A pulzus egyik fontos életjelünk, melynek vizsgálatával képet kaphatunk egészségi állapotunkról, szívünk, ereink megfelelő működéséről. Megmutatja, szívünk 1 perc alatt milyen sebességgel pumpálja a vért testünkbe. Normál pulzus esetén az artériák a szívveréssel megegyező ritmusúak, periodikus lüktetésűek. Az általánosan elfogadott, normál érték felnőttek esetében 72/perc, azonban ez az egyéni jellemzőktől, az életmódtól, de akár a napszaktól függően kissé eltérő lehet. Ezek alapján, a 60-80 ütés/perc  közötti értékek is elfogadottak.

Mi a normál pulzus?

A normál pulzus jellemzői

A normál pulzus befolyásoló tényezői

Különböző életkorokhoz kapcsolódó normál pulzus értékek

Hogyan ellenőrizzük, hogy normál -e a pulzus értéke?

Mire utal a normál pulzus felborulása?

Hogyan őrizhetjük meg a normál pulzusszámot?

Normál pulzussal kapcsolatos szolgáltatásaink

Mi a normál pulzus?

A pulzus egyik fontos életjelünk, melynek vizsgálatával képet kaphatunk egészségi állapotunkról, szívünk, ereink megfelelő működéséről. Megmutatja, szívünk 1 perc alatt milyen sebességgel pumpálja a vért testünkbe.

 Normál pulzus esetén az artériák a szívveréssel megegyező ritmusúak, periodikus lüktetésűek. Az általánosan elfogadott, normál pulzus érték felnőttek esetében 72/perc, azonban ez az egyéni jellemzőktől, az életmódtól, de akár a napszaktól függően kissé eltérő lehet. Ezek alapján, a 60-80 ütés/perc  közötti értékek is elfogadottak.

A pulzus jellemzőinél beszélhetünk annak számáról, ritmusáról, illetve teltségéről.

Normál esetben felnőtteknél a nyugalmi pulzus száma, frekvenciája – a szív egy perc alatti összehúzódásainak száma – 60-80 ütés/perc. Azonban a pulzus szaporaságát befolyásolhatja például a kor, nem vagy akár az edzettség is. Csecsemőknél, gyermekeknél például a normál puzus értéke ettől sokkal magasabb, valamint a nők a férfiaknál általában magasabb pulzusszámmal rendelkeznek. Sportolók, aktív fizikai munkát végző embereknél a nyugalmi normál pulzus alacsonyabb lehet, mivel az edzett, erős szív egy ütés alatt több vért tud az artériákba pumpálni.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

A normál pulzus jellemzői

A pulzus az artériákban áramló vérnyomás hullámzása, amely a szív összehúzódásának (szisztolé) és elernyedésének (diastolé) következménye. A normál pulzus tapintható és mérhető jelenség, és az alábbi jellemzőket lehet értékelni:

  • Frekvencia (szám/perc): A pulzusszám azt mutatja, hány ütést észlelünk egy perc alatt. A normál pulzus általában 60 és 100 ütés/perc között van nyugalomban felnőtteknél.
  • Ritmusosság és teltség: A pulzusnak ritmusosnak kell lennie, ami azt jelenti, hogy a pulzusok között egyenletes időintervallumoknak kell lenniük. Az artéria tapintása közben értékelhető a teltség, amely általában az artériákban lévő vér mennyiségét jelzi.
  • Elérhetőség (tapinthatóság): A normál pulzus könnyen elérhető az artériákban. A leggyakrabban használt helyek a radiális artéria a csuklón, a carotis artéria a nyakon és az inguinalis (lágyéki) artéria a combon.
  • Erősség: A normál pulzus erőssége is fontos értékelési kritérium lehet. Az artéria pulzálása lehet erős, közepes vagy gyenge.
  • Elnyomhatóság: Az elnyomhatóság azt jelzi, hogy a pulzus mennyire könnyen elnyomható a tapintás során. Például az artériákban jelentkező elnyomható pulzusok észlelése súlyosabb keringési problémákat jelezhet.

A normál pulzus értékelése az egészségi állapot diagnosztizálásában, figyelemmel kísérésében és a szív- és érrendszer működésének felmérésében kulcsfontosságú lehet. Ha aggódik a normál pulzus miatt, vagy ha változásokat észlel, mindenképpen konzultáljon egészségügyi szakemberrel.

