A pulzus egyik fontos életjelünk, melynek vizsgálatával képet kaphatunk egészségi állapotunkról, szívünk, ereink megfelelő működéséről. Megmutatja, szívünk 1 perc alatt milyen sebességgel pumpálja a vért testünkbe. Normál pulzus esetén az artériák a szívveréssel megegyező ritmusúak, periodikus lüktetésűek. Az általánosan elfogadott, normál érték felnőttek esetében 72/perc, azonban ez az egyéni jellemzőktől, az életmódtól, de akár a napszaktól függően kissé eltérő lehet. Ezek alapján, a 60-80 ütés/perc közötti értékek is elfogadottak.
A pulzus jellemzőinél beszélhetünk annak számáról, ritmusáról, illetve teltségéről.
Normál esetben felnőtteknél a nyugalmi pulzus száma, frekvenciája – a szív egy perc alatti összehúzódásainak száma – 60-80 ütés/perc. Azonban a pulzus szaporaságát befolyásolhatja például a kor, nem vagy akár az edzettség is. Csecsemőknél, gyermekeknél például a normál érték ettől sokkal magasabb, valamint a nők a férfiaknál általában magasabb pulzusszámmal rendelkeznek. Sportolók, aktív fizikai munkát végző embereknél a nyugalmi pulzus alacsonyabb lehet, mivel az edzett, erős szív egy ütés alatt több vért tud az artériákba pumpálni.Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
A pulzus számát továbbá befolyásolhatja még a:
- hőmérséklet (pl. láz)
- lelki állapot, stressz
- fizikai aktivitás
- testhelyzet változása
- vérzés/folyadékvesztés
- hormonális betegségek (pajzsmirigybetegség, cukorbetegség)
- vérszegénység
- különböző gyógyszerek hatása
- stimuláló szerek fogyasztása (koffein, dohányzás)
Pulzusszámunk fizikai aktivitás során a nyugalmi értékektől magasabb lehet, probléma csak akkor van, ha ez a magas érték folyamatosan fennáll, nyugalmi időszakban is jelen van. Maximális pulzusszámunk meghatározására elfogadott számítás, ha 220-ból kivonjuk életkorunkat. Tehát normál esetben egy 50 éves férfi maximális pulzusa 170 ütés/perc, mely értéket fizikai aktivitás, megterhelő szellemi munka során érhet el.
A pulzus ritmusa megmutatja számunkra, hogy szívünk egy cikluson belül milyen egyenletesen juttatja a vért ereinkbe. Normál esetben a pulzus ritmusa egyenletes, periodikus, tehát szabályos lüktetésű. Normáltól eltérő esetben, ha a lüktetések szabálytalan időközönként jelentkeznek, hosszúságuk eltérő, érdemes orvoshoz fordulni.
Ezek mellett a pulzus teltsége árulkodik vérnyomásunkról, ereink teltségéről. Ha pulzusunk telt, feszes, nehezen elnyomható vérnyomásunk magasabb, ellenkező esetben pedig alacsonyabb. Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Hogyan ellenőrizzük pulzusunkat?
Pulzusunkat csontos alapon futó artérián érdemes vizsgálni. Leggyakrabban csuklón, carotis-on/nyaki verőéren vagy halántékon történik pulzusunk ellenőrzése. Csuklónkat körbefogva, 3 ujjunkat a hüvelykujjunk felé eső verőerünkre helyezve mi is megfigyelhetjük az 1 perc alatti ütésszámot. Természetesen pontos értékeket műszeres vizsgálattal kaphatunk.
Milyen vizsgálatokkal ellenőrizhetjük a pulzusunkat?
Ha a normálistól rendszeresen eltérő szívverést, pulzus érzékelünk, forduljunk orvoshoz, aki segítségével a megfelelő módon vizsgálhatjuk meg a problémát. Ma már több műszeres vizsgálat, például a nyugalmi- és terheléses EKG, Holter-monitorozás vagy a szívultrahang is rendelkezésre áll, melyekkel gyorsan, precíz értékeket kaphatunk. Az eredmények fényében megkezdődhet a személyre szabott, akár életmódi, akár gyógyszeres kezelés.
Hogyan őrizhetjük meg a normális pulzusszámot?
A normális pulzus megőrzéséhez életmódunkkal is hozzájárulhatunk. Fontos a rendszeres testmozgás, szívünk edzése. A megfelelő folyadékfogyasztás is elengedhetetlen, hiszen dehidratáltság esetén szívünknek keményebben kell dolgoznia a stabil véráramlás biztosításához. Figyeljünk a kiegyensúlyozott étrendre, kerüljük a túl sok stimulánst (koffeint, nikotint). Biztosítsuk testünk számára a megfelelő mennyiségű és minőségű alvást. Kerüljük a stresszt, akár meditációval, jógával tartsuk fenn testünk egyensúlyát.
Sokan tapasztalják a meleg, párás időben, hogy lelassulnak, gyengének érzik magukat, megjelenik náluk a fulladás, a nehézlégzés. Ennek természetesen számtalan, sokszor nem kardiológiai oka lehet, de dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy szív-érrendszeri betegeknek érdemes komolyan venni a figyelmeztető tüneteket.Téma szakértője
Kapcsolódó cikkünk
Szívbetegségek okozta fulladás, nehézlégzés
