A szívritmuszavaroknak számos tünete lehet, a gyengeségtől a mellkasi fájdalmon és légszomjon át az erős bedobbanásokig. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az egyes típusról és a kivizsgálás jelentőségéről beszélt.  

Fel is gyorsulhat, le is lassulhat a szívverés

Mind a gyors, mind a lassú szívverés kardiológiai kivizsgálást igényel.A szívritmuszavarok több szempont alapján is csoportosíthatók: az eredetük és a szívverés sebessége alapján. Mind a felgyorsult, mind a lelassult szívverés előfordulhat egészséges személyeknél is, hiszen például természetesen, hogy a fizikai megterhelés kapcsán megugrik a pulzusunk, alvás vagy pihenés közben pedig lelassul. Mikortól beszélhetünk mégis szívritmuszavarról?

Tachycardia – a felgyorsult szívverés

A felgyorsult szívverést nevezik tachycardiának, amikor 100-nál többet ver a szív egy perc alatt. A keletkezés helye szerint megkülönböztethető a pitvari és a kamrai tachycardia. Szívritmuszavar típusok, amennyiben a szív pitvarait érinti a tachycardia:

  • Pitvarlebegés,
  • Szinuszcsomó-függő supraventricularis tachycardia,
  • Wolff-Parkinson-White szindróma,
  • Pitvarfibrilláció.

Ez utóbbi a leginkább ismert forma, amely gyors, szabálytalan és gyenge szívverést eredményez, és könnyen vezethet olyan komoly következményekhez, mint a stroke. Tünete lehet a gyengeség, fáradtság, szédülés, esetleg eszméletvesztés, mellkasi fájdalom, légszomj, szorongás, félelemérzet. Ezeket a tüneteket akkor is ki kell vizsgáltatni, ha csak átmenetileg jelentkeznek, néhány esetben ugyanis nem múlnak el kezelés nélkül.
Szívritmuszavar típusok, amennyiben a szív kamráit érinti a tachycardia:

  • Tartós kamrai tachycardia

Ez a jelenség akár veszélyes is lehet, ugyanis a kamrák nem tudnak eléggé telődni, illetve nem tudják megfelelően pumpálni a vért. Ezért a vérnyomás leesik, amit szívelégtelenség követ. Ez a fajta ritmuszavar azért is válhat nagyon kockázatossá, mert kialakulhat belőle a kamraremegés, a szívleállás egy fajta. Az esetek többségében egy háttérben álló szívbetegség vagy egy súlyos trauma (például villámcsapás) okozza a kamraremegést.

  • Hosszú QT-szindróma

Gyermekkorban egy veleszületett genetikai rendellenesség miatt alakulhat ki ez a betegség, amely a szív ingervezető rendszerének zavara, felnőttkorban általában bizonyos betegségek vagy gyógyszerek következménye. Az érintett betegekben gyakrabban alakul ki szokatlanul gyors szívritmus, általában fizikai aktivitáskor vagy érzelmi megrázkódtatáskor. Ha túl szapora a szívműködés, a romló agyi vérellátás eszméletvesztéshez vezethet. 

Bradycardia – a lelassult szívverés

Bradycardia esetén lelassul a szívverés, percenkénti 60 alá.

  • Sick sinus szindróma

Ha az ingerképzést szabályozó szinusz csomó nem képes a megfelelő jelküldésre, akkor a szív frekvenciája túl alacsony lehet, illetve a szív váltakozva felgyorsulhat és lelassulhat. Ha a szinusz csomó jól működik, akkor a szinusz csomó környékén található, az ingerület vezetését lassító, vagy megszakító rendellenesség, amely sick sinus szindrómát okozhat.

  • Vezetési rendellenesség vagy blokk

A szív elektromos ingerületét vezető utak több helyen is megszakadhatnak, így a pitvar és a kamra közötti jelek teljesen vagy részben elakadhatnak. Ha a jel teljesen elakad, akkor különböző folyamatok eredményeként jellemzően lassúbb szívritmus alakul ki.

Ekkor szükséges a kivizsgálás

Szívritmuszavar kivizsgálásában szükség lehet terheléses EKG-ra, szívultrahangra is.Mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, ha kimaradó dobbanásokat, gyengeséget, szédülést, esetleg ájulást tapasztalunk, illetve ha a családban előfordult már szívritmuszavar vagy egyéb szívbetegég. A korai felismerés a tünetmentes esetekben is döntő jelentőségű az esetleges komoly következmények elkerülése végett.
- A szívritmuszavar kivizsgálásának első lépése az alapos kikérdezés, többek közt a panaszok jellegéről, fennállásuk idejéről, meglévő betegségekről, gyógyszerszedésről, a páciens életviteléről. Ezen információk alapján dönthetjük el, milyen eszközös vizsgálatra van szükség  – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.–  A nyugalmi EKG-n túl szükség lehet terheléses EKG, 24 órás Holter EKG, szívultrahang, laborvizsgálatok és esetleg más speciális vizsgálatokra. A szívritmuszavar okának beazonosítása után kezdődik a célzott kezelés, például gyógyszerekkel, pajzsmirigy-kezeléssel, vaspótlással, a szervezet ionháztartásának szabályozásával, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel, katéteres ablációval vagy egy kardioverzió nevű eljárással.  

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helye: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Szakértők. Édesapám 80 éves. Egy hete a semmiből epilepsziás-nagyrohamot-kapott. Beszállították az SBO-ra, ahol végeztek nála EEG, EKG és CT, valamint laborvizsgálatokat (úgy gondolom, szív UH nem készült, nincs a kórházban radiológus, távleletezéssel készült a CT is) . Továbbirányították neurológiai és kardiológiai kivizsgálásra. A neurológiai rendelésen egy hétre kapott időpontot, a kardiológus viszont "elhajtotta", hogy az SBO-s kivizsgáláson nem láttak eltérést, nem ad időpontot. Kérdésem arra irányulna, hogy érdemes ezek után magánúton kardiológiailag terjesen kivizsgáltatni? Válaszukat előre is köszönöm.
 Andrea

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Kedves Kérdező!

Igen, ilyen esetben részletes kardiológiai vizsgálat szükséges és sziv UH is kötelező.

Üdv.
Dr.Vaskó Péter

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2025.05.13 09:18