A kiugró pulzus lehet természetes jelenség, például fizikai aktivitás hatásaként. Azonban, ha nincs egyértelmű ok a kiugrások mögött, azt érdemes kivizsgáltatni, ahogyan a lassan emelkedő vagy nyugalomban jelentkező magas pulzus eredőjét is fontos tisztán látni.

Tachycardia esetében a szív túl gyorsan ver, ilyenkor a szívfrekvencia 100 ütés/percnél magasabb. A szapora szívverésnek számos formája lehetséges, ezért rendkívül fontos diagnosztizálni, hogy a szív kamráit vagy pitvarait érinti-e a betegség és milyen tünetekkel jár. A tachycardia heves szívdobogás érzést, mellkasi fájdalmat, szédülést, ájulást vagy ájulás közeli állapotot okoz.

Mi az a tachycardia/magas pulzus?

Tachycardia/ magas pulzus típusok

A magas pulzus kockázati tényezői

Magas pulzus esetén a következő tünetek jelentkezhetnek

Magas pulzus esetében az alábbi vizsgálatok jöhetnek szóba

Tartósan fennálló magas pulzus szövődményei

Magas pulzussal kapcsolatos szolgáltatásaink

Mi az a tachycardia/magas pulzus?

Ha magas a pulzus, a szíve a normálisnál gyorsabban ver. Normális esetben a pulzusszáma 60-100 ütés percenként, ha nincs fizikai aktivitás vagy egyéb, pulzust befolyásoló tényező. Ha a szív percenként több mint 100-szor ver nyugalmi állapotban, az a magas pulzus. Mivel a szív túl gyakran ver, nincs annyi ideje, hogy a szívverések között megteljen vérrel vagy megpihenjen az iomzata. Ez veszélyes lehet, ha a szív nem tudja minden sejtjét ellátni a szükséges tápanyaggal és oxigénnel. A szív normális esetben reagál a saját sinoatriális (SA) csomójából érkező elektromos jelekre. Ezek a jelek szabályozzák a szívverés gyakoriságát, vagyis a frekvenciát. Ha valaki megijed,  szorong vagy izgul, netán edzést végez, szíve rövid ideig gyakrabban küldhet jeleket, ezzel magas pulzust előidézve. Ezt sinus tachycardiának nevezik, és elmúlik, ha az illető megnyugszik vagy pihen. Vannak azonban más típusú tachycardiák, amik rendszertelenek lehetnek, és gyakran visszatérhetnek.

A supraventrikuláris tachycardia (SVT) típusai

Ezek a pitvarban vagy a szív felső kamráiban kezdődnek, amikor problémák lépnek fel az ottani elektromos rendszerben.

  • Pitvarfibrilláció
  • Pitvari lebegés .
  • Paroxizmális pitvari tachycardia (PAT) . A felső kamra extra elektromos jelet küld, ami túl gyors lehet.
  • Paroxizmális supraventrikuláris tachycardia (PSVT) .

A kamrai tachycardia típusai

Ezek a kamrákban, a szív alsó üregeiben kezdődnek, amikor a szív elektromos jelrendszerében probléma lép fel.

Tachycardia/ magas pulzus típusok

Számos különböző típusú tachycardia létezik. A sinus tachycardia a szívfrekvencia tipikus növekedésére utal, amelyet gyakran edzés vagy stressz okoz.

A magas pulzus egyéb típusait a gyors szívverésért felelős szívrész és az ok szerint csoportosítják. A szabálytalan szívritmusok (aritmiák) által okozott tachycardia gyakori típusai a következők:

