A terheléses EKG vizsgálat abban tér el a hagyományostól, hogy itt nem nyugalomban történik a vizsgálat, hanem fizikális terhelés, sportolás mellett. Ilyen esetekben az izomzat több vérellátást igényel, ami miatt fokozódik a szív munkája. A terheléses EKG vizsgálat segítségével megállapítható, hogy bírja-e ezt a nagyobb terhelést a szív. Ez hasznos információ lehet különféle szívbetegségek korai diagnosztizálásában, valamint annak felmérésében, hogy milyen típusú és szintű testmozgás a megfelelő a beteg számára.
Mit jelent az EKG vizsgálat?
Mi a különbség a terheléses EKG vizsgálat és a hagyományos között?
Hogyan lehet felkészülni a terheléses EKG vizsgálat előtt?
Hogyan zajlik a terheléses EKG vizsgálat?
Milyen betegségek mutathatóak ki a terheléses EKG vizsgálat segítségével?
Mennyire veszélyes a terheléses EKG vizsgálat?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Kardio Központban
- szakorvosi vizit
- EKG vizsgálat
- laborvizsgálat
- szívultrahang vizsgálat
- terheléses szívultrahang vizsgálat
- terheléses EKG
Mit jelent az EKG vizsgálat?
Az EKG az elektrokardiogram rövidítése. Egy egyszerű, gyors és non-invazív vizsgálatot jelent, mellyel értékelhető a szív állapota. Mindezek miatt az EKG egy rendkívül széles körben használt, népszerű eljárásnak számít: a háziorvosi alapellátástól kezdve a kardiológiai speciális kivizsgálásokon át egészen sürgősségi, életveszélyes helyzetekben is alkalmazzák. Az EKG segítségével képet kapunk a szív elektromos működéséről. Ehhez a mellkas, a karok és a lábak bizonyos pontjaira elektródákat helyeznek bőrre tapadó kis korongok segítségével. Az elektródákat vezetékek segítségével egy EKG-készülékhez csatlakoztatják. A készülék valós időben méri a szív elektromos aktivitását, valamint annak irányát az elektródák elhelyezkedésének függvényében. Ezt egy papírra folyamatosan rajzolja is. A modernebb készülékek értelmezik is az EKG-leletet, ám ezt mindig felül kell vizsgálnia egy hozzáértő orvosnak is. Érdemes megjegyezni, hogy az EKG egy ártalmatlan vizsgálat, melynek során a bőrön keresztül mérik az elektromos jeleket. Ez azt jelenti, hogy nem hatolnak be a mélyebb szövetekbe, hogy közelebb jussanak a szívhez, valamint a testbe sem kerül áram. Mindezek miatt egy biztonságos vizsgálatnak mondható.
A szív különböző részeinek összehúzódását elektromos impulzusok koordinálják. Ezek az impulzusok teszik lehetővé, hogy a szív egyes üregei összegyűjtsék a vért, majd kellő időben továbbítsák. Az elektromos impulzusok hangolják össze a szív négy üregének munkáját, hogy azok egymást segítsék, ne pedig akadályozzák. Ők adják meg a frekvenciát, vagyis azt, hogy egy perc alatt hányszor húzódjon össze a szívünk. Összességében tehát irányítják és hatékonnyá teszik (egészséges esetben) a szív munkáját. Az EKG arra ad lehetőséget, hogy ezeket az impulzusokat rögzítsük, ezáltal pedig képet kaphassunk a szív munkájáról. Az EKG megmutatja, hogy milyen gyorsan ver a beteg szíve, megadja a szívverés ritmusát (egyenletes vagy szabálytalan), valamint az elektromos impulzusok erősségét és időzítését, ahogy azok a szív különböző részein keresztül haladnak. Mindezekből meg tudjuk állapítani, hogy egészségesen vagy kórosan működik a szív és számos betegség (például a szívinfarktus) azonnal diagnosztizálható is. Soron kívüli, erős szívdobbanásként lehet érezhető az úgynevezett korai kamrai ütés. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa szerint ez sokszor ijesztő lehet, és bár leggyakrabban nincs mögötte komoly betegség, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni.Kapcsolódó cikkünk
Mire utalhat a soron kívüli, erős szívdobbanás?
