Tartalom
Terhelésre fulladás, nehézlégzés
Terhelésre fulladás, nehézlégzés okai
Terhelésre fulladás és nehézlégzés kardiológiai okai
Terhelésre fulladás és nehézlégzés: szívelégtelenség
Terhelésre fulladás és nehézlégzés: koszorúér betegség
Terhelésre fulladás és nehézlégzés: szívbillentyű problémák
Terhelésre fulladás és nehézlégzés: magas vérnyomás
Terhelésre fulladás és nehézlégzés: szívritmuszavarok
Terhelésre fulladás és nehézlégzés kivizsgálása és kezelése
Online Bejelentkezés
Dr. Bőhm Tamás
KardioKözpont - Kolosy tér - 1036 Budapest, Lajos u. 66
Terhelésre fulladás, nehézlégzés
A terhelésre kialakuló fulladás, nehézlégzés, légszomj érzése nem mindig a túlsúlynak, a dohányzásnak vagy az életkornak tudható be. Természetesen ezek mind olyan tényezők, melyek hatással lehetnek a panaszok kialakulására, ugyanakkor nem mindig nevezhetők meg okként. Ha a fulladás, nehézlégzés, pihenést követően sem javul, vagy esetleg csak rendkívül lassan, akkor mielőbbi orvosi – elsősorban kardiológiai – kivizsgálás szükséges, hiszen egy súlyosbodó kardiológiai állapotot feltételez, amelynek kezelése nem tűr halasztást, ugyanis komolyabb kórképek is meghúzódhatnak a tünetek mögött.
Terhelésre fulladás, nehézlégzés okai
A fulladás vagy nehézlégzés mögött különböző okok állhatnak, melyek kiderítése mindig orvosi feladat. Fulladást, nehézlégzést okozhatnak:
- kardiovaszkuláris problémák
- tüdőproblémák
- allergiák
- gyenge erőnlét
- fizikai túlterhelés
- anémia
- súlyproblémák
- dohányzás
- pszichológiai tényezők
A tüdőproblémák közül a fulladás, nehézlégzés oka lehet például a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), az asztma, de akár tüdőgyulladás is kiválthatja a panaszokat. Utóbbi esetben jellemzően egyéb tünetek is társulnak a nehézlégzés mellé, mint például a köhögés vagy a láz.
Allergiás reakciók szintén okozhatnak nehézlégzést: jellemzően úgy, hogy a légutak beszűkülnek, így az érintett csak nehezen kap levegőt. Fulladás is megjelenhet, ami akkor is jelentkezhet, ha a légutakat erősen irritálja valami (ez lehet akár por, pollen is), ami erős köhögésre ingerli az egyént.
A gyenge erőnlét és a fizikai túlterhelés szintén a fulladás vagy nehézlégzés kiváltó okai lehetnek. Ennek oka egyfelől, hogyha valaki keveset mozog, nem aktív, akkor az erőnléte, a fizikai kondíciója csökken, aminek következtében, akár már kisebb terhelésre is intenzívebben reagál a szervezet: heves szívdobogás, szapora pulzus, emelkedett vérnyomás.
Anémia, vagyis a vashiányos vérszegénység is okozhat ritkán nehézlégzést. Ennek alapvetően a kiindulópontja, hogy vérszegénység következtében gyakran lép fel fáradékonyság, gyengeség.
A súlyproblémák, illetve a dohányzás is olyan tényezők, melyek hatással vannak a fulladás és nehézlégzés kialakulására. Mindkettő megterheli a szív-és érrendszert, befolyásolja a szív és a tüdő működését is.
Terhelésre fulladás és nehézlégzés kardiológiai okai
A fulladás és nehézlégzés fellépése során a legtöbben először kardiológiai okokra gyanakodnak, ugyanis valóban van összefüggés a szív munkája és eközött. A szív segítségével jut el az oxigén a test különböző pontjaiba, így a tüdő teljesítményét is befolyásolja a szív- és érrendszer működése. Több olyan, a szívet érintő állapot is van, amelyek okolhatók a fulladás vagy nehézlégzés kialakulásáért.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Terhelésre fulladás és nehézlégzés: szívelégtelenség
Szívelégtelenség során a szív pumpafunkciója csökkent, így nem tudja megfelelően pumpálni a vért. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem képes kellőképpen ellátni a szervezetet oxigénnel sem. A szívelégtelenség lehet jobb kamrai vagy bal kamrai, de az is előfordulhat, hogy mind a két szívfél működése elégtelen. Egyik fő tünete a – főként – terhelésre jelentkező fulladás és nehézlégzés, azonban előrehaladott állapotban ez akár nyugalmi helyzetben is jelentkezhet. További tünet lehet még az ödéma, illetve az erős fáradtságérzet is.
Terhelésre fulladás és nehézlégzés: koszorúér betegség
A koszorúér betegség egy olyan állapot, amikor a szívet ellátó és körülvevő koszorúerek beszűkülnek vagy akár teljesen el is záródnak (ez a szívinfarktus). Ez azért súlyos probléma, mert ezek az erek felelősek a szív megfelelő vérellátásáért; ha probléma adódik velük, akkor a szív nem jut megfelelő mennyiségű oxigénhez, illetve továbbítani sem tudja azt. A koszorúér betegség leggyakrabban érelmeszesedés következtében alakul ki. Érelmeszesedés során az erek falában lerakódások – úgynevezett plakkok – képződnek, melyeknek növekedésével akadályoztatva van a vér áramlása. Előfordulhat, hogy ezek a plakkok leszakadnak bejutnak a véráramba, vérrög képződik, ami az áramlás során elakadhat, ezzel elzáródást (trombózist, infarktust, stroke-ot) okozva – a tünetként jelentkező fulladás és nehézlégzés oka is elsősorban ez, illetve a korlátozott vérellátás, véráramlás.
