A koronvírusban szenvedő betegeknél 10-20 %-ban elhúzódó panaszok jelentkeznek, melyek ronthatják az életminőséget. A poszt-COVID szindróma az akut tünetek utáni 4-12. hétig, vagy ennél is tovább tarthat.  Ebben az időszakban a leggyakrabban jelentkező tünetek  a fáradékonyság, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, álmatlanság, koncentrációs zavarok. Amennyiben a koronavírus lezajlását követő 12. hét után is még fenn állnak a tünetek, akkor a szakirodalom szerint  hosszú COVID szindrómáról beszélünk. 

Milyen vizsgálatok javasoltak koronavírus után?

Post Covid ellátás - Kardioközpont

Akik bármilyen, a COVID-19 fertőzéshez köthető tünetet észleltek magukon (például mellkasi fájdalom, krónikus fáradtság) az első tünetek megjelenése után is még 2-4 héttel, érdemes kardiológiai kivizsgáláson részt venni. Különösen igaz ez nem csak az idősek és krónikus betegek esetében, de a 40 év felettiek és a rendszeresen sportolók (főképp állóképességi sportolók) esetében is. 

Mozgásterápia koronavírus után

Gyakran a vírus és a karanténban töltött, inaktív hetek együttesen okozzák még a tünetek elmúlását követő hetekben is a mindennapi fáradékonyságot, a fittség jelentős csökkenését. Amennyiben a kardiológiai és más vizsgálatok nem találtak szervi elváltozást, érdemes fokozatosan növelni a fizikai intenzitást, rendszeres sportolást.

Ha korábban nem sportolt rendszeresen, az orvosi vizsgálatok után érdemes ezt mozgásterápiás felméréssel kezdeni. A szakszerűen felépített és felügyelt mozgásterápia segít visszaállítani (vagy meghaladni!) a vírus előtti egészséget, miközben a krónikus betegségek (mint cukorbetegség, magas vérnyomás, metabolikus szindróma) állapotán is jelentősen javít.

Ha a fenti tüneteket tapasztalja koronavírus után, forduljon a témában jártas szakorvosainkhoz és válassza a COVID fertőzés utáni kardiológiai vizsgálati csomagot!

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó cikkünk

Így járul hozzá az étrend az érszűkület kezeléséhez

Így járul hozzá az étrend az érszűkület kezeléséhez

Köztudott, hogy a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a cukorbetegség mind növelik az érelmeszesedés, és ezáltal többek közt a szívinfarktus rizikóját. Nemrégiben pedig nagy összefoglaló ajánlás született a táplálkozás szerepéről az érelmeszesedés kialakulásában, megelőzésében, kezelésében. A részletekről dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus és Csikai Claudia, dietetikus beszélt.

Módosítás: 2023.12.11 15:39