Mi a különbség a terheléses EKG vizsgálat és a hagyományos között?
A sok hasonlóság ellenére van egy lényeges különbség a hagyományos és a terheléses EKG vizsgálat között. Mindkét esetben ugyanazzal a módszerrel és ugyanazzal az elvvel történik a szív felől érkező elektromos impulzusok rögzítése, ám a szív egészen más állapotban van a két esetben. A hagyományos vagy rutinszerű EKG vizsgálat során nyugalomban történik a mérés. A beteg nyugodtan fekszik a hátán, a vizsgálat során a nyugalmi pulzusnak megfelelő frekvenciát és képet látjuk. A nyugalmi EKG segítségével alapvető eltérések azonosíthatóak a szív működésében, például szívritmuszavarok (aritmiák), vezetési zavarok vagy szívinfarktus.
A terheléses EKG vizsgálat ezzel szemben fizikai megterhelés során figyeli a szív munkáját. A leggyakrabban arra kérik a beteget, hogy fusson egy futópadon vagy biciklizzen egy szobabiciklin, miközben az elektródák figyelik a szív elektromos jeleit. Időnként növelik a lejtőt és a futópad sebességét, hogy a terhelés egyre nehezebbé váljon a vizsgálat során. A fizikai terhelés hatására növekszik az izmok vérellátási igénye, ezt kielégítendő pedig a szív munkája is. Emelkedik a pulzus és nő a perctérfogat, hogy többlet vért tudjon pumpálni az izmokba. A vizsgálat a szív vérellátását ellenőrzi, vagyis hogy a koszorúerek mennyire képesek a fokozott oxigén igény mellett is megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigén hiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál. Gyakori tünet ilyenkor a fájdalom, nehézlégzés vagy a ritmuszavar.
A terheléses EKG vizsgálat nagy előnye, hogy lehetővé teszi sok cardiopulmonáris betegség korai felismerését. Már akkor is képes kiszűrni bizonyos betegségeket, amikor azok még nem okoznak tüneteket a beteg mindennapjaiban. A terheléses EKG vizsgálat tehát segít felderíteni azokat a szívbetegségeket, amelyek nyugalmi állapotban nem feltétlenül mutatkoznak meg, de terhelés alatt már problémákat okozhatnak. Ezáltal pedig a korai és sokszor sikeresebb beavatkozás lehetőségét teremti meg a terheléses EKG vizsgálat.
Hogyan lehet felkészülni a terheléses EKG vizsgálat előtt?
A terheléses EKG vizsgálat előtt nincs szükség különösebb előkészületekre. Hozzon magával egy sportosabb ruhát és egy futó/tornacipőt, amikben kényelmesen végig tudja csinálni a vizsgálatot. Átöltözési és tusolási lehetőséget minden páciensünk számára biztosítunk. Érdemes a vizsgálat előtt már a túl nehéz ételeket kerülni, viszont enni mindenképpen szükséges! A vizsgálat előtti 4 órában lehetőség szerint már csak vizet fogyasszon, és kerülje a kávét, energiaitalt és a koffeintartalmú dolgokat 12 órával a vizsgálat előtt. Amennyiben gyógyszert szed, tájékoztassa előzetesen a kardiológust, aki eldönti majd, hogy a terheléses EKG vizsgálat előtt bevegye-e ezeket a gyógyszereket. A gyógyszer szedését az orvos utasításai szerint módosítsa! Általában azt kérik a betegektől, hogy a vizsgálat napján ne szedjék a következő szívgyógyszereket: izoszorbid-dinitrát, izoszorbid-mononitrát, nitroglicerin. Bizonyos esetekben (például aktív mellkasi fájdalomnál) mégis szükség lehet rájuk, így a gyógyszerszedési szokásokat mindenképp át kell beszélni a vizsgálat előtt a kardiológus szakorvossal. Ne hagyjon abba semmilyen gyógyszert anélkül, hogy előzetesen ne egyeztetne vele! Ha inhalátort használ a légzéshez, hozza magával a vizsgálatra!Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Hogyan zajlik a terheléses EKG vizsgálat?
