A szívelégtelenség olyan betegség, amely sajnos egyre súlyosabbá válik – különösen kezelés nélkül. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa szerint azonban megfelelő, gondosan felépített életmóddal és orvosi kezeléssel jelentősen javíthatók az életkilátások. 

A szervezet kompenzálni próbál

A (pangásos) szívelégtelenség esetén a szívnek nehézséget okoz, hogy megfelelő mennyiségű vért pumpáljon a testbe, a szervezet azonban ezt próbálja kompenzálni. Ennek egyik lehetősége, hogy hormonok segítségével megemeli a pulzust, a másik pedig a vesék fokozott só-, illetve a szervezet vízvisszatartása. A visszatartott víz növeli a keringő vér mennyiségét, és ezáltal javítja a keringést. Ez utóbbi mechanizmusnak köszönhetően az átmeneti teljesítményfokozódást követően a szívelégtelenség súlyosbodása során a folyadékfelesleg kilép a keringésből, és különböző testrészeken gyűlik össze, aminek egyértelmű tünete a duzzanat, az ödéma megjelenése.
A szívelégtelenség gyakran más betegségek talaján alakul ki, mint például egy veleszületett szívbetegség, magas vérnyomás, szívkoszorúér betegség, szívinfarktus vagy valamilyen gyulladás, ami roncsolja a szívizmokat. Az American Heart Association 2016-os tanulmánya szerint a szívelégtelenséggel diagnosztizált emberek fele a diagnózis megszületése után 5 évnél tovább él. A betegségnek négy stádiuma van, és mindegyik más-más kilátásokkal bír, bár a szakszerű ellátás a legenyhébb, I. stádiumban sem elhagyható. Minél hamarabb ismerik fel és kezelik az állapotot, annál jobbak a túlélési esélyek.  A diagnosztika eszközei elsősorban a fizikális vizsgálat, a nyugalmi EKG,  a szívultrahang vizsgálat, a laboratóriumi vizsgálat és végül a terheléses vizsgálat.

A négy stádium

I. stádium
Ebben a szakaszban többnyire nincsenek még tünetek, amelyek akadályoznák a teljesítőképességet, de már kimutathatóak a betegség jelei.

II. stádium
Enyhébb jelek már mutatkoznak, a nagyobb megterhelést már nehezebben viselik a betegek és gyakran vannak szívet érintő komplikációk is. Ebben a fázisban teljesítménycsökkentést és életmódváltás szokás javasolni.

III. stádium
Ilyenkor már rendszeresen mutatkoznak tünetek, a gyengeség, a nehézlégzés, a gyakori vizelés a mindennapi tevékenységet is befolyásolja.

IV. stádium
Ebben a stádiumban a legkisebb tevékenység is komoly megterhelést jelent, nyugalomban is jelentkeznek a tünetek. Gyakran kórházi ellátást igényel.

