Szerző: KardioKözpont

Tartalom

Terhelésre fulladás, nehézlégzés

Terhelésre fulladás, nehézlégzés okai

Terhelésre fulladás és nehézlégzés kardiológiai okai

Terhelésre fulladás és nehézlégzés: szívelégtelenség

Terhelésre fulladás és nehézlégzés: koszorúér betegség

Terhelésre fulladás és nehézlégzés: szívbillentyű problémák

Terhelésre fulladás és nehézlégzés: magas vérnyomás

Terhelésre fulladás és nehézlégzés: szívritmuszavarok

Terhelésre fulladás és nehézlégzés kivizsgálása és kezelése

Online Bejelentkezés

KardioKözpont - Kolosy tér - 1036 Budapest, Lajos u. 66

Terhelésre fulladás, nehézlégzés

A terhelésre kialakuló fulladás, nehézlégzés, légszomj érzése nem mindig a túlsúlynak, a dohányzásnak vagy az életkornak tudható be. Természetesen ezek mind olyan tényezők, melyek hatással lehetnek a panaszok kialakulására, ugyanakkor nem mindig nevezhetők meg okként. Ha a fulladás, nehézlégzés, pihenést követően sem javul, vagy esetleg csak rendkívül lassan, akkor mielőbbi orvosi – elsősorban kardiológiai – kivizsgálás szükséges, hiszen egy súlyosbodó kardiológiai állapotot feltételez, amelynek kezelése nem tűr halasztást, ugyanis komolyabb kórképek is meghúzódhatnak a tünetek mögött.Terhelésre fulladás, nehézlégzés - KardioKözpont

Terhelésre fulladás, nehézlégzés okai

A fulladás vagy nehézlégzés mögött különböző okok állhatnak, melyek kiderítése mindig orvosi feladat. Fulladást, nehézlégzést okozhatnak:

  • kardiovaszkuláris problémák
  • tüdőproblémák
  • allergiák
  • gyenge erőnlét
  • fizikai túlterhelés
  • anémia
  • súlyproblémák
  • dohányzás
  • pszichológiai tényezők

A tüdőproblémák közül a fulladás, nehézlégzés oka lehet például a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), az asztma, de akár tüdőgyulladás is kiválthatja a panaszokat. Utóbbi esetben jellemzően egyéb tünetek is társulnak a nehézlégzés mellé, mint például a köhögés vagy a láz.

Allergiás reakciók szintén okozhatnak nehézlégzést: jellemzően úgy, hogy a légutak beszűkülnek, így az érintett csak nehezen kap levegőt. Fulladás is megjelenhet, ami akkor is jelentkezhet, ha a légutakat erősen irritálja valami (ez lehet akár por, pollen is), ami erős köhögésre ingerli az egyént.

A gyenge erőnlét és a fizikai túlterhelés szintén a fulladás vagy nehézlégzés kiváltó okai lehetnek. Ennek oka egyfelől, hogyha valaki keveset mozog, nem aktív, akkor az erőnléte, a fizikai kondíciója csökken, aminek következtében, akár már kisebb terhelésre is intenzívebben reagál a szervezet: heves szívdobogás, szapora pulzus, emelkedett vérnyomás.

Anémia, vagyis a vashiányos vérszegénység is okozhat ritkán nehézlégzést. Ennek alapvetően a kiindulópontja, hogy vérszegénység következtében gyakran lép fel fáradékonyság, gyengeség.

A súlyproblémák, illetve a dohányzás is olyan tényezők, melyek hatással vannak a fulladás és nehézlégzés kialakulására. Mindkettő megterheli a szív-és érrendszert, befolyásolja a szív és a tüdő működését is.

Terhelésre fulladás és nehézlégzés kardiológiai okai

A fulladás és nehézlégzés fellépése során a legtöbben először kardiológiai okokra gyanakodnak, ugyanis valóban van összefüggés a szív munkája és eközött. A szív segítségével jut el az oxigén a test különböző pontjaiba, így a tüdő teljesítményét is befolyásolja a szív- és érrendszer működése. Több olyan, a szívet érintő állapot is van, amelyek okolhatók a fulladás vagy nehézlégzés kialakulásáért.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Terhelésre fulladás és nehézlégzés: szívelégtelenség

Szívelégtelenség során a szív pumpafunkciója csökkent, így nem tudja megfelelően pumpálni a vért. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem képes kellőképpen ellátni a szervezetet oxigénnel sem. A szívelégtelenség lehet jobb kamrai vagy bal kamrai, de az is előfordulhat, hogy mind a két szívfél működése elégtelen. Egyik fő tünete a – főként – terhelésre jelentkező fulladás és nehézlégzés, azonban előrehaladott állapotban ez akár nyugalmi helyzetben is jelentkezhet. További tünet lehet még az ödéma, illetve az erős fáradtságérzet is.

