A terheléses EKG vizsgálat abban tér el a hagyományostól, hogy itt nem nyugalomban történik a vizsgálat, hanem fizikális terhelés, sportolás mellett. Ilyen esetekben az izomzat több vérellátást igényel, ami miatt fokozódik a szív munkája. A terheléses EKG vizsgálat segítségével megállapítható, hogy bírja-e ezt a nagyobb terhelést a szív. Ez hasznos információ lehet különféle szívbetegségek korai diagnosztizálásában, valamint annak felmérésében, hogy milyen típusú és szintű testmozgás a megfelelő a beteg számára.
Mit jelent az EKG vizsgálat?
Mi a különbség a terheléses EKG vizsgálat és a hagyományos között?
Hogyan lehet felkészülni a terheléses EKG vizsgálat előtt?
Hogyan zajlik a terheléses EKG vizsgálat?
Milyen betegségek mutathatóak ki a terheléses EKG vizsgálat segítségével?
Mennyire veszélyes a terheléses EKG vizsgálat?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Kardio Központban
- szakorvosi vizit
- EKG vizsgálat
- laborvizsgálat
- szívultrahang vizsgálat
- terheléses szívultrahang vizsgálat
- terheléses EKG
Mit jelent az EKG vizsgálat?
Az EKG az elektrokardiogram rövidítése. Egy egyszerű, gyors és non-invazív vizsgálatot jelent, mellyel értékelhető a szív állapota. Mindezek miatt az EKG egy rendkívül széles körben használt, népszerű eljárásnak számít: a háziorvosi alapellátástól kezdve a kardiológiai speciális kivizsgálásokon át egészen sürgősségi, életveszélyes helyzetekben is alkalmazzák. Az EKG segítségével képet kapunk a szív elektromos működéséről. Ehhez a mellkas, a karok és a lábak bizonyos pontjaira elektródákat helyeznek bőrre tapadó kis korongok segítségével. Az elektródákat vezetékek segítségével egy EKG-készülékhez csatlakoztatják. A készülék valós időben méri a szív elektromos aktivitását, valamint annak irányát az elektródák elhelyezkedésének függvényében. Ezt egy papírra folyamatosan rajzolja is. A modernebb készülékek értelmezik is az EKG-leletet, ám ezt mindig felül kell vizsgálnia egy hozzáértő orvosnak is. Érdemes megjegyezni, hogy az EKG egy ártalmatlan vizsgálat, melynek során a bőrön keresztül mérik az elektromos jeleket. Ez azt jelenti, hogy nem hatolnak be a mélyebb szövetekbe, hogy közelebb jussanak a szívhez, valamint a testbe sem kerül áram. Mindezek miatt egy biztonságos vizsgálatnak mondható.
A szív különböző részeinek összehúzódását elektromos impulzusok koordinálják. Ezek az impulzusok teszik lehetővé, hogy a szív egyes üregei összegyűjtsék a vért, majd kellő időben továbbítsák. Az elektromos impulzusok hangolják össze a szív négy üregének munkáját, hogy azok egymást segítsék, ne pedig akadályozzák. Ők adják meg a frekvenciát, vagyis azt, hogy egy perc alatt hányszor húzódjon össze a szívünk. Összességében tehát irányítják és hatékonnyá teszik (egészséges esetben) a szív munkáját. Az EKG arra ad lehetőséget, hogy ezeket az impulzusokat rögzítsük, ezáltal pedig képet kaphassunk a szív munkájáról. Az EKG megmutatja, hogy milyen gyorsan ver a beteg szíve, megadja a szívverés ritmusát (egyenletes vagy szabálytalan), valamint az elektromos impulzusok erősségét és időzítését, ahogy azok a szív különböző részein keresztül haladnak. Mindezekből meg tudjuk állapítani, hogy egészségesen vagy kórosan működik a szív és számos betegség (például a szívinfarktus) azonnal diagnosztizálható is. Az akut szívburokgyulladás egyik gyakori tünete az éles mellkasi fájdalom, ami jellemzően gyorsan elmúlik. De vajon mikor kell egy ilyen tünettel orvoshoz fordulnunk, és milyen vizsgálatok lehetnek szükségesek a diagnózis felállításához? Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa válaszolt a kérdésekre.Kapcsolódó cikkünk
Éles mellkasi fájdalom is utalhat szívburokgyulladásra
Mi a különbség a terheléses EKG vizsgálat és a hagyományos között?
