A szívritmuszavaroknak számos tünete lehet, a gyengeségtől a mellkasi fájdalmon és légszomjon át az erős bedobbanásokig. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az egyes típusról és a kivizsgálás jelentőségéről beszélt.  

Fel is gyorsulhat, le is lassulhat a szívverés

Mind a gyors, mind a lassú szívverés kardiológiai kivizsgálást igényel.A szívritmuszavarok több szempont alapján is csoportosíthatók: az eredetük és a szívverés sebessége alapján. Mind a felgyorsult, mind a lelassult szívverés előfordulhat egészséges személyeknél is, hiszen például természetesen, hogy a fizikai megterhelés kapcsán megugrik a pulzusunk, alvás vagy pihenés közben pedig lelassul. Mikortól beszélhetünk mégis szívritmuszavarról?

Tachycardia – a felgyorsult szívverés

A felgyorsult szívverést nevezik tachycardiának, amikor 100-nál többet ver a szív egy perc alatt. A keletkezés helye szerint megkülönböztethető a pitvari és a kamrai tachycardia. Szívritmuszavar típusok, amennyiben a szív pitvarait érinti a tachycardia:

  • Pitvarlebegés,
  • Szinuszcsomó-függő supraventricularis tachycardia,
  • Wolff-Parkinson-White szindróma,
  • Pitvarfibrilláció.

Ez utóbbi a leginkább ismert forma, amely gyors, szabálytalan és gyenge szívverést eredményez, és könnyen vezethet olyan komoly következményekhez, mint a stroke. Tünete lehet a gyengeség, fáradtság, szédülés, esetleg eszméletvesztés, mellkasi fájdalom, légszomj, szorongás, félelemérzet. Ezeket a tüneteket akkor is ki kell vizsgáltatni, ha csak átmenetileg jelentkeznek, néhány esetben ugyanis nem múlnak el kezelés nélkül.
Szívritmuszavar típusok, amennyiben a szív kamráit érinti a tachycardia:

  • Tartós kamrai tachycardia

Ez a jelenség akár veszélyes is lehet, ugyanis a kamrák nem tudnak eléggé telődni, illetve nem tudják megfelelően pumpálni a vért. Ezért a vérnyomás leesik, amit szívelégtelenség követ. Ez a fajta ritmuszavar azért is válhat nagyon kockázatossá, mert kialakulhat belőle a kamraremegés, a szívleállás egy fajta. Az esetek többségében egy háttérben álló szívbetegség vagy egy súlyos trauma (például villámcsapás) okozza a kamraremegést.

  • Hosszú QT-szindróma

Gyermekkorban egy veleszületett genetikai rendellenesség miatt alakulhat ki ez a betegség, amely a szív ingervezető rendszerének zavara, felnőttkorban általában bizonyos betegségek vagy gyógyszerek következménye. Az érintett betegekben gyakrabban alakul ki szokatlanul gyors szívritmus, általában fizikai aktivitáskor vagy érzelmi megrázkódtatáskor. Ha túl szapora a szívműködés, a romló agyi vérellátás eszméletvesztéshez vezethet. 

Bradycardia – a lelassult szívverés

Bradycardia esetén lelassul a szívverés, percenkénti 60 alá.

  • Sick sinus szindróma

Ha az ingerképzést szabályozó szinusz csomó nem képes a megfelelő jelküldésre, akkor a szív frekvenciája túl alacsony lehet, illetve a szív váltakozva felgyorsulhat és lelassulhat. Ha a szinusz csomó jól működik, akkor a szinusz csomó környékén található, az ingerület vezetését lassító, vagy megszakító rendellenesség, amely sick sinus szindrómát okozhat.

  • Vezetési rendellenesség vagy blokk

A szív elektromos ingerületét vezető utak több helyen is megszakadhatnak, így a pitvar és a kamra közötti jelek teljesen vagy részben elakadhatnak. Ha a jel teljesen elakad, akkor különböző folyamatok eredményeként jellemzően lassúbb szívritmus alakul ki.

Ekkor szükséges a kivizsgálás

Szívritmuszavar kivizsgálásában szükség lehet terheléses EKG-ra, szívultrahangra is.Mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, ha kimaradó dobbanásokat, gyengeséget, szédülést, esetleg ájulást tapasztalunk, illetve ha a családban előfordult már szívritmuszavar vagy egyéb szívbetegég. A korai felismerés a tünetmentes esetekben is döntő jelentőségű az esetleges komoly következmények elkerülése végett.
- A szívritmuszavar kivizsgálásának első lépése az alapos kikérdezés, többek közt a panaszok jellegéről, fennállásuk idejéről, meglévő betegségekről, gyógyszerszedésről, a páciens életviteléről. Ezen információk alapján dönthetjük el, milyen eszközös vizsgálatra van szükség  – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.–  A nyugalmi EKG-n túl szükség lehet terheléses EKG, 24 órás Holter EKG, szívultrahang, laborvizsgálatok és esetleg más speciális vizsgálatokra. A szívritmuszavar okának beazonosítása után kezdődik a célzott kezelés, például gyógyszerekkel, pajzsmirigy-kezeléssel, vaspótlással, a szervezet ionháztartásának szabályozásával, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel, katéteres ablációval vagy egy kardioverzió nevű eljárással.  

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértője

Specialitások:

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Müller Úr! Érdeklödnék, hogy az ICD "beavatkozások" után rosszabbodhat-e a szív állapota, teljesítöképessége? Nem tudom sajnos orvosi nyelven konkrétan megfogalmazni, de adott egy ICD-vel élö beteg, akinek egy év alatt két alkalommal volt szívrohama, amikor az ICD beavatkozott. A rohamok elött az ultrahang értéke a kontrollokon még 45% körül volt, de a rohamok után már csak 30-35%-ot mértek. Lehetséges, hogy az ICD az egyik oldalon megmenti az életét, de a másik oldalon ennek ára van, és valóban romlik a szív? Köszönettel: Gilicz Máté
Gilicz Máté

dr. Müller Gábor

kardiológus
Tisztelt Gilicz Máté!

Inkább az tünik valószínűnek,hogy mind a szív funkciójának romlása,mind az ICD beavatkozást kiváltó ritmuszavarok gyakoribbá válása az alapbetegség rosszabbodásának a következménye lehet.Ezek a beültethető eszközök nem károsítják a szívet, sőt vannak olyanok is ,amelyeket kifejezetten az Ön által is említett ultrahanggal mért funkció javítása céljából ültetnek be.(úgynevezett CRT készülékek).


üdvözlettel
dr.Müller Gábor
belgyógyász, kardiológus

KardioKözpont

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2021.09.14
Utolsó módosítás: 2021.09.28