A kezelés két pillére: az életmód és a gyógyszerek

szívelégtelenség kardiológusBármilyen stádiumban is tart a betegség, az életmódbeli változtatások csökkenteni tudják a tünetek mértékét, javítják az életkilátásokat és az életminőséget. A legfontosabb teendők a megfelelő táplálkozás és a mozgás bevezetése. Táplálkozási szempontból a legfontosabb a túlzott sóbevitel csökkentése, az alkoholfogyasztás minimalizálása, a zsíros, vörös húsok felváltása fehér húsokra és főként halakra. Ha sikerül több zöldséggel és gyümölccsel, kevesebb fehérliszttel és cukorral felépíteni az étrendet, azzal jó eséllyel a túlsúly is redukálható, ami önmagában is megkönnyíti a szív munkáját. Fizikai aktivitás szempontjából fontos a szakszerű felügyelet és iránymutatás, edző, mozgásterapeuta, gyógytornász bevonásával. A szív-érrendszer számára szinte gyógyír a kardiomozgás – szigorúan csak biztonságos mértékben -, jó választás lehet az úszás, a tempós gyaloglás, kocogás, biciklizés.
- A szívelégtelenség kezelésében kettős célja van a gyógyszerelésnek. Egyrészt szeretnénk javítani a szív pumpafunkcióját, másrészt csökkenteni kívánjuk a testben lévő folyadék mennyiségét, hogy ezzel is enyhítsük a szívre nehezedő nyomást. Ezen célok eléréséhez az alapos kardiológiai kivizsgálás után tudunk dönteni a szükséges gyógyszerek típusáról, azok megfelelő kombinációjáról. Szóba jöhetnek a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer aktivitását gátló szerek, a béta-blokkolók és a diuretikumok, de természetesen a legoptimálisabb szerek és azok adagolása csakis személyre szabottan választható meg. Súlyos, előrehaladott esetben előfordul, hogy már csak a műtét segíthet – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. - A szívelégtelenséggel élők életkilátásai tehát nagyon sok tényezőtől függenek, hiszen éppúgy fontos, milyen stádiumban tart a betegség, mint az, hogy mikor kezdték el kezelni, milyen betegségek vannak még jelen, milyen életmódot él a beteg, illetve mennyire hatékony az orvos-beteg együttműködés.

 

