Hazánkban sajnos gyakran az a tapasztalat, hogy a szív- és érrendszeri beavatkozáson átesettek kezelése lezárul a kórházból való elbocsátással. Pedig a hosszútávú kardiológiai gondozás rendkívül fontos volna, és annak elmaradásával az akut esemény megismétlődhet. A Kardio Központ éppen ezért szerepet vállal a hosszútávú kardiológiai gondozás során és célul tűzte ki, hogy a követés a kardiológiai betegellátás szerves részévé váljon hazánkban is.
Mi a hosszútávú kardiológiai gondozás célja?
Kiknek ajánlott a hosszútávú kardiológiai gondozás?
Milyen szakemberek dolgoznak együtt a hosszútávú kardiológiai gondozás során?
Milyen fázisokra osztható a hosszútávú kardiológiai gondozás?
Miből áll a hosszútávú kardiológiai gondozás programja?
Jelentkezzen be hosszú távú gondozásra a Kardio Központba!
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Kardio Központban
- szakorvosi vizit
- EKG vizsgálat
- laborvizsgálat
- szívultrahang vizsgálat
- terheléses szívultrahang vizsgálat
- terheléses EKG
- mozgásterápia
- gyakorlati dietetikai foglalkozás
- stresszkezelés
- testsúlycsökkentés
- társbetegségek kezelése
Mi a hosszútávú kardiológiai gondozás célja?
A nemzetközi szakmai irányelvek alapján az akut koszorúér-szindrómát követően minden betegnek fel kell ajánlani a hosszútávú kardiológiai gondozás lehetőségét. Ezt a lehető leghamarabb el is kell kezdeni, hogy elkerülhetőek legyenek a szövődmények, például egy újabb akut koszorúér-szindróma kialakulása. A hosszútávú kardiológiai gondozás magában foglalja a pszichoszociális tanácsadást, a gyógyszeres kezelés optimalizálását és betartását, valamint a kardiológiai rehabilitációt. A terápia bizonyítottan növeli az életminőséget, valamint csökkenti a megbetegedések számát és a halálozást.
A hosszútávú kardiológiai gondozás sikere nagyban függ attól, hogy a páciens mennyire vesz részt benne, mennyire motivált. Mindennek elősegítése érdekében érdemes alaposan tájékoztatni a beteget, valamint bevonni a döntéshozatalba. Mindannyian szívesebben veszünk részt olyan dolgokban, amiket mi választottunk. Éppen ezért lehetőséget kell biztosítani arra, hogy például a különböző mozgásformák közül kiválaszthassa a beteg azt, amelyiket a legszívesebben csinálja. Figyelembe kell venni tehát a beteg céljait és preferenciáit, valamint az esetlegesen fennálló különböző társbetegségek kezelését is felülvizsgálni. A hosszútávú kardiológiai gondozás megkezdése előtt minden beteg esetében kockázatbecslés és állapotfelmérés történik. Az irányelvek alapján a kockázatbecslésnek még a kórházból való hazabocsátás előtt meg kell történnie és ki kell terjednie a bal kamrai ejekciós frakcióra (LVEF), a maradék iszkémiára, a koszorúér-betegség összetettségére, valamint a revaszkularizáció teljességére. Emellett az úgynevezett kockázati markerek szintjét is mérik, melyek közé tartozik például az LDL- és a HDL-koleszterin, az éhomi trigliceridek, a plazma glükóz és a vesefunkciós markerek. Fontos megjegyezni, hogy ha nem történik sikeres reperfúzió, a korai szövődmények és a halálozás kockázata jelentősen megnő. A betegeknek ebben a speciális alcsoportjában meg kell vizsgálni a reziduális iszkémiát, és ha indokolt, a szívizom életképességét is.
Az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) 2023-as irányelvei szerint a hosszútávú kardiológiai gondozás céljai 3 alcsoportra oszthatóak:
- Az egészséges életmód támogatása, mint például a rendszeres testmozgás, a dohányzásról való leszokás és a pszichoszociális támogatás.
- Az optimális gyógyszeres terápia folytatása, beleértve az éves influenza elleni védőoltást, a gyógyszeres kezelés betartásának elősegítését, a lipidcsökkentő terápiát és az antitrombotikus terápiát.
- A rizikófaktor-kezelési célok elérése, vagyis a vérnyomás szabályozása, valamint az LDL-koleszterin és a Hba1C célérték elérése.