Kapcsolódó cikkünk

Miért alacsony a pulzusa? - Kardioközpont

Miért alacsony a pulzusa? - Kardioközpont

Az alacsony pulzus többnyire nem jár feltűnő tünetekkel, de a fejfájás, szédülés, gyengeség utalhat erre a problémára. Ha pedig többször is alacsony pulzust mérünk, dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint feltétlenül indokolt a kivizsgálás.

A normál pulzus befolyásoló tényezői

  • hőmérséklet (pl. láz)
  • lelki állapot, stressz
  • fizikai aktivitás
  • testhelyzet változása
  • vérzés/folyadékvesztés
  • hormonális betegségek (pajzsmirigybetegség, cukorbetegség)
  • vérszegénység
  • különböző gyógyszerek hatása
  • stimuláló szerek fogyasztása (koffein, dohányzás)

A normál pulzus fizikai aktivitás során a nyugalmi értékektől magasabb lehet, probléma csak akkor van, ha ez a magas érték folyamatosan fennáll, nyugalmi időszakban is jelen van. Maximális pulzusszámunk meghatározására elfogadott számítás, ha 220-ból kivonjuk életkorunkat. Tehát normál esetben egy 50 éves férfi maximális pulzusa 170 ütés/perc, mely értéket fizikai aktivitás, megterhelő szellemi munka során érhet el. 

A normál pulzus ritmusa megmutatja számunkra, hogy szívünk egy cikluson belül milyen egyenletesen juttatja a vért ereinkbe. Normál esetben a pulzus ritmusa egyenletes, periodikus, tehát szabályos lüktetésű.  Normáltól eltérő esetben, ha a lüktetések szabálytalan időközönként jelentkeznek, hosszúságuk eltérő, érdemes orvoshoz fordulni.

Ezek mellett a pulzus teltsége árulkodik vérnyomásunkról, ereink teltségéről. Ha pulzusunk telt, feszes, nehezen elnyomhatóvérnyomásunk magasabb, ellenkező esetben pedig alacsonyabb. 

Különböző életkorokhoz kapcsolódó normál pulzus értékek

A normál pulzus értékei életkoronként változnak, és az egyének közötti különbségek is szerepet játszhatnak. Az alábbiakban találhatók az életkor szerinti normál pulzus értékei. A normál pulzus értékei általános tájékoztatási célokat szolgálnak, és a személyre szabott egészségügyi szükségleteket és körülményeket mindig figyelembe kell venni.Normál pulzus

  • Csecsemők (0-1 év): Normál pulzusszámuk általában 120-160 ütés/perc között van.
  • Kisgyermekek (1-2 év): A normál pulzus értéke körülbelül 110-150 ütés/perc.
  • Óvodások (3-5 év): Általában 80-120 ütés/perc közötti pulzusszám jellemző.
  • Iskoláskorú gyermekek (6-12 év): Az átlagos pulzusszámuk körülbelül 70-110 ütés/perc.
  • Serdülők (13-18 év): A normál pulzusszám körülbelül 60-100 ütés/perc, hasonlóan a felnőttekhez.
  • Fiatal felnőttek (19-40 év): Az egészséges fiatal felnőttek normál pulzusértékei általában 60 és 100 ütés/perc között mozognak.
  • Középkorú felnőttek (41-60 év): Az egészséges középkorú felnőttek pulzusértékei szintén általában 60 és 100 ütés/perc között vannak.
  • Idősebb felnőttek (61 év felett): Az idősebb felnőtteknél némi pulzusemelkedés normális lehet, tehát a normál tartomány lehet kicsit magasabb, például 60 és 100 ütés/perc között.

Fontos megjegyezni, hogy ezek általános irányelvek, és minden egyes személy esetében eltérőek lehetnek. A normál pulzusszámot számos tényező befolyásolhatja, például a fizikai aktivitás, a stressz, a testtömeg, az egészségi állapot és az egyéni genetikai tényezők. Az egyén normál pulzusszámának meghatározásához és az esetleges változások figyelemmel kíséréséhez mindig érdemes konzultálni egy egészségügyi szakemberrel.

Hogyan ellenőrizzük, hogy normál -e a pulzus értéke?

