A szívelégtelenség a 65 év feletti lakosság körübelül 10%-át érinti, ezért nagyon fontos az alap betegségek megfelelő és időben történő kezelése. A szívelégtelenség a legtöbb esetben krónikus, lassan kialakuló betegség. A kialakult súlyos egészségügyi állapot,hiszen ez már azt jelenti, hogy a beteg szíve nem képes a szervezet számára megfelelő mennyiségű vért pumpálni.
Szívelégtelenség: mi az az EF érték?
A szívelégtelenség súlyossági stádiumai
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Kardio Központban
- szakorvosi vizit
- szívultrahang
- EKG vizsgálat
- Holter EKG vizsgálat
- hosszú távú kardiológiai gondozás
Mi a szívelégtelenség?
A szívelégtelenség a szív működésének zavara, amit számos betegség okozhat, mint például a koszorúér-betegség és a magas vérnyomás. Ezek csökkentik a szív erejét, ezért egyre kevesebb vért tud pumpálni a szervek felé. A szívelégtelenség kialakulását segíti a rendszeres huzamosabb ideig tartó alkoholfogyasztás, a genetikai hajlam vagy már meglévő egyéb kardiológiai betegség. Mégis a leggyakrabban szívinfarktus után alakul ki ez a betegség. A szívelégtelenség súlyossága változó lehet, az enyhébb tünetek között szerepelhet a fáradékonyság, a légszomj vagy a lábdagadás, míg a súlyosabb esetekben akár életveszélyes állapot is kialakulhat. Kezeletlenül a szív folyamatosan romló működése miatt a szervek és szövetek nem jutnak elegendő oxigénhez és tápanyaghoz, ami az általános egészségi állapot jelentős romlásához vezethet. A szívelégtelenség diagnózisát követően a kezelés célja a szív terhelésének csökkentése, a tünetek enyhítése és a betegség előrehaladásának lassítása, amely magában foglalhat gyógyszeres terápiát, életmódváltást és súlyosabb esetekben műtéti beavatkozást is. A korai felismerése és a rendszeres orvosi kontroll kulcsfontosságú a szívelégtelenség kezelésében és a betegek életminőségének megőrzésében.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A szívelégtelenség tünetei
Mivel szívelégtelenség során a szív nem képes hatékonyan pumpálni a vért, így ennek tünetei változóak és többfélék lehetnek, hiszen a visszaszorult pumpafunkció okán a szervek és a szövetek nem kapnak megfelelő mennyiségű vért, ezáltal pedig oxigént sem.
- csökkent fizikai aktivitás
- kisebb terhelésre is fáradtság, gyengeség érzése
- étvágytalanság
- nehézlégzés
- hirtelen hízás
- szabálytalan szívverés
- ödéma
- folyamatos köhögés
Kapcsolódó cikkünk
Emelkedett CRP-érték? Gyulladás lehet a szervezetében
Gyulladás szinte bárhol felbukkanhat a szervezetben, szerteágazó, elhúzódó panaszokat, esetleg súlyos szövődményeket okozva. A vérből vizsgálható CRP-szintről, annak méréséről és csökkentésének lehetőségeiről dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta beszélt.
A szívelégtelenség típusai
A szívelégtelenség különböző formákban és típusokban jelentkezhet, attól függően, hogy milyen körülmények vezettek a kialakulásához, a szívnek mely részei érintettek, és milyen a betegség lefolyása. A szívelégtelenség kialakulhat akut módon, például egy szívinfarktus után, amikor a szív pumpafunkciója hirtelen és jelentősen romlik, de kialakulhat lassan, fokozatosan is, olyan krónikus problémák következtében, mint a magas vérnyomás, koszorúér-betegség vagy szívbillentyű-rendellenesség.
A szívelégtelenség típusai az érintett kamrák szerint:
-
Balszívfél elégtelenség:
Ez a típus akkor alakul ki, amikor a bal szívfél nem tudja hatékonyan továbbítani a vért az artériás rendszerbe. Jellemző tünete a légszomj, különösen fizikai terhelés vagy fekvő helyzet esetén, valamint a folyadék felgyülemlése a tüdőben (tüdőödéma). -
Jobbszívfél elégtelenség:
A jobb szívfél elégtelensége miatt a vénás vér visszaáramlása akadályozott, ami folyadék-visszatartáshoz vezet a perifériás szövetekben. Gyakori tünet a boka, lábszár vagy has duzzanata, valamint a máj megnagyobbodása.
