A kiugró pulzus lehet teljesen természetesen jelenség, például fizikai aktivitás hatásaként. Ugyanakkor, ha nincs egyértelmű ok a kiugrások mögött, azt mindenképp érdemes kivizsgálni, ahogyan a lassan emelkedő vagy nyugalomban jelentkező magas pulzus eredőjét is fontos tisztán látni. A szükséges vizsgálatokra dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta, sportorvos hívta fel a figyelmet.

Van, amikor természetes a magas pulzus

Bizonyos helyzetekben természetes, ha magas pulzust mérünk, ha gyors, erős szívdobogást érzünk. Ilyen például a nagyobb terhelést jelentő mozgás, a fizikai aktivitás, hiszen ilyenkor a szívnek gyorsabban kell pumpálnia ahhoz, hogy oxigénhez és tápanyaghoz jussanak a sejtek. Ugyancsak természetes, hogy egy stresszreakció is megemeli a pulzust, legyen szó ijedtségről, egy rossz vagy akár jó hírről. Az is előfordul – különösen az alacsony vérnyomással élőknél – hogy egy hirtelen felállás miatt kezd erősen, gyorsan verni a szív és leesik a vérnyomás, ezt hívják ortosztatikus hipotóniának.
Az sem ritka eset, hogy hormonális változások, például terhesség, menopauza, pajzsmirigy túlműködés vagy éppen a szedett gyógyszerek okoznak magasabb pulzust. Ez sem tekinthető rendellenességnek, hiszen az állapot rendezésével, a gyógyszerek beállításának megváltoztatásával kezelhető lehet.

Mikor érdemes kivizsgálni a magas pulzust?Pulzus, Kardioközpont

„Minden olyan esetben érdemes kardiológushoz fordulni, ha nem található természetes vagy legalábbis könnyen értelmezhető, kezelhető ok a magas pulzus mögött" – hangsúlyozza Sztancsik doktornő.

Az például természetes, ha a mozgás megemeli a pulzust, az viszont már nem feltétlenül normális, ha terhelésre túl magasra ugrik vagy nehezen, túl lassan áll vissza a normál pulzus. Arra is fel kell figyelni, ha olyan helyzetben emelkedik meg a pulzus, amikor éppen le kellene lassulnia, például éjszaka alváskor. Ilyenkor többek közt annak járunk utána, lehetséges-e, hogy az esténként fogyasztott alkohol, szénhidrát, esetleg tartós stressz okozza az erős szívdobogást. Az esetek egy  részében azonban kiderülhet, hogy betegség áll a háttérben, például egy már lezajlott szívinfarktus, cardiomyopathia, vagyis a szív pumpafunkciójának gyengülése, esetleg egy endokrin betegség, vashiányos vérszegénység, egyes szívbillentyűt vagy más, szívet érintő problémák, vagy bármilyen szervi probléma. Azért is érdemes tisztázni a tünet okát, mert a gyors szívverés és az emiatt érzett aggodalom ördögi kört alkothatnak. Minél erősebben érezzük a szívdobogást, annál jobban aggódunk, ami tovább emeli a pulzust.

Pulzus, Kardioközpont

Ezek a vizsgálatok lehetnek fontosak

„Amikor valaki magas pulzus miatt érkezik kivizsgálásra, a konkrét panasz megismerése és a kikérdezés után döntünk a szükséges vizsgálatokról" – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta, sportorvos.

Az alábbi vizsgálatok jöhetnek szóba:

  • A vérnyomásmérés akkor is megtörténik a kivizsgálás során, ha a páciens otthon is méri a vérnyomását.
  • A nyugalmi EKG vizsgálattal az orvos a percenkénti szívverések számát, szabályosságát, a szív ingerképzését, ingervezetését, szívritmuszavarokat, károsodásokat vizsgál.
  • A terheléses EKG azért lehet szükséges, mert vannak olyan betegségek, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek.
  • Számos szívritmuszavar nem észlelhető folyamatosan, ezért szükség lehet a Holter EKG- vizsgálatra. Ez egy 24 órás folyamatos vizsgálat, egy hordozható EKG-készülék segítségével.
  • Szívultrahang vizsgálattal álló- és mozgókép is kapható a szívről, sőt, az áramló vér sebessége is mérhető vele.
  • A laborvizsgálatok is nagy segítséget jelentenek a kardiológusnak. A leggyakrabban kért vizsgálat a nagyrutin, különösen fontos lehet a pajzsmirigy funkció ellenőrzése, a bilirubin, a Gamma-GT, az LDH, a CK, a protrombin, a fibrinogén, a homocisztein és a süllyedés szintjének meghatározása.
  • Ritka esetben szükség lehet még a szívizom izotópos vizsgálatára, elektrofiziológiai vizsgálatra, CT-re és MR-re is.

Téma szakértője

Specialitások:

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktornő! Betegségeim: ISZB. MPS. MI II. hypertónia, GERD, KES, VES., asztma. Januárban a Spiolto-t kaptam asztmára, de mivel QT megnyúlást, ST depressiót, az ISZB súlyosbodását és mindenféle szívproblémát okoz, nem merem alkalmazni. A decemberi QTc eredmény 476 ms volt. Meddig emelkedhet ez az érték, hogy ne rettegjek a hirtelen haláltól? Köszönöm válaszát.
Dobronyi Imréné

dr. Sztancsik Ilona

kardiológus
Tisztelt Dobronyi Imréné!

Ebben az esetben más asthma elleni szert kellene használnia, a gyógyszerelését a kardiológus és tüdőgyógyász együttes véleménye alapján kell eldönteni.

Üdvözlettel:

Dr. Sztancsik Ilona

Páciensek mondták

Kiemelkedő szakmai tudás

Dr. Sztancsik Ilonánál jártam, aki egy nagyon kedves, alapos és nagy szaktudású Doktornő. Mindent részletesen elmagyarázott, rám szánta az időt. Örülök, hogy jó kezekbe kerültem!

dr. Sztancsik Ilona
dr. Sztancsik Ilona
kardiológus, sportkardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2022.03.03
Utolsó módosítás: 2022.10.07