A szívzörej egy gyakori, ám sokszor ijesztő tünet, melyet a szívben keletkező abnormális hangok jellemeznek. Ez a jelenség lehet ártalmatlan, de komolyabb szívproblémák meglétére is utalhat. Fontos, hogy ha valaki szívzörejt észlel vagy a későbbiekben említésre kerülő tüneteket tapasztalja, mielőbb keresse fel orvosát a megfelelő diagnózis és a célzott kezelés érdekében.

Mi az a szívzörej?

Mennyire gyakori a szívzörej?

A szívzörej lehetséges okai

Mik a szívzörej tünetei?

A szívzörej típusai

Hogyan diagnosztizálható a szívzörej?

A szívzörej kezelése

Kapcsolódó szolgáltatásaink szívzörej esetén:

Mi az a szívzörej?

Sok szívbillentyű problémát, szívzörejt kardiológiai kivizsgálás során fedeznek fel, tulajdonképpen véletlenül, a fonendoszkóppal történő „hallgatózás” során. A szívzörej ugyanis úgy hallatszik a fonendoszkópon keresztül, mintha a vér áramlása súrlódó hanggal járna, ahogyan a szív üregeiből továbbítódik a vér.

A szívzörej tehát olyan hangjelenség, amit a szív működése közben lehet hallani. Ezeket a zajokat a szakavatott fül a fonendoszkóppal könnyedén meghallja, és a kardiológusok gyakran úgy írják le, mint egy susogó, zubogó vagy surranó hangot.

A szívzörej alapvetően két fő típusra osztható: ártalmatlan (jóindulatú) és kóros (patológiás) zörejekre.

  • Ártalmatlan szívzörej: Ezek gyakran fordulnak elő az egészséges embereknél is, különösen gyermekeknél. Az ártalmatlan szívzörejek általában nem utalnak szívbetegség jelenlétére, és a legtöbb esetben a kezelésük sem szükséges. 
  • Kóros szívzörej: Ezek olyan problémákra utalhatnak, mint például a szívbillentyűk hibás működése, veleszületett szívhibák vagy más szívbetegségek. A kóros zörejek minden esetben további vizsgálatokat és kezelést igényelnek. Ilyen diagnosztikus lépés lehet az echocardiográfia, az EKG vagy a holter EKG.

A kardiológusok a szívzörejeket különböző jellemzők alapján értékelik, például:

  • Hang erőssége: A szívzörej hangossága, amelyet általában egy 1-től 6-ig terjedő skálán osztályoznak.
  • Elhelyezkedés: A mellkason belül hallható szívzörej helye, és az hova továbbítódik.
  • Hang időtartama: A szívzörej időtartama a szívverés során (systole vagy diastole alatt).
  • Frekvencia és hangminőség: A szívzörej hangjának frekvenciája és minősége (például magas vagy mély hang).

A szívzörej jelenlétének pontos diagnózisához és annak meghatározásához, hogy szükséges-e kezelés, mindig orvosi vizsgálatra van szükség.

Ugyanakkor egy részletesebb kivizsgálás szívbillentyű problémát is feltárhat a szívzörej hátterében, mint például:

Mennyire gyakori a szívzörej?

A szívzörej viszonylag gyakori jelenség, és az emberek jelentős részénél előfordulhat valamilyen életkorban, de annak ellenére, hogy gyakori, nem mindig ártalmatlan. Ezért is kell időben felismeri.

Gyermekeknél

  • Ártalmatlan szívzörejek: Nagyon gyakoriak gyermekeknél. A becslések szerint az egészséges gyermekek 30-50%-ánál hallható valamikor ártalmatlan szívzörej. Ezek általában nem igényelnek kezelést és idővel gyakran megszűnnek.
  • Kóros szívzörejek: Kevésbé gyakoriak, de előfordulhatnak például veleszületett szívhibák miatt. Az ilyen zörejek további vizsgálatokat és kezelést igényelnek.

Felnőtteknél

  • Ártalmatlan szívzörejek: A gyermekekkel összehasonlítva pont fordítva: ritkábban, de előfordulhatnak, különösen speciális helyzetekben, például terhesség alatt, amikor a vérmennyiség megnövekedése okozhat átmeneti szívzörejeket.
  • Kóros szívzörejek: Gyakoribbak, mivel az idő előrehaladtával nő a kardiovaszkuláris megbetegedések, szívbillentyűk problémáinak és a szívkoszorúér-betegségnek  valószínűsége.

