Az érelmeszesedés korai kezelésével akár a szívinfarktus is megelőzhető

Miért olyan veszélyes az érelmeszesedés?

Az érelmeszesedés folyamata során először az érbelhártya sérülését követően az érfalba került zsírokat az ott összegyűlő fehérvérsejtek bekebelezik, majd idővel meszes plakkokká formálódnak. Ezekbe a gyakran emlegetett plakkokba kalcium épülhet be, mely törékennyé teszi a zsíros lerakódást. Ezzel egyidőben a verőerek elveszítik rugalmasságukat, érbelhártyájuk megvastagodik. A plakkok felszínéhez pedig a vérben keringő vérlemezkék hozzátapadnak, tovább szűkítve az erek átmérőjét, idővel pedig a vérrög az ér átmérőjét akár teljesen is elzárhatja.
A betegség már egészen fiatal korban elkezdődhet és az évek során folyamatosan, tünet nélkül haladhat előre, egyre több eret érintve. Az észlelhető tünetek későbbi életkorban jelentkezhetnek, amikor egy-egy plakk vagy vérrög elzárva az érrendszer bizonyos szakaszát, érszűkületet okoz. Vagyis minél előbb érdemes lenne diagnosztizálni az érelmeszesedést, érszűkületet, és megkezdeni a folyamat előrehaladásának megakadályozását.

Ilyen tünetekkel mindenképpen orvoshoz kell fordulni

Mivel az érelmeszesedés a szervezetben bárhol bekövetkezhet, a tünetek, a megjelenési formák attól függenek, melyik verőeret szűkíti be, teszi rugalmatlanná a meszesedés.

• Ha a lábak ereit érinti a folyamat, jellemzően járásra fokozódó fájdalmat érez a páciens, ami megálláskor enyhül vagy megszűnik. Ez az ún. intermittáló sántítás, ami kezeletlenül végső soron végtagelhalást eredményezhet.
• Ammenyiben az érelmeszesedés a belekben zajlik, akkor erre az étkezés utáni görcsös fájdalom utalhat, amelyet – szintén kezelés hiányában - a bélfal elhalása, perforációja, hashártyagyulladás, szepszis követhet.
• Az agyi érelmeszesedés egy lassú folyamat, ami a gondolkodási folyamat lassulását, memóriavesztést, kognitív leépülést eredményezheti, de előfordulhat ún. agylágyulás is, amely akár bénulásos következménnyel is járhat. A meszes plakkok stroke-ot, embóliát, trombózist is okozhatnak, aminek súlyos következményeként is elhalhat az agy érintett állománya.
• Ha a szív koszorúerei szűkülnek, meszesednek el, lassan, fokozatosan elhalhatnak a szívizmok, és a kötőszövetek veszik át a helyüket. Nem ritka, hogy ezt a szívelégtelenség vagy a szívritmuszavarok diagnosztizálásakor fedezzük fel – ismerteti Vaskó doktor. - Akut esetben angina pectoris, vagyis szívér-görcs jelentkezhet, súlyos esetben pedig bekövetkezhet a szívinfarktus, amelyet azonban nem az általános érelmeszesedés okoz, hanem az úgynevezett vulnerábilis meszes plakk. Ez ugyanis hirtelen okoz elzáródást a szív koszorús ereiben. 

Szűréssel megelőzhetők a későbbi súlyos betegségek

- Ahhoz, hogy felismerjük az érelmeszesedést, érdemes elvégezni egy nyugalmi és egy terheléses EKG-t, egy boka-kar index meghatározást, bizonyos laboratóriumi vizsgálatokat – különösen a vérzsír-szintekre és a homocisztein-szintre vonatkozóan-, és egyes ultrahangos vizsgálatokat. Ezen kívül nagyon hasznos az fájdalommal nem járó arteriográfia, amellyel felmérhető az érfalak rugalmassága, kiszűrhető a korai érelmeszesedés – foglalja össze dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. - Különösen ajánlott a kivizsgálás azoknak, akik valamilyen érbetegségre hajlamosító rizikófaktorral rendelkeznek, mint például magas vércukorszint, emelkedett koleszterinszint, magas vérnyomás, családban előforduló szívinfarktus, agyi infarktus, mozgásszegény életmód, elhízás, dohányzás és feldolgozatlan stressz. Ha pedig megszületik az érelmeszesedés diagnózisa, orvosi kezeléssel és életmóddal jelentősen befolyásolható a folyamat, megelőzhetőek lehetnek a súlyos következmények.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)