-
Globális szívelégtelenség:
Amikor mindkét szívfél működése károsodik, globális szívelégtelenségről beszélünk. Ez a forma általában más típusú szívelégtelenség előrehaladtával alakul ki, és a típusos tünetek kombinációját okozza.
A szívelégtelenség típusai a lefolyás alapján:
-
Akut szívelégtelenség:
Az akut szívelégtelenség hirtelen jelentkezik, gyakran szívinfarktus vagy más súlyos szívprobléma, például szívritmuszavar következtében. Ebben az esetben a szív pumpafunkciója gyorsan romlik, ami hirtelen fellépő, súlyos tüneteket eredményez, például súlyos légszomjat, mellkasi fájdalmat vagy tudatzavart. Az akut szívelégtelenség azonnali orvosi beavatkozást igényel, mivel életveszélyes állapotot okozhat. -
Krónikus szívelégtelenség:
A krónikus szívelégtelenség hosszabb idő alatt fejlődik ki, és általában fokozatosan romlik. Gyakran más szív- és érrendszeri betegségek, például hosszabb ideje fennálló magas vérnyomás vagy koszorúér-betegség következményeként alakul ki. Tünetei közé tartozik a tartós fáradtság, a fizikai terhelhetőség csökkenése, a lábdagadás és a visszatérő légszomj. A krónikus szívelégtelenség kezelése folyamatos orvosi kontrollt, rendszeres vizsgálatokat, gyógyszeres terápiát és életmódbeli változtatásokat igényel annak érdekében, hogy a szívelégtelenség előrehaladását lassítsák és a beteg életminőségét javítsák.
A szívelégtelenség bármely formájában fontos a korai felismerés, a megfelelő kezelés megkezdése és a szövődmények megelőzése érdekében a rendszeres orvosi ellenőrzés. Az életmód, például a sóbevitel csökkentése, a dohányzás abbahagyása és a mérsékelt fizikai aktivitás bevezetése jelentős szerepet játszhat a szívelégtelenség tüneteinek enyhítésében és az életkilátások javításában.
A szívelégtelenség súlyossági stádiumai
A szívelégtelenség legrégebben és legszélesebb körben használt stádiumbeosztása a New York-i Kardiológus Társaság (New York Heart Association, rövidítve NYHA) javaslata alapján az alábbiak szerint történik:
- NYHA I. osztály: ebben a stádiumban a fizikai teljesítőképesség nem korlátozott, a szokásos fizikai aktivitás nem okoz fáradtságot, nehézlégzést, vagy szívdobogásérzést.
- NYHA II. osztály: ebben a stádiumban a fizikai terhelhetőség enyhén korlátozott, a beteg nyugalomban panaszmentes, a szokásos fizikai aktivitás azonban fáradtságot, nehézlégzést, vagy szívdobogásérzést okoz.
- NYHA III. osztály: ebben a stádiumban a fizikai terhelhetőség kifejezetten korlátozott, a beteg nyugalomban panaszmentes, de már a szokásosnál kisebb fizikai aktivitás is tüneteket okoz.
- NYHA IV. osztály: ebben a stádiumban bármilyen fizikai aktivitás kivitelezhetetlen panaszok nélkül, a betegnek nyugalomban is vannak szívelégtelenségre jellemző panaszai.
Szívelégtelenség: mi az az EF érték?
Az EF érték (az angol Ejection Fraction, azaz „kilökési frakció” rövidítése) a szív működésének egyik fontos mérőszáma. Az EF azt mutatja meg, hogy a szív bal kamrája – amely a vért a szervezetbe pumpálja – egy-egy összehúzódás során a benne lévő vér hány százalékát képes kilökni. Ez egy egyszerűen érthető mutatója annak, hogy a szív mennyire hatékonyan működik.
Normál EF érték
Egy egészséges szív esetében az EF érték általában 50–70% között van. Ez azt jelenti, hogy a szív összehúzódáskor a bal kamra vértartalmának több mint a felét kilöki a keringésbe. Ez normális működésre utal.
Csökkent EF érték
Ha az EF érték 50% alá csökken, az azt jelzi, hogy a szív pumpafunkciója gyengült. Ez az állapot gyakran szívelégtelenséghez kapcsolódik. Az EF csökkenése a szívizom károsodására utalhat, például szívinfarktus, magas vérnyomás vagy más szívbetegségek miatt.