Egyéb helyzetek

  • Fizikai aktivitás: Intenzív fizikai aktivitás során a gyors véráramlás átmenetileg ártalmatlan szívzörej megjelenését okozhtaja.
  • Láz vagy vérszegénység: Olyan állapotok, amelyek fokozzák a véráramlást, szintén okozhatnak átmeneti szívzörejeket.

Fontos megjegyezni

  • Ártalmatlan szívzörejek: Általában nem igényelnek kezelést, de rendszeres orvosi ellenőrzés ajánlott, hogy biztosak legyünk abban, hogy nem alakul ki komolyabb probléma.
  • Kóros szívzörejek: Minden esetben további orvosi vizsgálatokat igényelnek, hogy meghatározható legyen az ok és a szükséges kezelés.

Összességében a szívzörejek gyakoriak, különösen gyermekeknél, de a legtöbb esetben ártalmatlanok. Felnőtteknél a szívzörej megjelenése gyakrabban igényel orvosi kivizsgálást.

Kapcsolódó cikkünk

Egyre több stressz? Így vezethet szívbetegségekhez

Egyre több stressz? Így vezethet szívbetegségekhez

A krónikus stressz közvetlenül is növeli a szív és érrendszeri betegségek rizikóját, ahogyan ezt egy tanulmány is bizonyítja. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa az összefüggésekre és a komplex kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet. 

A szívzörej lehetséges okai

A szívzörejt valójában a turbulens vagy rendellenes véráramlás okozza a szív billentyűin keresztül.

A szívzörej potenciális okai számos tényezőtől függhetnek, beleértve a szív szerkezetében és működésében bekövetkező eltéréseket. Íme a leggyakrabban előforduló okok, amelyek a szívzörej hátterében meghúzódhatnak. Mivel a szívzörej mögött meghúzódó okok szerteágazóak lehetnek, a világosabb áttekinthetőség érdekében csoportosítva kerülnek bemutatásra.

Ártalmatlan (Fiziológiás) Szívzörejek

  • Életkori sajátosságok
    • Gyermekkor: Ártalmatlan szívzörejek gyakoriak gyermekeknél, nem utalnak szívbetegségre.
    • Terhesség: A terhesség alatt megnövekedett vérmennyiség átmeneti szívzörejt okozhat.
  • Fiziológiai állapotok
    • Fizikai aktivitás: Intenzív testmozgás fokozott véráramlást eredményezhet.
    • Láz: Gyorsabb szívverést és fokozott véráramlást okozhat.
    • Vérszegénység (anémia): A vérszegénység gyorsabb szívverést és fokozott véráramlást eredményezhet.

Kóros (Patológiás) Szívzörejek

  • Szívbillentyűk betegségei
    • Billentyű szűkülete (stenosis): Ha a szívbillentyűk nem nyílnak megfelelően, az akadályozza a vér áramlását.
    • Billentyű elégtelensége (insufficiencia): Ha a szívbillentyűk nem zárnak megfelelően, a vér visszaáramlik abba az üregbe, ahonnan érkezett, és ez egyrészt szívzörej megjelenésével jár, másrészt pedig nem lesz megfelelő a test vérellátása.
  • Veleszületett szívhibák
    • Szeptumdefektus ("lyukas szív"): A szív két oldalát elválasztó szívsövény nem intakt, nyílás található rajta, amely vér keveredését okozza.
    • Fallot-tetralógia: Négy különböző szívhibából álló kombináció, amely szívzörejt okoz.
  • Szívizom betegségei
    • Szívzörej - KardioközpontKardiomiopátia: A szívizom betegsége, amely megváltoztatja a szív működését és szívzörej kialakulásával járhat.
  • Fertőzések és gyulladások
    • Endokarditisz: A szív belső rétegének fertőzése, amely károsíthatja a szívbillentyűket és így szívzörejt okozhat.
  • Érrendszeri problémák
    • Aorta disszekció: Az aorta falának rétegei között bekövetkező repedés, amely szívzörej megjelenésével jár. Ezt az állapotot mindenképp időben fel kell ismerni, mert halálos kimenetellel fenyeget.
  • Egyéb szívbillentyű problémák
    • Mitralis prolapsus: A mitrális billentyű egyik vagy mindkét vitorlájának előredomborodása a bal pitvarba, amely regurgitációt és szívzörejt eredményezhet.

Szisztémás vagy Anyagcsere Betegségek

  • Endokrin rendellenességek
    • Hyperthyreosis: A pajzsmirigy túlműködése növelheti a szívverést és szívzörejt okozhat.
  • Keringési rendellenességek

Egyéb Okok

  • Műbillentyűk
    • Műbillentyűk: Az implantált műbillentyűk is okozhatnak szívzörejeket.