A terheléses EKG vizsgálat első lépéseként a páciens mellkasára, karjaira és lábaira elektródákat helyeznek fel. Ezt kis, ragadós tapaszok segítségével érik el, amelyek az EKG-géppel vannak összekapcsolva. Ezután készítenek egy alap EKG-felvételt nyugalmi állapotban, hogy legyen mihez viszonyítani majd a terhelés során. Ezt követően kezdődik a tényleges terheléses rész, ahol a pácienst arra kérik, hogy egyre intenzívebb fizikai aktivitást végezzen. Ez kb. 10 percig szokott tartani, de időtartama nagymértékben függ a beteg állapotától. A testmozgást futópadon való gyaloglással vagy szobabiciklin való laza kerékpározással kezdik el a betegek. Az edzés üteme vagy nehézségi foka aztán a terheléses EKG vizsgálat során fokozatosan emelkedik. Arra fogják kérni a pácienst, hogy addig folytassa az egyre nehezedő feladatot, mígnem kimerültnek érzi magát. Akkor is véget ér a vizsgálat, ha mellkasi fájdalom, nehézlégzés, szédülés vagy egyéb súlyos tünet jelentkezik, valamint a vizsgálatot végző orvos is leállíthatja az EKG-eltérések függvényében. A terhelés fokozatosan növekszik, egyre intenzívebb munkára késztetve a szívet. A terheléses EKG vizsgálat alatt az orvosok folyamatosan figyelik a páciens EKG-jeleit, vérnyomását és az esetleges tüneteit. Normális, ha a vizsgálat során megnő a páciens szívverése, vérnyomása, légzésszáma és fokozott izzadásba kezd. Pont ezért érdemes néhány percig levezetni az intenzív testmozgást például lassú sétával vagy tekeréssel. Ennek során is folyamatosan figyelik a beteg szívritmusát, vérnyomását és az EKG-ját, amíg az értékek vissza nem térnek a normális szintre.
Milyen betegségek mutathatóak ki a terheléses EKG vizsgálat segítségével?
A terheléses EKG vizsgálat egy fontos diagnosztikai módszernek számít a kardiológiában, amivel különféle szív eredetű betegségek diagnosztizálhatóak. Segít felmérni, hogy a típusos tünetek - mint például a mellkasi fájdalom, légszomj vagy szívdobogás érzése - valóban a szívből származnak-e. A terheléses EKG vizsgálat révén már korán diagnosztizálhatóak a szívkoszorúér betegségek (angina pectoris), amikor még a szűkületük nem olyan jelentős. A kockázati tényezőkkel rendelkező személyek esetében - például magas vérnyomás vagy cukorbetegség esetén – is hasznos eszköz lehet, hogy felmérje a szívinfarktus esélyét. A vizsgálat segítségével felmérhető, hogy elegendő vér áramlik-e a szívhez terhelés esetén is. A kóros szívritmuszavarok diagnosztikáját is segíti az eljárás, valamint kontroll vizsgálatként a gyógyszerek vagy beavatkozások hatásai is láthatóak vele. A terheléses EKG vizsgálat segíthet biztonságos edzésprogramot is kidolgozni.
Mennyire veszélyes a terheléses EKG vizsgálat?
A terheléses EKG előnye, hogy egy nem invazív és viszonylag biztonságos eljárást jelent, ami azonnal képes információkat nyújtani. A terheléses EKG vizsgálat eredményei ráadásul igencsak hasznosak, mert sokat megtudhatunk a szív működéséről terhelés alatt, ezáltal pedig betegségek felismerésére szolgálhat. Azonban, mint minden orvosi vizsgálat, a terheléses EKG is hordozhat magában némi kockázatot, amikről a vizsgálat előtt tájékoztatja betegeinket a szakorvos. Számunkra az Ön biztonsága az elsődleges, ezért rendelőnk teljes mértékben fel van készülve arra, hogy bármilyen vészhelyzet esetén azonnal megkezdjük az életmentő beavatkozásokat. A vizsgálat során a terhelés hatására ritkán előfordulhat kisebb rosszullét vagy ájulás, de ilyen esetekben azonnal rendelkezésre áll a szükséges orvosi segítség. Rendelőnk szakemberei és felszereltsége garantálják, hogy a vizsgálatot a lehető legbiztonságosabb körülmények között végezzük el. Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)Téma szakértője