Terhelésre fulladás és nehézlégzés: szívbillentyű problémák
A szívbillentyűk megfelelő működése elengedhetetlen: ezek azok a „szelepek” a szívben, amelyek szabályozzák a vér áramlását a szív kamrái és pitvarai között. Több is található belőlük. Vannak az úgynevezett atrioventrikuláris billentyűk (mitrális és trikuszpidális billentyűk), melyek a pitvarok és a kamrák között helyezkednek el. Ezek mellett vannak az úgynevezett félhold alakú billentyűk (aorta billentyű és pulmonáris billentyű). Alapvetően két súlyosabb probléma léphet fel, mint szívbillentyű probléma. Az egyik esetben a billentyűk nem záródnak megfelelően, aminek következtében a vér visszaáramlik abba a pitvarba vagy kamrába, ahonnan indult. A másik esetben az adott billentyű nem nyílik ki eléggé, ami ahhoz vezet, hogy a vér nehezen tud átjutni, keresztüláramlani. A szvíbillentyű problémák egyik gyakori tünete a fulladás és nehézlégzés, ami jellemzően terhelés során jelentkezik leginkább.
Terhelésre fulladás és nehézlégzés: magas vérnyomás
A magas vérnyomás vagy másnéven hypertónia, egy olyan krónikus állapot, amikor a vérnyomás tartósan, hosszabb ideig az egészséges, normál határértékek fölött van. A vérnyomás a vér által az artériák falaira kifejtett nyomást jelzi, és alapvetően két értékből áll: szisztolés és diasztolés. Az optimális vérnyomás 120/80 Hgmm, azonban ez az érték minimálisan eltérhet ettől, tehát például a 125/84 is optimálisnak tekinthető. Magas vérnyomásról általában akkor lehet beszélni, ha a vérnyomás tartósan 130/80 Hgmm fölött van. Minél magasabb a vérnyomás, annál nagyobb munkát végez a szív, és annál nagyobb terhelés alá helyeződik. Hosszú távon ez komoly problémákhoz vezethet, például megnő a stroke és a szívinfarktus, továbbá az egyéb szív- és érrendszeri betegségek rizikója is.
Terhelésre fulladás és nehézlégzés: szívritmuszavarok
Szívritmuszavar során a szív a normál ritmustól eltérően ver. Egészséges szívműködés esetében a szívritmus egyenletes és rendszeres – ettől hatékony a keringés. A szívritmuszavaroknak különféle fajtái vannak, a leggyakoribb a tachycardia, illetva az extrasystole. Előbbi során a szív túl gyorsan ver, vagyis a pulzus száma magasabb az oprimálisnál; a tachycardia lehet kamrai vagy pitvari is. Extrasystole esetében a szív időnként extra ütéseket produkál: gyakran ezek az extra dobbanások érezhetők, ezt szokták úgy megfogalmazni az érintettek, hogy „félreüt a szív”.
Terhelésre fulladás és nehézlégzés kivizsgálása és kezelése
A fulladás és nehézlégzés okainak pontos feltárásához átfogó kardiológiai kivizsgálás szükséges, ugyanis több minden is állhat a tünetek mögött. Erre megfelelő lehet az „Általános kardiológiai vizsgálati csomag”, mely a következő vizsgálatokat foglalja magában:
- szakorvosi vizit
- szívultrahang vizsgálat
- EKG vizsgálat
- BMI
- nagylabor (benne vércukor, koleszterin, vesefunkciók, májfunkciók, pajzsmirigyműködés, teljes vérkép és vizelet vizsgálat)
- arteriográfia
A fulladás, nehézlégzés kezelése minden esetben a kiváltó októl függ. Kardiológiai problémák esetében is, a különböző kórképek, különböző kezeléseket igényelnek, ezért rendkívül fontos a probléma forrásának pontos meghatározása és mielőbbi megtalálása.
Mára a népesség nagyjából fele hal meg szív- és érrendszeri betegségekben. Ez a betegségegyüttes a korai halálozás egyik vezető oka, ezért is fontos kellő figyelmet fordítani a kardiológiai betegségek megelőzésére, a hatékony szűrésére, illetve kialakulásuk után a megfelelő kezelésre. Az orvosi szakvélemények szerint több száz rizikófaktor létezik, amelyek szerepet játszhatnak a szív- és érrendszeri megbetegedések létrejöttében. A szívproblémák jelentős része krónikusan, lassú folyamatként alakul ki, ezért bizonyos kor fölött mindenképpen javasolt a rendszeres, adott időközönkénti kontroll és kardiológiai kivizsgálás. Telefonszám: +36 70 940 0099 Rendelés helyszíne: 1036 Budapest, Lajos utca 66. Budasquare Irodaház B épület, 5.emeletTéma szakértője