Központunk célja, hogy a páciensek az akut esemény után az állapotuktól függően a lehető leghamarabb és a legjobb programban vehessenek részt, amivel a hosszú távú túlélési arány növelhető. A legideálisabb, ha a kardiológiai gondozás rögtön az akut esemény (pl. szívinfarktus után vagy stroke után) után elkezdődik és megszakítás nélkül folyamatosan tart a beteg élete végéig. A Kardio Központ szakorvosai, dietetkusai és mozgásterapeutái a kórházból való távozás utáni ambuláns szakaszban tudnak segíteni a pácienseknek. A Prima Medica Egészséghálózat 2020 év elejére elérte a havi 4000 fölötti pácienstalálkozást, nettó árbevétel tekintetében pedig 2019-ben az 1,2 milliárd forintot. Ennek a sikertörténetnek fontos része a KardioKözpont, amelyről dr. Babai László, a központot magában foglaló Prima Medica Egészséghálózat alapítója-igazgatója beszélt a portfolio.hu-nak.Kapcsolódó cikkünk
Mit tervez a Prima Medica Egészséghálózat?
Kiknek ajánlott a hosszútávú kardiológiai gondozás?
Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy a kardiológiai betegek közül kiknek érdemes részt venniük a hosszútávú kardiológiai gondozás programjában. Nagyon fontos, hogy ilyen esetekben már az akut esemény ellátását követően, a korházi elbocsátás előtt megkezdődjön a hosszútávú kardiológiai gondozás. Így biztosítható ugyanis az átmenet, és így növelhető a kezelés sikere. Az alábbi esetekben javasolt a hosszútávú kardiológiai gondozás:
- Szívinfarktuson átesett pácienseknek
- Bypass műtéten átesetteknek
- Koszorúér ballonos tágítása után
- Billentyű műtétet követően
- Pacemaker/defibrillátor beültetése után
- Szívtranszplantáció után
- Sztent beültetés után
Milyen szakemberek dolgoznak együtt a hosszútávú kardiológiai gondozás során?
A hosszútávú kardiológiai gondozás csapatmunkát jelent, melyben több szakterület képviselői is részt vesznek. A gondozás sikerét elősegíti, ha multimodális megközelítést alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy nem csupán a betegségre és annak szövődményeire koncentrálnak, hanem a beteg egészére. A betegség ugyanis nem csupán szervi tüneteket okoz, hanem komoly pszichés hatásai is vannak, valamint megnehezítheti a munkavégzést. Mindezek miatt komplex megközelítésre van szükség, amivel teljes egészében támogatjuk a beteget az akut eseményt követően. Elsősorban kardiológus szakorvos vezényli a hosszútávú kardiológiai gondozás programját, de más szakterületek képviselői is kiveszik a részüket. A mozgásterapeuta és a gyógytornász például az alkalmazható mozgásformák elsajátításában segít, míg dietetikus írja elő a beteg állapotának megfelelő étrendet, valamint mentálhigiénikus segít a pszichés egészség elérésében. A szakemberek kapcsolatban állnak egymással és megosztják tapasztalataikat a beteg állapotáról, a gondozás menetéről. A tapasztalatok fényében újra és újra felülvizsgálják a hosszútávú kardiológiai gondozás programját és időnként módosítják, hogy a lehető legjobban illeszkedjen a beteg állapotához és igényeihez.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Milyen fázisokra osztható a hosszútávú kardiológiai gondozás?
A hosszútávú kardiológiai gondozás több szakaszra is osztható. Nulladik szakasznak nevezhetjük, amikor az akut problémát (például a koszorúér szűkület okozta ischaemiát) kezelik. Az akut szakaszhoz tartozik a kórházi fekvőbetegosztályon történő korai gondozás is. Általában itt történik a betegek állapotának felmérése és a kockázatbecslés is, ami alapján megtervezhető a hosszútávú kardiológiai gondozás programja. Az alábbi vizsgálatokra lehet szükség:
- Szívultrahang vizsgálat
- EKG-vizsgálat
- Laborvizsgálatok (például a vércukorszint és a koleszterinszint ellenőrzése)
- Terheléses vizsgálatok
- A szív- és érbetegségek kockázati tényezőinek felmérése
A fenti vizsgálatok eredményei, valamint a beteg igényei alapján dolgozzák ki a részletes programot. Már a kórházban beállítják a gyógyszeres kezelést és akár elkezdődhet a mozgásterápia és a diéta is. A hosszútávú kardiológiai gondozás következő fázisa, az ambuláns szakasz. Ez is több részre osztható:
- korai szakasz (1-12 hétig tart)
- késői szakasz (3-6 hónap)
- fenntartó szakasz (élethosszig tartó)
Az ambuláns szakasz nevét arról kapta, hogy a beteg már otthon tartózkodik, csupán ambulánsan időnként jár vissza kardiológiára. Ez a leghosszabb szakasz, ami általában élethosszig tart. Ennek során a beteget arra kérik, hogy szedje rendszeresen a javasolt gyógyszereket, hogy tartsa be a diétás előírásokat és kövesse a mozgásprogram tervét. Természetesen mindebben szakemberek segítik az érintettet, de egyre fontosabbá válik a páciens egyéni résztvétele is a terápiában. A hosszútávú kardiológiai gondozás sikere ugyanis legnagyobb részt magán a betegen múlik és azon, hogy mennyire pontosan követi az előírásokat. Az ambuláns szakasz során kezdetben havi, majd többhavi vagy éves szakorvosi kontroll vizsgálatokra is sor kerül, hogy nyomon követhessék a gondozás sikerét.