A sok hasonlóság ellenére van egy lényeges különbség a hagyományos és a terheléses EKG vizsgálat között. Mindkét esetben ugyanazzal a módszerrel és ugyanazzal az elvvel történik a szív felől érkező elektromos impulzusok rögzítése, ám a szív egészen más állapotban van a két esetben. A hagyományos vagy rutinszerű EKG vizsgálat során nyugalomban történik a mérés. A beteg nyugodtan fekszik a hátán, a vizsgálat során a nyugalmi pulzusnak megfelelő frekvenciát és képet látjuk. A nyugalmi EKG segítségével alapvető eltérések azonosíthatóak a szív működésében, például szívritmuszavarok (aritmiák), vezetési zavarok vagy szívinfarktus.
A terheléses EKG vizsgálat ezzel szemben fizikai megterhelés során figyeli a szív munkáját. A leggyakrabban arra kérik a beteget, hogy fusson egy futópadon vagy biciklizzen egy szobabiciklin, miközben az elektródák figyelik a szív elektromos jeleit. Időnként növelik a lejtőt és a futópad sebességét, hogy a terhelés egyre nehezebbé váljon a vizsgálat során. A fizikai terhelés hatására növekszik az izmok vérellátási igénye, ezt kielégítendő pedig a szív munkája is. Emelkedik a pulzus és nő a perctérfogat, hogy többlet vért tudjon pumpálni az izmokba. A vizsgálat a szív vérellátását ellenőrzi, vagyis hogy a koszorúerek mennyire képesek a fokozott oxigén igény mellett is megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigén hiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál. Gyakori tünet ilyenkor a fájdalom, nehézlégzés vagy a ritmuszavar.
A terheléses EKG vizsgálat nagy előnye, hogy lehetővé teszi sok cardiopulmonáris betegség korai felismerését. Már akkor is képes kiszűrni bizonyos betegségeket, amikor azok még nem okoznak tüneteket a beteg mindennapjaiban. A terheléses EKG vizsgálat tehát segít felderíteni azokat a szívbetegségeket, amelyek nyugalmi állapotban nem feltétlenül mutatkoznak meg, de terhelés alatt már problémákat okozhatnak. Ezáltal pedig a korai és sokszor sikeresebb beavatkozás lehetőségét teremti meg a terheléses EKG vizsgálat.
Hogyan lehet felkészülni a terheléses EKG vizsgálat előtt?
A terheléses EKG vizsgálat előtt nincs szükség különösebb előkészületekre. Hozzon magával egy sportosabb ruhát és egy futó/tornacipőt, amikben kényelmesen végig tudja csinálni a vizsgálatot. Átöltözési és tusolási lehetőséget minden páciensünk számára biztosítunk. Érdemes a vizsgálat előtt már a túl nehéz ételeket kerülni, viszont enni mindenképpen szükséges! A vizsgálat előtti 4 órában lehetőség szerint már csak vizet fogyasszon, és kerülje a kávét, energiaitalt és a koffeintartalmú dolgokat 12 órával a vizsgálat előtt. Amennyiben gyógyszert szed, tájékoztassa előzetesen a kardiológust, aki eldönti majd, hogy a terheléses EKG vizsgálat előtt bevegye-e ezeket a gyógyszereket. A gyógyszer szedését az orvos utasításai szerint módosítsa! Általában azt kérik a betegektől, hogy a vizsgálat napján ne szedjék a következő szívgyógyszereket: izoszorbid-dinitrát, izoszorbid-mononitrát, nitroglicerin. Bizonyos esetekben (például aktív mellkasi fájdalomnál) mégis szükség lehet rájuk, így a gyógyszerszedési szokásokat mindenképp át kell beszélni a vizsgálat előtt a kardiológus szakorvossal. Ne hagyjon abba semmilyen gyógyszert anélkül, hogy előzetesen ne egyeztetne vele! Ha inhalátort használ a légzéshez, hozza magával a vizsgálatra!Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Hogyan zajlik a terheléses EKG vizsgálat?
