A szívzörej egy sztetoszkópon keresztül hallható zúgó vagy suhogó hang, amikor a vér rendellenesen áramlik át a szívbillentyűin. A szívzörej gyakori, és nem feltétlenül utal egészségügyi problémára, különösen gyermekeknél. A zörejeket azonban ki kell vizsgálni, mert szívproblémát vagy más egészségügyi problémát jelezhetnek.
Tartalom
Hogyan diagnosztizálható a szívzörej?
Szívzörejjel összefüggő szolgáltatások a Kardioközpontban:
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Mi az a szívzörej?
Sok szívbillentyű problémát, szívzörejt kardiológiai kivizsgálás során fedeznek fel, tulajdonképpen véletlenül, a sztetoszkóppal történő „hallgatózás” során. A szívzörej ugyanis úgy hallatszik az orvosnak, mintha a vér áramlása súrlódó hanggal járna, ahogyan az egyik kamrából a másikba áramlik, illetve esetleg egy extra „kattanás” is hallatszik, amikor a billentyű lehetővé teszi a vér visszafolyását. A szívzörej semmiféle észlelhető tünettel nem járnak, és az esetek többségében a szívzörej maga is ártatlan jelenség. Ugyanakkor egy részletesebb kivizsgálás szívbillentyű problémát is feltárhat a szívzörej hátterében, mint például
- a stenosis (a billentyűk szűkülete, amely miatt elégtelen lehet a szív vérellátása),
- a regurgitáció (amikor a billentyűk lehetővé teszik a vér visszafolyását a kamrába),
- a prolapsus (amikor a mitrális billentyű kisebb torzulása megakadályozza, hogy a szelep rendesen záródjon) vagy
- az atresia (amikor a szelep nem teljesen alakult ki, vagy éppen hiányzik).
Mennyire gyakori a szívzörej?
A szívzörej meglehetősen gyakori. Valójában a legtöbb embernek gyermekkorában valamikor ártatlan szívzöreje volt. Az ártalmatlan szívzörej nem jár komoly szívproblémával, gyermekeknél gyakori jelenség. Ez a típusú szívzörej a szív szokásos növekedési folyamataival van összefüggésben, és felnőtt korra jellemzően magától elmúlik.
Mik a szívzörej tünetei?
Néhány szívzörej egyáltalán nem okoz tüneteket, és egy rutin orvosi vizsgálat során fedezik fel.
De attól függően, hogy mi okozza a zörejt, olyan tüneteket tapasztalhat, mint például:
- Kékes bőr.
- Köhögés, ami nem múlik el.
- Szívdobogás.
- Fájdalom vagy szorító érzés a mellkasban.
- Légszomj.
- Szinkópia vagy gyengeség.
A szívzörej típusai
A szívzörejeket aszerint osztályozzák, hogy mikor fordulnak elő szívverésben:
- Szisztolés: Ez a fajta szívzörej akkor fordul elő, amikor a szívizom összehúzódik (feszül).
- Diasztolés: Ez a fajta szívzörej akkor fordul elő, amikor a szívizom ellazul.
- Folyamatos: Folyamatos szívzörej fordul elő a szívizom összehúzódása és ellazulása során.
- A diasztolés és a folyamatos szívzörej nagyobb valószínűséggel szívbetegséggel kapcsolatos. De minden szívzörejt értékelni kell.
A szívzörej lehetséges okai
A szívzörejt turbulens vagy rendellenes véráramlás okozza a szívbillentyűin keresztül.
Ha a vér a normálisnál gyorsabban áramlik, az ártatlan szívzörejt okozhat (ezt normálisnak vagy fiziológiásnak is nevezik). Ez a fajta szívzörej gyakori:
- Gyermekkor
- Gyakorlat
- Növekedési rohamok
- Terhesség
- A baba születése utáni első napokban
- Az ártatlan szívzörej eltűnhet és újra megjelenhet. Hangosabbak lehetnek, ha a szív gyorsabban ver. Gyakran elmúlnak, de néhányuk egy életen át tart. Az ártatlan szívzörej nem utal szívproblémára.
Kapcsolódó cikkünk
Kardiológiai oka is lehet a nehézlégzésnek, fulladásnak
A nehézlégzés, fulladás olyan tünetek, amelyeket sokszor allergia vagy asztma okoz – ez különösen a parlagfű szezonban lehet feltűnő tünet. A terhelésre kialakuló légszomj, fulladás máskor a túlsúly, a dohányzás és az életkor számlájára írható. Ha azonban a nehézlégzés pihenést követően is csak nagyon lassan javul, mielőbbi kardiológiai kivizsgálás szükséges. A témáról dr. Bőhm Tamás, a KardioKözpont kardiológusa beszélt.
A szívzörej mögött szívprobléma vagy más állapot is állhat, beleértve:
- Vérszegénység : vagy alacsony vörösvérsejtszám, zörejt okozhat, mert befolyásolja a vér viszkozitását (vastagságát). A vérszegénység egyéb jelei közé tartozik a gyengeség és a fáradtság (extrém fáradtság).
- A szívbillentyű-betegség azt jelenti, hogy egy vagy több szívbillentyű nem működik megfelelően, ami megakadályozza a jó vérkeringést. Például egy szelep lehet merev (szelepszűkület). Előfordulhat, hogy nem nyílik vagy csukódik be teljesen. Vagy lehetővé teheti, hogy a vér rossz irányba szivárogjon (billentyűregurgitáció). Egyéb jelek közé tartozik a boka vagy a láb duzzanata, szívdobogás (rebegés), légszomj vagy nyomás a mellkasban.
- Pajzsmirigy-túlműködés, a mirigy túl sok pajzsmirigyhormont termel. Az állapot szorongást, fokozott étvágyat, szapora szívverést és súlycsökkenést is okozhat.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Hogyan diagnosztizálható a szívzörej?
A szakorvos a szívet hallgatva diagnosztizálhatja a szívzörejt. A szívzörej abnormálisan suhogó hangot ad ki. Az orvos sztetoszkóppal hallgatja szívét a mellkasán és a hátán különböző helyekről. Ahhoz, hogy megállapítható legyen a szívzörej típusa, a fizikális vizsgálaton túl, egyéb diagnosztikai módszerek szükségesek. Ilyen például az EKG vizsgálat (nyugalmi és/vagy Holter), illetve a szívultrahang. Továbbá, amennyiben a szakorvos szükségesnek ítéli, katéteres vizsgálat is szóba jöhet, azonban ez ritka, illetve ilyen esetben már valószínűsíthető, hogy valamilyen betegség áll a szívzörej hátterében.
A szívzörej kezelése
A szívzörej kezelése a kiváltó októl függ. Ártalmatlan szívzörej esetén nincs teendő, nem szükséges semmiféle kezelés. Azonban, ha szívbetegség okozza, úgy a kiváltó okot kezelni szükséges. Ez által pedig a szívzörej is megszünhet, vagy mérséklődhet.
Telefonszám: +36 70 940 0099 Rendelés helyszíne: 1036 Budapest, Lajos u. 66. B lépcsőház, 5. emelet - Buda Square IrodaházTéma szakértője