Hazánkban az akut szakasz az állami szférában fokozott ellenőrzés mellett megtörténik, azonban az ambuláns szakasz végig követése gyakran elmarad. Ebben vállal szerepet a Kardio Központ, segítséget nyújt az élethosszig tartó, hosszútávú kardiológiai gondozás során.
Miből áll a hosszútávú kardiológiai gondozás programja?
A hosszútávú kardiológiai gondozás az alábbiakat foglalja magában:
- Rendszeres kardiológiai kontroll: A kontrollvizsgálatok idejét a gondozást végző szakorvos határozza meg. Általában az akut eseményt követően sűrűbb kontroll vizsgálatokra van szükség, hogy látható legyen a gyógyulás menete és idejében kiszűrhetőek legyenek a szövődmények. Amennyiben viszont sikeres a hosszútávú kardiológiai gondozás, idővel egyre ritkábbakká válhatnak ezek a találkozók. Minden esetben javasoltak azonban az éves kontrollvizsgálatok.
- Rendszeres laborkontoll: A rendszeres kardiológiai vizsgálatokat érdemes laborvizsgálatokkal kiegészíteni, melyek segítségével ellenőrizhetőek a kardiológiai kockázati tényezők, valamint a terápia sikeressége is. A laborkontroll eredményétől függően a szakorvos javasolhatja a gyógyszeres vagy az életmódterápia módosítását.
- Gyógyszeres kezelés: A hosszútávú kardiológiai gondozás során gyógyszerek szedésére is szükség lehet. Az alapbetegségtől függően koleszterinszint csökkentők, thrombocyta aggregáció gátlók, vérnyomáscsökkentők, vérhígítók vagy egyéb gyógyszerek kerülhetnek felírásra.
- Dietetikai tanácsadás: A kardiológiai betegeknek általában preventíven és a hosszútávú gondozás részeként is étrend váltást javasolnak. Érdemes átnézni és szükség esetén megreformálni az étrendet, valamint nem csak beállítani például a mediterrán vagy DASH-diétát, hanem személyre szabottan, ízléshez, célokhoz és esetlegesen érzékenységekhez szabni az étrendet. Ebben sokat segíthet egy dietetikus.
- Mozgásterápia: A rendszeres testmozgás segít megőrizni a szív egészségét, ezért legalább hetente háromszor javasolt a testmozgás. Kezdetben alacsony terhelésű tevékenységeket fognak javasolni, ilyen például a séta, a kerékpározás, az evezés vagy a kocogás. Idővel izomerősítő és ellenállóképességi gyakorlatok is beépíthetőek a programba, csak figyelni kell a fokozatosság elvére.
- Mentálhigiénés tanácsadás: A súlyos egészségügyi problémához való alkalmazkodás sok időt vesz igénybe és lelkileg igencsak megterhelő. Könnyen előfordulhat, hogy depresszióssá vagy szorongóvá válik a páciens, ami pedig megnehezíti a gondozást. Éppen ezért sokat segíthet ebben az időszakban a pszichés támogatás. Érdemes megtanulni a stresszkezelés megfelelő módszereit, is hiszen a stressz önálló rizikófaktora a szív- és érrendszeri betegségeknek.
- Társbetegségek kezelése: A hosszútávú kardiológiai gondozás során fontos figyelmet fordítani a társbetegségek kezelésére is. Ilyenek például a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint és az elhízás.