Pulzusunkat csontos alapon futó artérián érdemes vizsgálni. Leggyakrabban csuklón, carotis-on/nyaki verőéren vagy halántékon történik pulzusunk ellenőrzése. Csuklónkat körbefogva, 3 ujjunkat a hüvelykujjunk felé eső verőerünkre helyezve mi is megfigyelhetjük az 1 perc alatti ütésszámot. Természetesen pontos értékeket műszeres vizsgálattal kaphatunk.

Ha a normálistól rendszeresen eltérő szívverést, pulzus érzékelünk, forduljunk orvoshoz, aki segítségével a megfelelő módon vizsgálhatjuk meg a problémát. Ma már több műszeres vizsgálat, például a nyugalmi- és terheléses EKG, Holter-monitorozás vagy a szívultrahang is rendelkezésre áll, melyekkel gyorsan, precíz értékeket kaphatunk. Az eredmények fényében megkezdődhet a személyre szabott, akár életmódi, akár gyógyszeres kezelés.

Mire utal a normál pulzus felborulása?

A pulzus felborulása, azaz a szokásosnál jelentősebb eltérések a pulzusszámban, számos egészségügyi problémára utalhat. A pulzus rendellenességei lehetnek átmenetiek vagy krónikusak, és számos kiváltó ok lehet mögöttük. Néhány olyan tényező, amelyek befolyásolhatják a pulzust, és amelyek figyelmeztető jelek lehetnek, közéjük tartoznak: 

  • Fizikai aktivitás: Az intenzív testmozgás, sport vagy más fizikai tevékenység hatására a pulzusszám természetesen növekedhet. Azonban hirtelen vagy aránytalan pulzusemelkedés súlyosabb problémára is utalhat.
  • Stressz: A stressz és a szorongás befolyásolhatja a pulzusszámot, de krónikus stressz esetén a pulzus tartósan magas lehet.
  • Láz: A láz is növelheti a pulzusszámot, mivel a szervezet próbálja meg felgyorsítani a vérkeringést a testhőmérséklet szabályozása érdekében.
  • Dehidratáció: A kiszáradás csökkentheti a vér mennyiségét, így felborítva a normál pulzust.
  • Vérveszteség: Bármilyen mértékű vérveszteség, például sérülés vagy belső vérzés, jelentősen befolyásolhatja a pulzusszámot.
  • Szív- és érrendszeri problémák: A szív- és érrendszeri rendellenességek, például szívritmuszavarok, szívelégtelenség vagy egyéb keringési problémák gyakran okozhatnak pulzusváltozásokat.
  • Endokrin rendellenességek: Hormonális rendellenességek, például pajzsmirigyproblémák, cukorbetegség vagy mellékvese problémák is befolyásolhatják a normál pulzust.
  • Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek mellékhatásként pulzusváltozásokat okozhatnak.
  • Infekciók: Súlyos fertőzések is befolyásolhatják a pulzust.
  • Egyéb egészségügyi problémák: Számos egyéb egészségügyi probléma, például pajzsmirigy rendellenességek, vashiány vagy súlyos allergiák is hatással lehetnek a normál pulzusszámra. 

Amennyiben észleli, hogy a pulzusa szokatlanul magas vagy alacsony, különösen akkor, ha ez tartósan fennáll, ajánlott orvoshoz fordulnia a megfelelő diagnózis és kezelés érdekében. A pulzusváltozások olykor ártalmatlanok lehetnek, de fontos kizárni vagy kezelni az esetleges komolyabb egészségügyi problémákat.

Hogyan őrizhetjük meg a normál pulzusszámot?

A normál pulzus megőrzéséhez életmódunkkal is hozzájárulhatunk. Fontos a rendszeres testmozgás, szívünk edzése. A megfelelő folyadékfogyasztás is elengedhetetlen, hiszen dehidratáltság esetén szívünknek keményebben kell dolgoznia a stabil véráramlás biztosításához. Figyeljünk a kiegyensúlyozott étrendre, kerüljük a túl sok stimulánst (koffeint, nikotint). Biztosítsuk testünk számára a megfelelő mennyiségű és minőségű alvást. Kerüljük a stresszt, akár meditációval, jógával tartsuk fenn testünk egyensúlyát.

Létrehozás ideje: 2022.05.26
Utolsó módosítás: 2023.12.04