  • Pitvarfibrilláció (A-fib). Ez a tachycardia leggyakoribb típusa. A kaotikus, szabálytalan elektromos jelek a szív felső üregeiben (pitvarok) gyors szívverést okoznak. A pitvarfibrilláció lehet átmeneti is, de előfordulhat, hogy egyes epizódok kezelés nélkül nem érnek véget. A pitvarfibrilláció nem csupán azért veszélyes, mert magas pulzussal jár, hanem azért is, mert az aritmogén szívműködés következtében nagyobb a valószínűsége a fülcsetrombus kialakulásának.
  • Pitvarlebegés. A pitvarlebegés hasonló a pitvarfibrillációhoz , de a szívverés szervezettebb. A pitvarlebegés epizódjai maguktól elmúlhatnak, de minden esetben ajánlott kardiológus szakorvossal konzultálni.
  • Kamrai tachycardia. A kamrai tachycardia egy olyan szívritmuszavar, amikor a szív kamrái rendszertelen vagy szokatlanul gyors ütemben vernek, ami potenciálisan káros hatásokkal járhat és befolyásolhatja a szív normális működését. A gyors szívverés nem teszi lehetővé, hogy a kamrák megteljenek vérrel, hogy elegendő tápanyagot pumpáljanak a testbe. A kamrai tachycardiás epizódok lehetnek rövidek , és csak néhány másodpercig tarthatnak anélkül, hogy kárt okoznának. De a néhány másodpercnél tovább tartó epizódok életveszélyesek lehetnek. Minden esetben érdemes orvoshoz fordulni.
  • Szupraventrikuláris tachycardia (SVT). A szupraventrikuláris tachycardia egy tág fogalom, amely magában foglalja a kamrák felett kezdődő aritmiákat. A szupraventrikuláris tachycardia heves szívverés (palpitáció) epizódjait okozza, amelyek hirtelen kezdődnek és végződnek.
  • Kamrafibrilláció. A gyors, kaotikus elektromos jelek a kamrák remegését okozzák, ahelyett, hogy összehangolt módon összehúzódnának. Ez a súlyos probléma halálhoz vezethet, ha a szívritmus perceken belül nem áll helyre. A legtöbb kamrafibrillációban szenvedő embernek szívbetegsége van, vagy súlyos traumát éltek át, például villámcsapást.

    Kapcsolódó cikkünk

    Szorong önmaga és a szerettei miatt? Ezeket gondolja végig

    Szorong önmaga és a szerettei miatt? Ezeket gondolja végig

    A járványhelyzettel kapcsolatosban számos, különböző forrása lehet a szorongásainknak. Dr. Révay Edit PhD, a KardioKözpont életvezetési tanácsadójának iránymutatásával a pszichés biztonság részben visszaszerezhető. 

A magas pulzus kockázati tényezői

  • Dohánytermékek használata: A dohányzás káros hatással van az érrendszerre, növelheti a szívritmuszavarok és a magas pulzus kockázatát.

  • Családban előforduló szívbetegség, magas pulzus: Genetikai tényezők szerepe, aMagas pulzus családban előforduló szívbetegség vagy magas pulzus növelheti az egyéni kockázatot.

  • Stressz, szorongás: Krónikus stressz és szorongás hozzájárulhatnak a magas pulzus kialakulásához a fokozott szimpatikus idegrendszeri aktivitás miatt.

  • Magas vérnyomás esetén: A magas vérnyomás növeli a szív terhelését, ami hozzájárulhat a magas pulzushoz.

  • Elhízás: Az elhízás növeli a szívterhelést és káros hatással lehet az érrendszerre, ami magas pulzust okozhat.

  • Túlzott koffein fogyasztása: A nagy mennyiségű koffein stimulálhatja a szívizom működését, emelve ezzel a pulzust.

  • Alkoholfogyasztás: Az alkohol hatással lehet a szívritmusra és a vérnyomásra, ami magas pulzust eredményezhet.

  • Kezeletlen pajzsmirigy-túlműködés: A túlműködő pajzsmirigy (hipertireózis) növelheti a szívverés sebességét, okozva magas pulzust.

  • Nem legális gyógyszerek szedése: Nem legális drogok, például stimulánsok, potenciálisan befolyásolhatják a szívritmust és a pulzust.

  • Igazolt szívbetegség: A már meglévő szívbetegség vagy szívproblémák növelhetik a magas pulzus kockázatát.

  • Bizonyos típusú szívgyógyszerek szedése: Bizonyos gyógyszerek, például szívritmuszavarok kezelésére szolgálók vagy egyes vérnyomáscsökkentők, befolyásolhatják a pulzust.

