Budapest, I. kerület, Ostrom utca 16.
A vizes, dagadt, ödémás láb jelensége mögött több ok is meghúzódhat, többek között szív- és érrendszeri tünetek, vese- vagy endokrinológiai betegségek is állhatnak a probléma hátterében.
 |
Mi az ödéma? |
|
Az ödémás láb kialakulásának okai |
|
Az ödémás láb kialakulásának módja |
|
Az ödémás láb vizsgálata |
|
Az ödémás láb kezelése |
Az ödéma egy szemmel is látható duzzanat, amelyet könnyű beazonosítani az érintettnek is. Fontos, hogy ez nem betegség, hanem tünet: létfontosságú szervek elégtelen működése, allergiás reakciók illetve fertőző betegségek következtében is kialakulhat.
Ödéma akkor alakul ki, ha felbomlik a szövetközti folyadék termelésének és elvezetésének egyensúlya, és emiatt a szövetek közötti térben vizenyő szaporodik fel. Ez érinthet több szervet is, vagy koncentrálódhat egyetlen testrészre is.
Kardiológiai szembontól mielőbb eldöntendő, hogy a jelenség hátterében szív-érrendszeri betegség, vagy más betegség áll-e – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa. - A szívelégtelenség (kardiális dekompenzáció) vezető tünete az alsó végtagon megjelenő ödéma, más néven anasarca.
Ha a jelenség hátterében nem kardiológiai betegség áll, akkor fontossági sorrendben a következő okok fordulhatnak elő:
Az utazás nem tilos még szívbetegeknek sem. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint csupán elővigyázatosság szükséges annak, aki szívinfarktuson, stroke-on, szívműtéten esett át, a biztonság érdekében.
Kapcsolódó cikkünk
Most utazik? Erre figyeljen, ha szívbeteg!
A vesebetegségről érdemes tudni, hogy összefüggésben lehet a magas vérnyomással. A magas vérnyomás ugyanis vesekárosodást is okozhat, márpedig mivel a vese fontos feladata a kiválasztás, a salakanyagok kiszűrése, így ez a funkció is komolyan sérülhet. Ami pedig igazán veszélyes ebben az ördögi körben az az, hogy a vesekárosodás tovább emeli a vérnyomást, ami pedig növeli a szívbetegség és a stroke rizikóját.
Nagyon gyakran azonban olyan, enyhébbnek, vagy természetesnek nevezhető okok miatt jelenik meg, mint
Mindemellett mellékhatásként is előfordulhat a „vizesedés”, hiszen okozhatnak ilyen problémát
Amikor a szervezet a szívelégtelenséggel találkozik, megpróbál tenni ellene. Ezért például adrenalin és noradrenalin hormont szabadít fel, amelyek növelik a pulzusszámot. Erre azért van szükség, mert a szív egyszeri pumpálásával csak kevesebb vért tud a szervezetbe juttatni, így az okos szervezet megpróbálja növelni a szívverések számát.
Ezen kívül a vesék elkezdik visszatartani a sót és a vizet. Ez utóbbi növeli a keringő vér mennyiségét, vagyis némileg javítja a megromlott keringést, ugyanakkor terhet is ró a szívre. 
A növekvő teljesítmény miatt egyre romló szívelégtelenség miatt pedig a felesleges folyadék kilép a keringés rendszeréből és összegyűlik az egyes testrészekben, azaz kialakul az ödéma.
Jellemzően először csak a bokák dagadnak be, később a lábszárak, súlyos esetben akár az egész láb. Ez tehát már egy komoly jelzés arra vonatkozólag, hogy a szívnek segíteni kell, hiszen a vizenyő később érintheti a belső szerveket, a tüdőt, a májat, a gyomor-és bélrendszert is.
A legfontosabb teendő önmagunk folyamatos megfigyelése, így ha fáradtságot, szapora pulzust, nehézlégzést, gyors súlynövekedést, hasi duzzadást, illetve vizenyőt tapasztal, feltétlenül forduljon orvoshoz.
A szükséges vizsgálatok:
Elsősorban magát a szívelégtelenséget kell kezelni, így az általa okozott tünetek is enyhülnek. Pangásos szívelégtelenségben többnyire vízhajtókat kap a páciens az ödéma csökkentésére és a magas vérnyomás kezelésére is.
Ezen kívül sószegény diéta tartása javasolt, illetve az olyan ételek fogyasztása, amelyek vízhajtó hatással bírnak. Ilyen például a hagyma, a spárga, az ananász és a görögdinnye. 
A legfontosabb teendő azonban önmagunk folyamatos megfigyelése, hiszen ha fáradtságot, szapora pulzust, nehézlégzést, gyors súlynövekedést, hasi duzzadást, illetve ödémásodást tapasztalunk, csak az orvosi ellátás, az EKG, a vérnyomás kontroll és a szívultrahang vizsgálat teszi lehetővé az esetlegesen háttérben álló szívelégtelenség kezelését, illetve az akár végzetes szövődmények megelőzését.
Ha rendszeresen tapasztal lábdagadást, érdemes már az első gyanús jel esetén orvoshoz fordulni. Csak szakember tudja kideríteni panaszok pontos okát, és a legoptimálisabb kezelést előírni. Ha a problémát idejekorán sikerül diagnosztizálni, jók az esélyek a gyógyulásra és a szövődmények megakadályozására. Jelentkezzen be általános kardiológiai vizsgálati csomagra, amely az összes szükséges vizsgálatot tartalmazza.
Téma szakértője
dr. Vaskó Péter