Terhelésre fulladás és nehézlégzés: koszorúér betegség

A koszorúér betegség egy olyan állapot, amikor a szívet ellátó és körülvevő koszorúerek beszűkülnek vagy akár teljesen el is záródnak (ez a szívinfarktus). Ez azért súlyos probléma, mert ezek az erek felelősek a szív megfelelő vérellátásáért; ha probléma adódik velük, akkor a szív nem jut megfelelő mennyiségű oxigénhez, illetve továbbítani sem tudja azt. A koszorúér betegség leggyakrabban érelmeszesedés következtében alakul ki. Érelmeszesedés során az erek falában lerakódások – úgynevezett plakkok – képződnek, melyeknek növekedésével akadályoztatva van a vér áramlása. Előfordulhat, hogy ezek a plakkok leszakadnak bejutnak a véráramba, vérrög képződik, ami az áramlás során elakadhat, ezzel elzáródást (trombózist, infarktust, stroke-ot) okozva – a tünetként jelentkező fulladás és nehézlégzés oka is elsősorban ez, illetve a korlátozott vérellátás, véráramlás.

Terhelésre fulladás és nehézlégzés: szívbillentyű problémák

A szívbillentyűk megfelelő működése elengedhetetlen: ezek azok a „szelepek” a szívben, amelyek szabályozzák a vér áramlását a szív kamrái és pitvarai között. Több is található belőlük. Vannak az úgynevezett atrioventrikuláris billentyűk (mitrális és trikuszpidális billentyűk), melyek a pitvarok és a kamrák között helyezkednek el. Ezek mellett vannak az úgynevezett félhold alakú billentyűk (aorta billentyű és pulmonáris billentyű). Alapvetően két súlyosabb probléma léphet fel, mint szívbillentyű probléma. Az egyik esetben a billentyűk nem záródnak megfelelően, aminek következtében a vér visszaáramlik abba a pitvarba vagy kamrába, ahonnan indult. A másik esetben az adott billentyű nem nyílik ki eléggé, ami ahhoz vezet, hogy a vér nehezen tud átjutni, keresztüláramlani. A szvíbillentyű problémák egyik gyakori tünete a fulladás és nehézlégzés, ami jellemzően terhelés során jelentkezik leginkább.

Terhelésre fulladás és nehézlégzés: magas vérnyomás

A magas vérnyomás vagy másnéven hypertónia, egy olyan krónikus állapot, amikor a vérnyomás tartósan, hosszabb ideig az egészséges, normál határértékek fölött van. A vérnyomás a vér által az artériák falaira kifejtett nyomást jelzi, és alapvetően két értékből áll: szisztolés és diasztolés. Az optimális vérnyomás 120/80 Hgmm, azonban ez az érték minimálisan eltérhet ettől, tehát például a 125/84 is optimálisnak tekinthető. Magas vérnyomásról általában akkor lehet beszélni, ha a vérnyomás tartósan 130/80 Hgmm fölött van. Minél magasabb a vérnyomás, annál nagyobb munkát végez a szív, és annál nagyobb terhelés alá helyeződik. Hosszú távon ez komoly problémákhoz vezethet, például megnő a stroke és a szívinfarktus, továbbá az egyéb szív- és érrendszeri betegségek rizikója is.

Terhelésre fulladás és nehézlégzés: szívritmuszavarok

Szívritmuszavar során a szív a normál ritmustól eltérően ver. Egészséges szívműködés esetében a szívritmus egyenletes és rendszeres – ettől hatékony a keringés. A szívritmuszavaroknak különféle fajtái vannak, a leggyakoribb a tachycardia, illetva az extrasystole. Előbbi során a szív túl gyorsan ver, vagyis a pulzus száma magasabb az oprimálisnál; a tachycardia lehet kamrai vagy pitvari is. Extrasystole esetében a szív időnként extra ütéseket produkál: gyakran ezek az extra dobbanások érezhetők, ezt szokták úgy megfogalmazni az érintettek, hogy „félreüt a szív”.Terhelésre fulladás, nehézlégzés - KardioKözpont

Terhelésre fulladás és nehézlégzés kivizsgálása és kezelése

A fulladás és nehézlégzés okainak pontos feltárásához átfogó kardiológiai kivizsgálás szükséges, ugyanis több minden is állhat a tünetek mögött. Erre megfelelő lehet az „Általános kardiológiai vizsgálati csomag”, mely a következő vizsgálatokat foglalja magában:

A fulladás, nehézlégzés kezelése minden esetben a kiváltó októl függ. Kardiológiai problémák esetében is, a különböző kórképek, különböző kezeléseket igényelnek, ezért rendkívül fontos a probléma forrásának pontos meghatározása és mielőbbi megtalálása.

Mára a népesség nagyjából fele hal meg szív- és érrendszeri betegségekben. Ez a betegségegyüttes a korai halálozás egyik vezető oka, ezért is fontos kellő figyelmet fordítani a kardiológiai betegségek megelőzésére, a hatékony szűrésére, illetve kialakulásuk után a megfelelő kezelésre. Az orvosi szakvélemények szerint több száz rizikófaktor létezik, amelyek szerepet játszhatnak a szív- és érrendszeri megbetegedések létrejöttében. A szívproblémák jelentős része krónikusan, lassú folyamatként alakul ki, ezért bizonyos kor fölött mindenképpen javasolt a rendszeres, adott időközönkénti kontroll és kardiológiai kivizsgálás.

Téma szakértője

Specialitások:
  • Lábdagadás kardiológiai okainak kivizsgálása
  • Merevedési zavar kardiológiai okainak felderítése (szexuálkardiológia)
  • Krónikus szívbetegségek
  • Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

Telefonszám: +36 70 940 0099

Rendelés helyszíne: 1036 Budapest, Lajos u. 66. B lépcsőház, 5. emelet - Buda Square Irodaház

Módosítás: 2023.11.29 12:22