Magyarországon majdnem minden második embernél kimutatható az emelkedett koleszterinszint. Ennek hátterében főként étrendi és életmódbeli tényezők állnak, de előfordulhatnak olyan betegségek is, melyekben a koleszterinszint emelkedettebb. A magas koleszterinszint önmagában nem okoz tüneteket, nem fáj, így sokan nem foglalkoznak vele. Pedig az emelkedett koleszterinszint igen komoly szövődményeket hordoz magában, például érszűkület, szívinfarktus, magsavérnyomás vagy agyi infarktus is kialakulhat miatta.
Mi a normál koleszterinszint feladata a szervezetben?
Hogyan mérhető a koleszterinszint és milyen típusai vannak?
Mit jelent a normál és magas koleszterinszint?
Miért lehet magas a koleszterinszint?
Milyen betegségek kockázatát növeli a magas koleszterinszint?
Mit tehetünk a magas koleszterinszint csökkentése érdekében?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Kardiológiai Központban
- szakorvosi vizit
- gyakorlati dietetikai foglalkozás
- szívvédő receptek
- koleszterinszint-csökkentő étrendi tanácsadás
- közösségépítés (szívbetegséggel teljes életet csoport)
- mozgásterápia
- testsúlycsökkentés
Mi a normál koleszterinszint feladata a szervezetben?
A koleszterin a zsírok (lipidek) közé tartozó szerves vegyület, mely kulcsfontosságú szerepet játszik a sejtek felépítésében. A koleszterin a májban képződik, illetve táplálék útján is bekerül a szervezetünkbe. A vérben megtalálható koleszterin többsége (80%) a májunkban termelődik, míg a többi (20%) táplálkozás útján kerül szervezetünkbe.
A koleszterin lebomlásával energiát szolgáltat a szervezetnek, illetve egyes sejtek működéséhez tápanyagul szolgál. A koleszterin a sejtmembrán és egyes hormonok alkotórésze, valamint a vér egyik összetevője. A megfelelő koleszterinszint tehát az egészséges élet és a sejtek integritásának alapfeltétele, azonban a magas koleszterinszint kóros lehet. Magas koleszterinszint esetén ugyanis a koleszterin más vegyületekkel együtt lerakódik, felhalmozódik az artériák belhártyája alatt és így szűkítik az erek átmérőjét. Ezek a lipid felhalmozódások érszűkülethez vezetnek és így csökken a véráramlás, vagy teljes érelzáródások is kialakulhatnak miatta. A panaszok és az okozott betegségek attól függenek, hogy melyik erekben történik a zsírlerakódás és érelzáródás. A magas koleszterinszint stroke-hoz vezethet, amennyiben agyi vagy nyaki erek záródnak el. A szív koszorúereiben kialakult érelzáródás pedig szívinfarktust eredményez. Fontos megjegyezni, hogy a magas koleszterinszint nem okoz tüneteket, ezért a felismerés és a szív- és érrendszeri szövődmények elkerülése miatt fontos a rendszeres koleszterinszint vizsgálat. A kar zsibbadása, különösen, ha a bal karban jelentkezik, ijesztő jelenség lehet, amit akár a szívinfarktus tüneteként is értelmezhet az érintett. Az infarktus azonban leggyakrabban más, jelentős panaszokkal is jár, amelyek meglétekor mentőt kell hívni. A tartósan jelen lévő karzsibbadás oka pedig legtöbbször nem vészhelyzet, ám mindenképp kivizsgálást igényel. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont kardiológusa foglalta össze a tudnivalókat.Kapcsolódó cikkünk
Mikor utalhat a zsibbadás szív-érrendszeri problémára?
Hogyan mérhető a koleszterinszint és milyen típusai vannak?
