Magas pulzus - nyugalomban vagy terhelésre jelentkezik?

Magas pulzus - nyugalomban vagy terhelésre jelentkezik?

dr. Sztancsik Ilona Létrehozva: 2022.03.03 11:33 Módosítva: 2022.03.03 12:09
2022-03-03 12:09:40.152132 Lifestyle
kardiokozpont.hu

A kiugró pulzus lehet teljesen természetesen jelenség, például fizikai aktivitás hatásaként. Ugyanakkor, ha nincs egyértelmű ok a kiugrások mögött, azt mindenképp érdemes kivizsgálni, ahogyan a lassan emelkedő vagy nyugalomban jelentkező magas pulzus eredőjét is fontos tisztán látni. A szükséges vizsgálatokra dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta, sportorvos hívta fel a figyelmet.

Van, amikor természetes a magas pulzus

Bizonyos helyzetekben természetes, ha magas pulzust mérünk, ha gyors, erős szívdobogást érzünk. Ilyen például a nagyobb terhelést jelentő mozgás, a fizikai aktivitás, hiszen ilyenkor a szívnek gyorsabban kell pumpálnia ahhoz, hogy oxigénhez és tápanyaghoz jussanak a sejtek. Ugyancsak természetes, hogy egy stresszreakció is megemeli a pulzust, legyen szó ijedtségről, egy rossz vagy akár jó hírről. Az is előfordul – különösen az alacsony vérnyomással élőknél – hogy egy hirtelen felállás miatt kezd erősen, gyorsan verni a szív és leesik a vérnyomás, ezt hívják ortosztatikus hipotóniának.
Az sem ritka eset, hogy hormonális változások, például terhesség, menopauza, pajzsmirigy túlműködés vagy éppen a szedett gyógyszerek okoznak magasabb pulzust. Ez sem tekinthető rendellenességnek, hiszen az állapot rendezésével, a gyógyszerek beállításának megváltoztatásával kezelhető lehet.

Mikor érdemes kivizsgálni a magas pulzust?

„Minden olyan esetben érdemes kardiológushoz fordulni, ha nem található természetes vagy legalábbis könnyen értelmezhető, kezelhető ok a magas pulzus mögött" – hangsúlyozza Sztancsik doktornő.

Az például természetes, ha a mozgás megemeli a pulzust, az viszont már nem feltétlenül normális, ha terhelésre túl magasra ugrik vagy nehezen, túl lassan áll vissza a normál pulzus. Arra is fel kell figyelni, ha olyan helyzetben emelkedik meg a pulzus, amikor éppen le kellene lassulnia, például éjszaka alváskor. Ilyenkor többek közt annak járunk utána, lehetséges-e, hogy az esténként fogyasztott alkohol, szénhidrát, esetleg tartós stressz okozza az erős szívdobogást. Az esetek egy  részében azonban kiderülhet, hogy betegség áll a háttérben, például egy már lezajlott szívinfarktus, cardiomyopathia, vagyis a szív pumpafunkciójának gyengülése, esetleg egy endokrin betegség, vashiányos vérszegénység, egyes szívbillentyűt vagy más, szívet érintő problémák, vagy bármilyen szervi probléma. Azért is érdemes tisztázni a tünet okát, mert a gyors szívverés és az emiatt érzett aggodalom ördögi kört alkothatnak. Minél erősebben érezzük a szívdobogást, annál jobban aggódunk, ami tovább emeli a pulzust.

Ezek a vizsgálatok lehetnek fontosak

„Amikor valaki magas pulzus miatt érkezik kivizsgálásra, a konkrét panasz megismerése és a kikérdezés után döntünk a szükséges vizsgálatokról" – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta, sportorvos.

Az alábbi vizsgálatok jöhetnek szóba:

  • A vérnyomásmérés akkor is megtörténik a kivizsgálás során, ha a páciens otthon is méri a vérnyomását.
  • A nyugalmi EKG vizsgálattal az orvos a percenkénti szívverések számát, szabályosságát, a szív ingerképzését, ingervezetését, szívritmuszavarokat, károsodásokat vizsgál.
  • A terheléses EKG azért lehet szükséges, mert vannak olyan betegségek, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek.
  • Számos szívritmuszavar nem észlelhető folyamatosan, ezért szükség lehet a Holter EKG- vizsgálatra. Ez egy 24 órás folyamatos vizsgálat, egy hordozható EKG-készülék segítségével.
  • Szívultrahang vizsgálattal álló- és mozgókép is kapható a szívről, sőt, az áramló vér sebessége is mérhető vele.
  • A laborvizsgálatok is nagy segítséget jelentenek a kardiológusnak. A leggyakrabban kért vizsgálat a nagyrutin, különösen fontos lehet a pajzsmirigy funkció ellenőrzése, a bilirubin, a Gamma-GT, az LDH, a CK, a protrombin, a fibrinogén, a homocisztein és a süllyedés szintjének meghatározása.
  • Ritka esetben szükség lehet még a szívizom izotópos vizsgálatára, elektrofiziológiai vizsgálatra, CT-re és MR-re is.

Téma szakértői

dr. Müller Gábor

dr. Müller Gábor

belgyógyász, kardiológus
dr. Ferenczy Péter

dr. Ferenczy Péter

kardiológus, belgyógyász
dr. Vaskó Péter

dr. Vaskó Péter

kardiológus, belgyógyász

Orvos válaszol

Több mint húsz éve,hogy asztmás vagyok.A mai nap is gyógyszerrel tartjuk egyensúlyban orvosommal az asztmát.Kb.egy éve,fizikai fáradtságot érzek a legkisebb terhelésnél is.Igaz,hogy kevés pihenő után helyre áll minden.Pld.A lépcső,kisebb domb,Buszra,villamosra felszállás,nagyobb lépések,sietség.Mind heves szívdobogást okoznak.Ilyenkor le kell ülnöm,hogy helyre álljon a szívverés.A vizsgálatok rosszindulatú elváltozást nem jeleztek.Fájdalmat sem a tüdőnél,sem a szívnél nem érzek.Teljes nyugalomban,nincs semmi gond.De ha terhelem a legkisebb formában is a szívem gyorsan ver,és erős fulladozás érzése kínoz.

dr. Sztancsik Ilona
dr. Sztancsik Ilona kardiológus
Tisztelt Bódi László !

Pontosan nem tudok válaszolni kérdésére, ui. nem írta meg, hogy milyen gyógyszereket szed, ill. milyen vizsgálatokat végeztek panaszai okának tisztázására. Amennyiben igényli, konzultációra várjuk leleteivel együtt a további teendők megbeszélésére.

Üdvözlettel:

Dr. Sztancsik Ilona

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Emberi

Sztancsik doktornőnél kedvesebb, hozzáértőbb, emberibb orvossal még nem találkoztam. Nagyon hálás vagyok, hogy hozzá kerültem és ezután is csak hozzá fogok járni.

További vélemények

Kapcsolódó videók

FACEBOOK CSOPORTOK

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel!

FACEBOOK CSOPORTOK

Prima Medica Egészséghálózat

Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a hatályban lévő jogszabályok szerint rendelőinkben továbbra is kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!