Forrás: Budai Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

-------- Eredeti levél            Tárgy: mit tegyek?   mit tegyek?    Tisztelt Dr urak  professzorok.leirok minden részletet. 2008 ban kezdődött káliumhiánnyal ill.valószinű már akkor is tesztoszteronhiányom is lehetett az agyalapi mirigyben elváltozás hogy mi mit okozott azt P.L professzor vette észre.a káliumhiány után sokkal magasabb lett a pulzusom az erdőre visszamenni nem tudtam nehéz fizikai munka esetén éreztem előszőr mellkasi fájdalmat gyengébb fáradékonyabb lettem .leépülés kezdődött 2012 ben melegintolarencia alakult ki a kávé alkohol nem esett jól az izmaim kezdtek gyengülni futni uszni biciklizni fát vágni a 180 pulzussal nem tudtam .a házasélet melegben nem működött.2013 elkezdtem hasra hizni kb 8 kg ot 1-2 ételtől kezdtem elfáradni.még gyengébb lettem 2014 május előszőr indult be a szivem éjjel erős mellkasi fájdalmat ill.fülzúgást éreztem leizzadtam.utána mindig beindult.1 hónappal késöbb 500 méter után a pulzusom elérte a 180-190 et le kellett ülnöm út közben 1 órát vártam mig lement 100 alá aztán megint visszament.az 1 emeletre nem tudtam felmenni le kellett ülnöm a lépcsőre.tudtam hogy valami nem jó.1 héttel késöbb itt nagyon nagy hibát követtem el nem hivtam mentőt de azt hittem elnúlik.fáradtan értem haza ettem majd lefeküdtem kb 170 pulzusra ébredtem szoritott a mellkasom fulladtam izzadtam szédültem alig láttam zsibbadtak a karjaim azt hittem elnúlik de nem 200 nál a földön feküdtem beszélni alig tudtam ősszeestem halálfélelmem is volt bementünk az ügyeletre az orvos fogta a fejét a pulzus tul gyors és aritmiás menjünk a kórházba de se ekg se vérnyomásmérés mire beértünk az egész lezajlott kb 2 órán át ment 200 fölött kb 240 nél valamilyen szakadást éreztem teljesen elment az erőm és soha nem jött vissza a kórházban annyit láttak hogy 80-160 között ingadozott vezetési késésem lett. Mást nem láttak.nem tudom mi történt de azóta teljes korlátozásban élek csak ülök és fekszek a szivemet lehetetlen megterhelni azóta tünetek a 240 óta terhelés nélkül is folyamatosan rosszul gyenge fáradt vagyok gyengébb végtagok erötlenség.terhelés nélkül mellkasi fájdalom fulladás szédülés .sétánál erősödö mellkasi fájdalom fulladás emelni nem tudok egyből szorit olyan ritmuszavarok ezek sajnos nincsenek regisztrálva amik az erőltetéstől mellkasi fájdalomból indulnak és hányingerrel mellkasi fájdalommal fulladással karzsibbadással szédüléssel ájulással vagy anélkül járnak kb 55 perc vagy visszaáll vagy nem ebből van 2 fajta a másik hányinger karzsubbadás nélküli ezek veszélyesek lehetnek?vlot vesek ill.extrák ezek megvannak.pár perc alatt elfáradok.következő probléma az evés a 240 óta evés után a puzus 150 falmozgászavarz érzek.ha eszek 20 méter is gond egyébként se tudok 100 méternél többet elnenni mert szorit a melljasom.egyszer túlettem magam eljezdtem szédülni zúgott a fülem szapora pulzust éreztem majd eszméletem vesztettem az autóba ültem majdnem az életemmbe került karamboloztam a korházban ébredtem.az evés tehát enni többször keveset az ekg m eltünt összekeverték de vannak még érdekes dolgok következő intim eggyütlét esetén erős mellkasi fájdalom fulladás teljes erővesztés hányinger ez se működik .aludni ülve jobb oldalt alszok de nagyon rosszul vagyok főleg a hajnali órákban szorit a mellkasom fulladok zsibbadnak a karjaim izzadok.az időjárásváltozást is megérzem.a 240 óta csináltak katétert ami állitólag jó ill sziv uh az is jó de viszont elektrofiziologiát ami után még rosszabbul lettem tünetek teljes kimerültség a 5 métert nem tudtam megtenni annyira kimerültem hogy 2 napig egyáltalán nem tudtam felkellni extrém erős mellkasi fájdalmam lett mégjobban fulladtam még a beszéd is kimeritett 4 óra mulva a pulzus mindig 100-150 között ingadozott ha fel akartam kellni egyből 190 lett a vizsgálat miatt 6x7x beindult a szivem a mellkasi fájdalomvól egyszer csak hányingerrel mellkasi fájdalommal karzsibbadással szédüléssel ájulással vagy ájulásérzettel járo ritmuszavar lett az erőltetés miatt ez szerintem nem normális kb 1 hét alatt állt helyre a pulzus 3 napig a kezem lábam remegett a gyengeségtől .voltam terheléses vizsgálaton a 2. Fokozatban már 180 pulzusom volt a széket alám kellett tenni.bal kamra hipertrophia