A koleszterinszint vérvételt követően a vér vizsgálata során mérhető. A rutin nagylabor vizsgálat alkalmával is mérik a koleszterinszint értékét. A koleszterin-anyagcserében kétféle koleszterint különböztethető meg: a HDL (High Density Lipoprotein) koleszterinszint és LDL (Low Density Lipoprotein) koleszterinszint. Az LDL koleszterin (sokan úgy hivatkoznak rá, mint a ,,rossz” koleszterin) a máj felől szállítja a zsírt a perifériás artáriákba. Az LDL koleszterin tehát hozzájárul az érelmeszesedés kialakulásához, az általa szállított zsír lerakódhat az artériák belhártyája alatt és érelzáródást vagy érelmeszesedést okozhat. Ezzel szemben a HDL koleszterin védő hatású, őt nevezik ,,jó” koleszterinnek. A HDL koleszterin az egyes vérzsírokat, így az LDL-t kivonja a vérből és visszaszállítja a májba, ahol feldolgozásra kerül. A HDL koleszterin ellenkező irányba szállít, megakadályozza a zsír artériákban való lerakódását. A szív- és érrendszerünk egészségének tehát előnyös, hogyha a HDL-LDL koleszterinszint egymáshoz viszonyított arányában minél magasabb a HDL koleszterinszint.
Mit jelent a normál és magas koleszterinszint?
Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük, hogy mi a normál és a magas koleszterinszint határa és mit kell tenni az egyes esetekben:
Értékek | Állapot | Teendő |
5,2 mmol/l-nél alacsonyabb | normális | 2 évente ellenőrizni |
5,2 - 6,5 mmol/l között | kissé magas | Orvosi konzultáció |
6,5 - 7,8 mmol/l között | magas | Azonnali orvosi konzultáció |
A fenti táblázat az össz. koleszterinszint értékeit jelzi. Amint már említettük a koleszterinnek két típusa van, mely közül az egyik magas értéke növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát (LDL), míg a másik (HDL) csökkenti. Az egészségünk megőrzése érdekében arra kell törekedni, hogy az LDL koleszterinszint 3,4 mmol/l alatt legyen, míg a HDL koleszterinszint meghaladja a 0,9 mmol/l-es határt. A vérzsírok teljes profiljának megismeréséhez tudnunk kell a trigliceridek mennyiségét is. Az 1,7 mmol/l alatti triglicerid tekinthető egészségesnek.
Ennél alacsonyabb koleszterinszint javasolt azoknak, akik szív-és érrendszeri megbetegedésekben vagy cukorbetegségben szenvednek, illetve azok esetében, akiknél fennáll valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés kockázata. A számukra javasolt optimális koleszterinszint a következő:
- összkoleszterin: 4,5 mmol/l alatt
- LDL-koleszterin: 2,5 mmol/l alatt
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Miért lehet magas a koleszterinszint?
A magas koleszterinszint hátterében az esetek túlnyomó többségében étrendbeli és életmódbeli tényezők állnak. A telített és transzzsírokban gazdag étrend, a koleszterinben gazdag ételek (mint a tojássárgája vagy a máj), valamint a finomított szénhidrátokban gazdag ételek fogyasztása növelheti a koleszterinszint értékét. Emellett magasabb lesz a koleszterinszint a fizikai aktivitás hiánya miatt is. A túlsúly vagy az elhízás következtében is emelkedhet a koleszterinszint. A dohányzás amellett, hogy károsítja az ereket, növeli a "rossz" LDL-koleszterin oxidációját, ami az érelmeszesedéses plakkok felhalmozódásához vezethet az artériákban. A mértéktelen alkoholfogyasztás is növelheti a trigliceridek és az LDL-koleszterin szintjét, valamint csökkentheti a "jó" HDL-koleszterin szintjét.
Természetesen az életmódbeli tényezők mellett a genetikai hajlam is befolyásolja a koleszterinszint mértékét. Ha a családjában előfordult magas koleszterinszint vagy korai szív- és érrendszeri betegség, nagyobb valószínűséggel lesz magas a koleszterinszint Önnél is. Ritkán fordulnak elő, de bizonyos genetikai rendellenességek miatt is lehet magas a koleszterinszint.
Érdemes tudni, hogy a magas koleszterinszint hátterében egyéb tényezők is állhatnak, melyek a következők lehetnek:
- Kor: A koleszterinszint általában az életkor előrehaladtával emelkedik.
- Nem: A férfiak esetében általában magasabb a koleszterinszint, mint a nőknél; viszont menopauza után a nőknél is emelkedni kezd a koleszterinszint.
- Bizonyos betegségek: Bizonyos betegségek, mint például a cukorbetegség, a vesebetegség és a pajzsimirigy alulműködés miatt is nőhet a koleszterinszint.
- Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek, mint például a vízhajtók, a szteroidok és a béta-blokkolók is növelhetik a koleszterinszint értékét.
Milyen betegségek kockázatát növeli a magas koleszterinszint?
A magas koleszterinszint számos súlyos betegség kockázatát növeli, elsősorban a szív- és érrendszeri megbetegedéseket a már említett érelmeszesedés miatt. A magas koleszterinszint a következő betegségek kockázatát fokozza:
Érdemes tudni, hogy a fenti betegségek kockázatát a magas koleszterinszint mellett más tényezők is növelik. Növeli például a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízás és a családi kórtörténet. A szív- és érrendszeri betegségeken kívül más betegségek rizikóját is fokozhatja a magas koleszterinszint, mint például:
- Epekő: A koleszterin felhalmozódása az epében kőképződéshez vezethet, ami számos további szövődmény kialakulását vonhatja maga után.
- Sárga foltok a szemhéjon: A xantómák sárga foltok, amelyek a szemhéjakon vagy a szemöldök környékén alakulnak ki. Ezek a lerakódott koleszterin jelei lehetnek.
- Demencia: Egyes kutatások összefüggésbe hozták a magas koleszterinszintet a demencia és az Alzheimer-kór fokozott kockázatával.
Mit tehetünk a magas koleszterinszint csökkentése érdekében?
A koleszterinszint normalizálásban nagy jelentősége van az életmódnak, a táplálkozásnak és a mozgásnak egyaránt. Az orvosilag bizonyított táplálkozási ajánlások a telített zsírok és a koleszterin mennyiségének csökkentését javasolják az étrendben, valamint az elfogyasztott rostmennyiség növelését.
- Csökkentse étkezésében az állati eredetű, telített zsírok és a koleszterin mennyiségét! A telített zsírsavak nagyban hozzájárulnak a szív-és érrendszeri problémák kialakulásához. Ha hosszú távon szeretné csökkenteni a koleszterinszintet, érdemes egyszeresen telítetlen zsírsavakra váltani, így lehetőleg az állati zsírok helyett a növényi olajakat használja! Legjobb telítetlen zsírsavforrások: repceolaj, olívaolaj, mandulaolaj, avokádóolaj, halolaj, lenmagolaj.
- Növelje a rostfogyasztást! A bőséges rostfogyasztás számos pozitív hatással jár: elősegíti az emésztést, mérsékli a vércukorszintet, méregtelenít, valamint csökkenti koleszterinszint mértékét. Ez mind a vízoldékony, mind pedig a vízben nem oldódó fajtákra igaz, így ha teheti, minden nap fogyasszon minél több friss zöldséget, gyümölcsöt, illetve teljes kiőrlésű gabonaféléket!
- Fogyasszon béta-glukánt! Napi 6 gramm béta-glukán 6 hétig történő rendszeres fogyasztása jelentős mértékben csökkenti az összkoleszterin szintet és az LDL koleszterin értékét is. Legközismertebb forrása az egyszerű élesztőgomba, de egyes gabonafélék magvaiban is előfordul (búza, rozs, árpa, zab).
- Építse be a növényi szterineket az étrendjébe! Növényi szterinek fogyasztása csökkenti az összekoleszterin és LDL koleszterin szintet. Növényi szterinben gazdag a kelbimbó, cékla, hagymafélék, narancs és karfiol, az olajok közül pedig a kukorica, a búzacsíra, az olíva és a mogyoró is. Számos növényi szterinnel dúsított margarin is megtalálható már a boltok polcain. Napi 2 gramm növényi szterin bevitel közel 10%-ban csökkentheti az LDL koleszterin szintet.
- Mozogjon! A mozgásra irányuló életmód orvosi ajánlások a heti 5x30 perc közepes intenzitású aerob mozgás a maximális pulzusszám 70-85%-án kiegészítve közepes-erős intenzitású (75-85% 1 RM) izomerő növelő edzéssel javasolnak.
Téma szakértője
Specialitások:- Szívritmuszavar kivizsgálása és kezelése
- Merevedési zavar kardiológiai okainak kivizsgálása
- Hosszú távú kardiológiai gondozás
- Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)