy merev a főütőér, és hogyan dolgozik a szív.
• A krónikus stressznek kitett személyeknél fontos a szívfrekvencia-variabilitás gyors, fájdalommentes felmérése is. A szívfrekvencia-variabilitás tulajdonképpen a szív válaszkészsége, amivel a körülményekre, a körülmények változásaira reagál. A szívműködés változékonyságának mértéke sokat elárul az ember általános egészségi állapotáról, fizikai és pszichés terhelhetőségéről, illetve stressztűrő képességéről.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)