Megnövekedett EF érték
Bizonyos ritkább esetekben az EF érték 70% feletti is lehet, de ez nem feltétlenül jelent jobb szívműködést. Előfordulhat például olyan állapotoknál, ahol a szív keményebben dolgozik, de nem megfelelően tölti fel magát vérrel (például diasztolés szívelégtelenség esetén).
Miért fontos az EF érték?
Az EF érték segít az orvosoknak meghatározni, hogy milyen típusú szívelégtelenség áll fenn, és milyen kezelésre van szükség. Például:
- Csökkent kilökési frakciójú szívelégtelenség (HFrEF): Az EF érték alacsony, ami gyengült szívösszehúzódásra utal.
- Megőrzött kilökési frakciójú szívelégtelenség (HFpEF): Az EF érték normális vagy közel normális lehet, de a szív nem tud megfelelően megtelni vérrel.
Hogyan mérik az EF értéket?
Az EF értéket leggyakrabban szívultrahanggal (echokardiográfia) mérik, de más képalkotó vizsgálatok, például MRI vagy CT, illetve szívkatéterezés is alkalmas lehet rá.
Ha az orvosa az EF értékéről beszél, az a szív állapotának egyik kulcsfontosságú mutatója, amely alapján a további kezelés és gondozás megtervezhető. Ha az EF érték csökkent, a rendszeres kontroll és az orvosi utasítások betartása különösen fontos!
Ha részletesebben olvasna az EF értékről, kattintson ide!
A szívelégtelenség kezelése
Elsősorban már a megelőzéssel sokat tehetünk szívünkért, mint a dohányzás elhagyása vagy a mozgás. Amennyiben még is szívelégtelenség kerül megállapításra úgy azt a következőképp lehetséges kezelni.
Életmódváltás
Még a gyógyszeres kezelés megkezdése előtt szükség van alapvető változtatásokra ahhoz, hogy szívünk aktuális egészségét megőrizhessük, állapotunk ne romoljon. Sok esetben már egy átfogó életmód program megoldást nyújt a szívelégtelenség kezelésére.
- heti legalább 150 perc közepes intenzitású kardio mozgás
- legfeljebb 48 órás közökkel az egyes mozgási alkalmak között
- egy alkalom legalább 30 perces izomerő növelő mozgás
A kardio-mozgás alatt értjük a pulzusszámot megemelő, nem ellenállással szemben kifejtett mozgást. (pl: futás, kerékpár, intenzív gyaloglás, úszás)
Közepes intenzitású mozgás: amikor még tudunk közben beszélni, vagyis nem fulladunk (szavakat tudunk mondani, egész mondatokat már nem), izzadunk.
Étkezés tekintetében a szív-érrendszeri betegségeknél a mediterrán diéta ajánlott. A diéta alapja az olíva olaj, gabonák, zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztása, mérsékelt étrendbe illesztése a halknak, tejtermékeknek, húsoknak. Szerves része továbbá a rendszeres, mérsékelt borfogyasztás, és a fokozott fizikai aktivitás.
A mediterrán diéta követői csökkentik a telített zsírok bevitelét, miközben növelik az omega-3 zsírsavak fogyasztását, köszönhetően a tengeri halak, olajos magvak rendszeres alkalmazásának. Jelentős mennyiségű rosthoz juttatják a szervezetüket a teljes értékű gabonák, gyümölcsök, zöldségek étrendbe illesztésének köszönhetően. Nagyon fontos a sófogyasztás korlátozása is, mert a nagy mennyiségű só vízvisszatartást okozhat. Súlyos szívelégtelenség esetén naponta maximum 2 g só vihető be a szervezetbe.
Gyógyszeres kezelés
A gyógyszeres kezelés alapja az életmódváltás. Ezt kiegészítve írja fel az orvos a szükséges gyógyszereket, hogy ezzel is segítse az életmód váltást és minél gyorsabban tudja javítani a kívánt eredményeket. Fel kell hívni a figyelmet, hogy a gyógyszerek nem váltják ki a megfelelő táplálkozást és mozgást!
Sajnos a szívelégtelenség – krónikus volta miatt – élethosszig tartó odafigyelést és kezelést igényel. Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)Téma szakértője
