Kardiológiai oka is lehet a nehézlégzésnek, fulladásnak

Számos ok húzódhat a nehézlégzés mögött

Allergia, asztma

A nehézlégzés és a fulladás hátterében a kardiológiai okokon túl allergia, illetve tüdőasztma betegség is állhat, s ezek vezető tünete a fulladás, amit hallható tüdősípolás is jelezhet. Az ilyen típusú betegségek diagnózisát és kezelését allergológusok és tüdőgyógyászok végzik.

Életmód tényezők

Az életmódbeli tényezők, mint például a dohányzás és az elhízás is okozhatnak főleg terhelésre jelentkező nehézlégzést, illetve fulladás érzést.  A fentiek oka, hogy az elhízás és a dohányzás negatív hatással vannak a légzőrendszerre, sőt, az egész szervezetet megterhelik. 

Időjárási frontok, szélsőséges időjárás

Az időjárási frontok, különösen a szélsőséges időjárás, például hirtelen melegedés vagy hűlés, valamint tartós hőség hatására is előfordulhatnak légzőszervi tünetek, de a szív-érrendszeri betegekre nézve is ezen változások nagyobb terhet jelenthetnek, s a tünetek fáradékonyság, szabálytalan szívdobogásérzés (palpitáció), végtagi ödéma képződés formájában jelentkezhetnek.  

Alacsony pulzus

Az alacsony pulzusszám (percenként 50 vagy kevesebb szívverés) főleg szédülésérzéses panaszokkal társul, de okozhat gyengeségérzést, izzadást és végső soron fulladás érzés is társulhat hozzá. Amennyiben a pulzusszám alacsony és a fenti tünetek valamelyike is jelen van, akkor javasolt kardiológus felkeresése.   

Szorongás, pánikbetegség

A tartós szorongás és a pánikbetegség okozhat nehézlégzést, fulladást és gyakran mellkasi fájdalommal, szédüléssel és hiperventillációval is társul. Ezek a tünetek elsőre ijesztőek lehetnek, és a szívprobléma lehetősége is jogosan felmerülhet. Ilyen helyzetekben kardiológiai, pszichológiai kivizsgálásra szükség lehet. 

Szív-érrendszeri betegségek

Nehézlégzéses tünetek esetén kardiológiai szempontból mindig gondolni kell arra, hogy esetleg szívelégtelenség áll a tünetek hátterében. A nehézlégzéshez szívelégtelenségben gyakran társuló egyéb tünetek a köhögés, csuklás, végtagi ödéma képződés. illetve a súlygyarapodás is.  Nem ritka, hogy alvásából ébreszti fel a nehézlégzés a szívelégtelenségben szenvedő beteget. A fenti tünetek jelentkezésekor kardiológiai kivizsgálás erősen ajánlott.

- Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy nehézlégzés, csökkent terhelhetőség tüneteinek jelentkezésekor mindenképpen javasolt annak kivizsgálása, az okok tisztázása, mivel a pontos diagnózis felállítása esetén lehet csak megfelelő kezelést elindítani. Mindenképpen figyelmeztető jel lehet, ha a nehézlégzés már nem csak terheléskor, hanem nyugalomban is jelentkezik, és ilyen helyzetekben differenciál diagnosztikai szempontból felmerül szív-érrendszeri megbetegedés gyanúja is, ami kardiológiai kivizsgálást tehet szükségessé - hangsúlyozza dr. Bőhm Tamás, a KardioKözpont kardiológusa.

 A kivizsgálás részét képezi a páciens kórtörténetének pontos megismerése, fizikális vizsgálata, EKG, 7 napos Holter EKG, terheléses EKG, arteriografia, szívultrahang, labor vizsgálatok végzése. A fenti vizsgálatok segítségével, ha a nehézlégzés hátterében kardiológiai ok áll, akkor az esetek zömében az igazolható lesz, s a páciens megfelelő kezelése megkezdhető. Abban az esetben, ha a fenti vizsgálatokkal szíveredetű ok a fulladás hátterében nem igazolható, a páciens más szakterületek felé irányítható. 

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)