Dohányzik, cukorbeteg, esetleg túlsúlyos? Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont szakorvosa szerint nagyon hasznos lehet egy egyszerű módszerrel, az arteriográfiával megvizsgáltatni az erei állapotát, hiszen ezek a rizikófaktorok jelentősen növelik az érszűkület kialakulásának esélyét.

A korai diagnózis megelőzheti a szívinfarktust is

Az érszűkület gyakran évekig tünetmentes, szinte észrevehetetlen folyamat, amire sokszor már csak a súlyos problémák hívják fel a figyelmet.  Holott a korai felismerés rendkívül fontos, hiszen megfelelő óvintézkedésekkel, életmódváltással olyan betegségek előzhetők meg, mint az agyvérzés, a szívinfarktus, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulás vagy a végtagi bénulás.

Ki a veszélyeztetett?

Az érszűkületet okozó legjelentősebb rizikófaktorok a cukorbetegség, a dohányzás, a magas vérzsír- és húgysavszint, a vesefunkció eltérései, az elhízás, a mozgásszegény életmód és családi hajlam. Mivel ezek a tényezők meglehetősen sok embernél fennállnak, nem véletlen, hogy Magyarország régóta a szív-és érrendszeri betegségek élmezőnyében van. Bár az arterioszklerózis elsősorban az idősebb korosztály betegsége, akinek húszéves kora óta napi egy doboz cigaretta a fejadagja, akár már 40 éves korában is számíthat érszűkületre.

Feltétlenül vegyen részt szűrésen, ha

- túlsúlyos,
- dohányzik,
- stresszes életmódot folytat,
- magas a vérnyomása,
- családjában többeknek van magas vérnyomása és szívbetegsége,
- nőként változó korba érkezett,
- magas a koleszterin- és/vagy trigliceridszintje,
- jellegzetes panaszokat észlel (gyaloglási nehézség, vádlifájdalom, nehéz láb-érzés),
- váratlan memóriazavarai vannak- ez az agyi erek meszesedésének egyik első tünete lehet!

Hogyan diagnosztizálható?

érszűkület szívinfarktus kardiológiaA szakorvosoknak a gyaloglás is egyfajta diagnosztikus módszer, ugyanis abból, hogy hány métert tudsz megtenni fájdalom nélkül, következtéseket vonhatnak le. Az érszűkületet ugyanis kirakatbetegségnek is hívják, hiszen az egyik fő tünete, hogy a vádliban éles fájdalom jelentkezik, amely miatt a betegnek gyakran meg kell állnia. Azért, hogy az utcán ne tűnjön ez fel, a beteg úgy tesz, mintha kirakatot nézegetne.
Az úgynevezett boka-kar index (doppler-index) mérés során a bokán mért vérnyomás értékét elosztják a karon mért értékkel, aminek normál esetben 1-nek kell lenni. Ha ez a hányados 0,8 alá esik, érszűkületről beszélünk. Ugyanígy az sem jó, ha túl magas az alsó érték, és a hányados 1,2 fölött van, hiszen ez meszes erekre utal. Ez a mérés azonban csak előrehaladott, 50 százalék feletti szűkületet mutat ki, tehát leginkább csak a tünetekkel rendelkező betegeknek lehet ajánlani.

Korai stádiumban, vagy akár tünetmentesség esetén is beválhat a fájdalommentes arteriográfia, amely során a karra rögzítenek egy mandzsettát, ami egy készülékhez kapcsolódik. Az így mért pulzushullámokat számítógép értékeli, és az elkészült leletből képet kapunk az érfal állapotáról, tehát kiderül, hogy normál, összehúzódott vagy kitágult állapotban van-e. Ezen kívül tájékozódhatunk a főütőér rugalmasságáról, illetve merevségéről, és a szív munkájáról is.

Teendők arteriográfos vizsgálat előtt

- 6 órán belül nem szabad sokat enni, kávézni és dohányozni,
- 10 órán belül az alkoholfogyasztás is kerülendő,
- a vizsgálat előtt közvetlenül ajánlott a bőséges folyadékfogyasztás,
- a szokásos gyógyszereket be lehet szedni, de azokról tájékoztatni érdemes az orvost,
- korábbi leleteket, zárójelentéseket célszerű magunkkal vinni.

Ingyenes arteriográfos szűrés a Budai KardioKözpontban!
Időpont: 2017. szept. 27., 10-18 óra közt
Cím: 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

Előzetes bejelentkezés nem szükséges!

Csatlakozzon Ön is Szívbetegséggel-teljeses életet Facebook csoportunkhoz! A közösségben egymás támogatásával és a Budai KardioKözpont szakmai hátterével kap hasznos tanácsokat!  

Facebook csoport: Szívbetegséggel - teljes életet

Facebook oldal: Kardioközpont

Forrás: Budai KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

 

 

 

 

 

 

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Kardio Központ! Lehet-e bármilyen kóros elváltozásnak a jele az, ha sportolás közben az elméletileg normálisnál magasabb a pulzusszám? Az itt-ott fellelhető információk szerint sportolás közben az ideális, maximum pulzusszámot 220 mínusz életkor alapján határozzák meg, ami az esetemben 220-41= 179. Az én maximum pulzusom azonban 200 felett szokott lenni, az átlagom az, ami 180 körüli. A sport ez esetben teremfoci, és ha nem mérném a pulzusomat, nem tudnék róla, hogy az magas, azaz sem fáradékonyság, kifáradás vagy egyéb tünetet, panaszt nem tapasztalok. (Sőt, szerintem jobb az erőnlétem, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt). A súlyom a magasságomhoz mérten megfelelő (174/76). Előre is köszönöm a válaszukat!
Kováts

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Tisztelt Kováts Attila!
Bár nem vagyok sportorvos és ennek a specialistája, de mint a témával foglakozó kardiológus a következőt válaszolom. A 220-életkor/80% egy elméleti adat. Nagy egyéni különbségek vannak.Hogy ennek a hátterében szervi elváltozás, vagy a normálistól eltérő variáció áll, azt csak kardiológiai kivizsgálás után lehet megmondani. Várjuk szeretettel kivizsgálásra.
Üdvözlettel:
Dr. Vaskó Péter

Páciensek mondták

Rendkívül nagy tudású, felkészült, alapos

Dr. Vaskó Péternél 2x jártam Intézményükben. Rendkívül nagy tudású, felkészült, alapos. Betegségemről kikérdezett, megvizsgált. Rám szánta az időt, válaszolt kérdéseimre, elmagyarázta, hogy mit "talált" Mindezt közérthetően, türelmesen. Nagyon örülök, hogy hozzá kerültem!!! 

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2017.09.25
Utolsó módosítás: 2017.09.25