Magas pulzus esetén a következő tünetek jelentkezhetnek

  • Kalapáló szív, szapora pulzus ütemesen vagy ritmusvesztetten.
  • Rendszertelen szívverés, tompa koppanáshoz hasonló érzés a nem ritmusos szívveréskor.
  • A vérnyomás hirtelen csökkenése szédülést okozhat a szív rossz hatásfokú működése miatt. Kevesebb vért tud adott időn belül a szív keringtetni, így a fizikai teljesítőképesség is romlik.
  • Levegő után kapkodás, légszomj.
  • Verítékezés
  • A vérnyomás hirtelen esése látászavart is okozhat, ekkor fekete foltok jelennek meg.
  • Mellkasi fájdalmat okozhat a szív nem megfelelő működése. A gyorsan működő szívnek nagyobb az oxigénigénye, ez szorító, fájó érzést okozhat a szívtájon.
  • Súlyos esetben a vérkeringés megállhat a túl gyors szívverés miatt és eszméletvesztés következik be. Az állapot beavatkozás nélkül életveszélyes.

Magas pulzus esetében az alábbi vizsgálatok jöhetnek szóba

  • A szakorvosi konzultáció elengedhetetlen
  • A kivizsgálás során vérnyomásmérés mindenképp szükséges 
  • EKG vizsgálat szükséges ahhoz, hogy az orvos a percenkénti szívverések számát, szabályosságát, a szív ingerképzését, ingerületvezetését, esetleges szívritmuszavarokat, károsodásokat detektálja
  • Terheléses EKG során kimutathatók, azok az betegségek, amelyeknek EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek.
  • Számos szívritmuszavar nem észlelhető folyamatosan, ezért szükség lehet a véletlenszerűen megválasztott időpontban elkészített EKG-ra. Ez maga a Holter-vizsgálat, amely egy 24 - 48 - 72 órás vagy akár 7 napig tartó  folyamatos vizsgálat, egy hordozható EKG-készülék segítségével.
  • Szívultrahang vizsgálattal álló- és mozgókép is kapható a szívről
  • A leggyakrabban kért laborvizsgálat a nagyrutin, különösen fontos lehet a pajzsmirigy funkció ellenőrzése, a bilirubin, a Gamma-GT, az LDH, a CK, a protrombin, a fibrinogén, a homocisztein és a süllyedés szintjének meghatározása.
  • Ritka esetben szükség lehet még a szívizom izotópos vizsgálatára, elektrofiziológiai vizsgálatra, CT-re és MR-re is.

Tartósan fennálló magas pulzus szövődményei

Tartósan fennálló magas pulzus, vagyis tachycardia számos szövődményt okozhat, mivel a szív hosszú távon kénytelen magasabb ütemben működni. Néhány lehetséges szövődmény magas pulzus esetén közé tartozik:

  • Szívizomgyengeség (szívelégtelenség): A folyamatosan magas pulzus hosszú távon megterheli a szívizmot, ami szívizomgyengeséghez vezethet.

  • Szívbillentyű problémák: A magas pulzus idővel növelheti a szívbillentyűk kopását és problémáit.

  • Szívritmuszavarok: Hosszú távon a magas pulzus növelheti a szívritmuszavarok kockázatát, például pitvarfibrilláció vagy kamrai tachycardia formájában.

  • Magas vérnyomás: A gyors szívverés hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához vagy súlyosbodásához.

  • Szívizominfarktus: A fokozott szívterhelés növelheti a szívizominfarktus (szívroham) kockázatát.

  • Fáradtság és kimerültség: A szív folyamatos túlműködése fáradtságot és kimerültséget okozhat.

  • Ájulás és szédülés: Az alacsony véráramlás miatt előfordulhatnak ájulásos vagy szédüléses epizódok.

  • Szív- és érrendszeri betegségek kialakulása: A hosszú távú magas pulzus növeli a szív- és érrendszeri betegségek, például atherosclerosis kialakulásának esélyét.

Fontos hangsúlyozni, hogy a tartósan magas pulzus mögött számos kiváltó ok állhat, például stressz, fizikai inaktivitás, hormonális egyensúlyhiány vagy szívbetegségek. Az alapvető okok pontos azonosításához és a megfelelő kezeléshez orvosi vizsgálatra van szükség. Ha valaki észleli a magas pulzust vagy tüneteket tapasztal, fontos, hogy mielőbb konzultáljon egészségügyi szakemberrel.

Létrehozás ideje: 2022.05.25
Utolsó módosítás: 2023.12.05