alacsony terhelhetőség a szivem ugyanazt csinálta mint elektrofiziologia után úgy kimerült 5 métert nem tudtam elmenni 4 óra mulva 100-150 között ingadozott felkelni nem engedett kisebb mozdulatokra tulzott pulzusemelkedés extrém erős mellkasi fájdalom mégjobban fulladtam beszélni alig tudtam még többször beindult a szivem késöbb megint hányingetes ritmuszavar lett 2 napig nem tudtam felkellni a kezem lábam remegett 3 napig a gyengeségtöl tehát nem terhelhető valami nem stimmel ami eddig kiderült a 240 előtt normal sinus ritmus utána aritmias pulzus bal kamra hipertrophia av blokk vezetési késés,szárblokk a máj nagyobb vesefunkció rosszabb lett.mivel járni nem tudok felvitettem magam P.L.professzorhoz akinek elmeséltem mindent .a diagnózisa túl gyors púlzus a sziv nagyobb mint kellene a sziv pumpafunkcioja gyenge holosiistoles zörejeket súlyos frekvenciaingadózásokat irt le öszinte volt átlátta a káliumhiány ill teszt.hiány 2008 tól a 240 tönkretette a szivem a ezért ájulok el evés után házaséletkoelát ill. Nem emelhetek ezért vagyok rosszabbul a vizsgálatoktol is gyenge szivre gyógyszer nem ajánlott árt furont q10 et panangin forzet irt. ezt én is igy tapasztaltam a gyogyszerektől mégjobban fulladok szédülök hányingetem van és az erőm se jön vissza.a diagnózis dcmp ill.adp nem operálható szivtranszplantáció szükséges.ezt a többi orvos ill se sziv uh.se vette észre.egy másik professzor észrevett pitvarfribrillációt is ezt se vették észre továbbá egy gasztroenterologust is megkérdeztem hogy miért vagyok rosszul evés után elmagyarázta az emésztéshez 1.5 liter vér kell valósuinü gyenge a szivem menjek kardiologushoz .elmentem vittem minden leletem elnondtam mindent a 240 evés korlát nem emelhetek házaséletkorlát stb vizsgálatoktol rosszabbul lét annyit mondott a vizsgálatoktól nem lehetek rosszul.az evéskoelát tul sulyos szivbetegség biztos nincs . Egy sima ultrahangos orvos észrevette a falmozgászavart a sziv uh. Miért nem látta?egyébként az éjjeli 30 pultus miatt raktak be pacemakert de az eröm nem jött vissza attól sem .teszteltem magam pulzus 40 felállok 120 .300 méter gyalog pulzus 190 .pulzus 40 . 100 méter +15 kg pulzus 170.vérnyomás sokszor leesik a 240 óta 30 pultuz 160/110 .180 pulzus 100/60 vérnyomás.de volt pulzus 40 vérnyomás 70/50 .egyik ismerősőm járt úgy mint én neki is szoritott a mellkasa fulladt gyenge volt 4x katéterezték csináltak sziv uh. Ct. Mr.t senki és semmi nem vette észre hogy 2 infatktuson túl volt hiába vizsgálták a 3. Vitte el.nem szeretnék az ő sorsára jutni.ami jelenleg árt a szivemnek a mozgás,meleg,kávé,alkohol 170 pulzus 2dl bortol 4 oránát.,sos,fűszeres,szénsavas,emelés,intim eggyüttlét.felállni is lassan.jelenleg élhetetlen az életem.mit tegyek nem a magas pulzusszámmal van bajom hanem a 240 szövödményeivel ezt helyrehozni nem lehet ezt P.L.professzor is elmondta.kérem segitsenek.a 240 szövödményét meg tudom mutatni erőltetni kell a szivet aztán valószinű hányingeres ritmuszavar lesz,lehet hogy csak 2 nap mulva ezt kiszámitani nem lehet de az erőltezéstől van.de ezt se válalta be egyik kardiologos sem. Ptóbáltam fát pakolni ismét 5 perc alatt a pulzus 190 elkezdtem szédülni mellkasi fájdalmat éreztem fulladtam szédültem a lábaim összerogytak aztán úgy 1 nap mulva megint hányingetes ritmuszavar lett hiába próbálom terhelni a szivem nem megy a 240 óta.2 hét mulva a városmajori szivklinikára kell majd mennem de kiváncsi vagyok a professzor úr véleményére. Én mindent átéltem amit a szivvel átlehet 30-240 ig valószinű lábon kihordott infarktust is 3 féle ritmuszavart  a professzor úrnak mi a véleménye mert ez igy nem maradhat.ezr már hiába áligathatjuk a szivem az erőm nem jön vissza.köszönettel.Murmann László.
murmann lászló

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Tisztelt Murmann László!

Sajnos olyan bonyolult esetről van szó, hogy csak a klinikán tudnának segíteni.

Üdvözlettel
Dr. Vaskó Péter

Páciensek mondták

Mindent meg lehetett beszélni

Gyors időpont, nagyon kedves volt doktor úr és a személyzet is. Külön értékeltem, hogy doktor úrral mindent nagyon jól meg lehetett beszélni. Nagyon elégedett vagyok az egész rendszerükkel, alaposságukkal és kedvességükkel!

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2018.07.11 07:38