Mik a szívzörej tünetei?

A szívzörej önmagában gyakran nem jár kifejezett tünetekkel, különösen akkor, ha ártalmatlan. Azonban ha a szívzörej kóros, akkor a mögöttes szívprobléma okozhat tüneteket. Ezek a tünetek a következők lehetnek:

  • Légszomj: Nehézlégzés vagy légszomj terhelésre vagy nyugalomban.
  • Fáradtság: Szokatlan mértékű fáradtság vagy gyengeség, különösen fizikai aktivitás után.
  • Mellkasi fájdalom: Fájdalom vagy szorító érzés a mellkasban.
  • Szédülés vagy ájulás: Szédülés vagy eszméletvesztés, különösen fizikai megterhelés során.
  • Gyors vagy szabálytalan szívverés: Palpitációk, vagy az érzés, hogy a szív gyorsan vagy szabálytalanul ver.
  • Ödéma: Duzzanat a lábakban, bokákban, hasban vagy a nyaki vénák teltsége.
  • Kékes bőrszín: Cianózis, különösen az ajkak, körmök vagy bőr kékes elszíneződése, ami az oxigénhiányra utal.
  • Gyenge pulzus: Gyenge vagy alig tapintható pulzus, ami a vérkeringés problémájára utalhat.

A szívzörej típusai

A szívzörejek típusai a szívciklus különböző fázisai szerint osztályozhatók:

Szisztolés szívzörej

A szisztolés szívzörej a szívizom összehúzódása, azaz a szisztolé alatt hallható. Ez a típusú szívzörej jellemzően akkor keletkezik, amikor a vér áthalad a kamrákon és a nagy artériákon.

Diasztolés szívzörej

A diasztolés szívzörej a szívizom ellazulása, azaz a diasztolé alatt fordul elő. A diasztolés szívzörej gyakran a szívbillentyűk elégtelen nyílása vagy szűkülete miatt alakul ki, és nagyobb valószínűséggel jelez szívbetegséget.

Folyamatos szívzörej

A folyamatos szívzörej a szívizom összehúzódása és ellazulása során egyaránt hallható. Ez a fajta szívzörej folyamatosan, a teljes szívverés ciklusa alatt jelen van, és gyakran súlyosabb szívproblémákra utal.

Bár a diasztolés és a folyamatos szívzörej nagyobb valószínűséggel kapcsolódik szívbetegségekhez, minden típusú szívzörejt alaposan értékelni kell. A szívzörej jellege, időzítése és hangminősége fontos diagnosztikai információkat nyújthat az esetleges szívproblémák felismeréséhez és kezeléséhez.

Hogyan diagnosztizálható a szívzörej?

A szívzörej diagnosztizálása során a szakorvos figyelmesen hallgatja meg a beteg szívét, hogy azonosítsa az esetleges abnormális hangokat. A pontos típus meghatározásához azonban szükség lehet további vizsgálatokra is, mint például az EKG és szívultrahang. Ritkább esetekben katéteres vizsgálatra is szükség lehet, különösen ha valamilyen szívbetegség gyanúja merül fel.

A szívzörej kezelése

A szívzörej kezelése attól függ, hogy mi a kiváltó ok. Általában két típusra osztható:

  • Ártalmatlan (fiziológiás) szívzörejek: Ahogyan már korábban is említettük, a szívzörej ezen típusai általában nem igényelnek speciális kezelést, mert nem okoznak egészségügyi problémát.

  • Kóros (patológiás) szívzörejek: Ezek hátterében általában valamilyen szívbetegség vagy rendellenesség áll. A kezelés módja a kiváltó októl függ:

    • Gyógyszeres kezelés: Ha a szívzörej hátterében szívritmuszavar vagy más szívprobléma áll, gyógyszerek, például béta-blokkolók vagy szívritmus-szabályozók adhatók.

    • Sebészeti beavatkozás: Bizonyos esetekben, például súlyos szívbillentyű-rendellenesség vagy más strukturális probléma esetén, sebészeti korrekcióra lehet szükség.

    • Szívkatéterezés vagy intervenciós eljárások: Ezek akkor szükségesek, ha például szívhibák, billentyűszűkületek vagy más komolyabb szívproblémák kerülnek diagnosztizálásra.

A kezelést mindig az oki diagnózis alapján és a szakorvossal való konzultáció után kell megkezdeni. Fontos, hogy minden esetben egyénre szabott terápiát alkalmazzanak a szívzörej terápiájára.

Módosítás: 2024.07.13 12:13