A terheléses EKG vizsgálat első lépéseként a páciens mellkasára, karjaira és lábaira elektródákat helyeznek fel. Ezt kis, ragadós tapaszok segítségével érik el, amelyek az EKG-géppel vannak összekapcsolva. Ezután készítenek egy alap EKG-felvételt nyugalmi állapotban, hogy legyen mihez viszonyítani majd a terhelés során. Ezt követően kezdődik a tényleges terheléses rész, ahol a pácienst arra kérik, hogy egyre intenzívebb fizikai aktivitást végezzen. Ez kb. 10 percig szokott tartani, de időtartama nagymértékben függ a beteg állapotától. A testmozgást futópadon való gyaloglással vagy szobabiciklin való laza kerékpározással kezdik el a betegek. Az edzés üteme vagy nehézségi foka aztán a terheléses EKG vizsgálat során fokozatosan emelkedik. Arra fogják kérni a pácienst, hogy addig folytassa az egyre nehezedő feladatot, mígnem kimerültnek érzi magát. Akkor is véget ér a vizsgálat, ha mellkasi fájdalom, nehézlégzés, szédülés vagy egyéb súlyos tünet jelentkezik, valamint a vizsgálatot végző orvos is leállíthatja az EKG-eltérések függvényében. A terhelés fokozatosan növekszik, egyre intenzívebb munkára késztetve a szívet. A terheléses EKG vizsgálat alatt az orvosok folyamatosan figyelik a páciens EKG-jeleit, vérnyomását és az esetleges tüneteit. Normális, ha a vizsgálat során megnő a páciens szívverése, vérnyomása, légzésszáma és fokozott izzadásba kezd. Pont ezért érdemes néhány percig levezetni az intenzív testmozgást például lassú sétával vagy tekeréssel. Ennek során is folyamatosan figyelik a beteg szívritmusát, vérnyomását és az EKG-ját, amíg az értékek vissza nem térnek a normális szintre.
Milyen betegségek mutathatóak ki a terheléses EKG vizsgálat segítségével?
A terheléses EKG vizsgálat egy fontos diagnosztikai módszernek számít a kardiológiában, amivel különféle szív eredetű betegségek diagnosztizálhatóak. Segít felmérni, hogy a típusos tünetek - mint például a mellkasi fájdalom, légszomj vagy szívdobogás érzése - valóban a szívből származnak-e. A terheléses EKG vizsgálat révén már korán diagnosztizálhatóak a szívkoszorúér betegségek (angina pectoris), amikor még a szűkületük nem olyan jelentős. A kockázati tényezőkkel rendelkező személyek esetében - például magas vérnyomás vagy cukorbetegség esetén – is hasznos eszköz lehet, hogy felmérje a szívinfarktus esélyét. A vizsgálat segítségével felmérhető, hogy elegendő vér áramlik-e a szívhez terhelés esetén is. A kóros szívritmuszavarok diagnosztikáját is segíti az eljárás, valamint kontroll vizsgálatként a gyógyszerek vagy beavatkozások hatásai is láthatóak vele. A terheléses EKG vizsgálat segíthet biztonságos edzésprogramot is kidolgozni.
Mennyire veszélyes a terheléses EKG vizsgálat?
A terheléses EKG előnye, hogy egy nem invazív és viszonylag biztonságos eljárást jelent, ami azonnal képes információkat nyújtani. A terheléses EKG vizsgálat eredményei ráadásul igencsak hasznosak, mert sokat megtudhatunk a szív működéséről terhelés alatt, ezáltal pedig betegségek felismerésére szolgálhat. Azonban, mint minden orvosi vizsgálat, a terheléses EKG is hordozhat magában némi kockázatot, amikről a vizsgálat előtt tájékoztatja betegeinket a szakorvos. Számunkra az Ön biztonsága az elsődleges, ezért rendelőnk teljes mértékben fel van készülve arra, hogy bármilyen vészhelyzet esetén azonnal megkezdjük az életmentő beavatkozásokat. A vizsgálat során a terhelés hatására ritkán előfordulhat kisebb rosszullét vagy ájulás, de ilyen esetekben azonnal rendelkezésre áll a szükséges orvosi segítség. Rendelőnk szakemberei és felszereltsége garantálják, hogy a vizsgálatot a lehető legbiztonságosabb körülmények között végezzük el. Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)Téma szakértője
