A légszomj és a nehézlégzés mindenképpen figyelemfelkeltő tünetek, amelyeknek azonban szerteágazó okai lehetnek. A túlsúly, az alacsony pulzus, esetleg a szívelégtelenség okozza? Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa szerint, ha ismétlődő jelenségről van szó, érdemes részt venni egy kivizsgáláson.

Többek közt ilyen okok miatt alakulhat ki légszomj, nehézlégzés

  • Túlsúly, dohányzás

Ha a lépcsőzés vagy a busz után futás szokatlanul kimerítő, első körben gondolni kell a gyengébb fizikai állapotra, valamint a túlsúly és a dohányzás következményeire.

  • Tüdőbetegség

Gyakori ok, hogy allergia vagy asztma okozza a nehézlégzést, ami tüdőgyógyászi kezelést igényel.

  • Időjárási frontok

A nehézlégzés oka lehet alacsony pulzus, szívelégtelenség is.Az időjárás gyors és jelentős változásai stresszreakciót válthatnak ki, ugyanis arra kényszerítik a szervezetet, hogy gyorsan alkalmazkodjon. Ez a reakció pedig fokozza a szimpatikus idegrendszeri aktivitást, ami miatt megnövekszik a szív- és érrendszerre háruló terhelés. A szív-érrendszeri betegek ezt nyilvánvalóan még nehezebben viselik, mint az egészséges személyek, az ő szervezetük számára jóval nagyobb erőfeszítést jelent a kompenzáció. Ilyenkor jelentkezhetnek náluk olyan tünetek, mint a fáradékonyság, szabálytalan és/vagy erős szívdobogás érzés, szívbillentyű probléma esetén pedig fokozódó ödéma hajlam, nehézlégzés, fulladás.

  • Pánik szindróma

A tartós szorongás és a pánikbetegség igen gyakran produkál olyan tüneteket, mint a mellkasi fájdalom, a szédülés, a dezorientáltság és a légszomj, fulladás. A tünetek okának tisztázásához szükséges lehet kardiológiai és pszichológiai vizsgálat is.

  • Alacsony pulzus

A szívünk percenként átlagosan 60-70-szer ver, de 60 és 100 ütés közt minden normálisnak tekinthető. Ugyanakkor, ha 60 alá csökken a pulzus és nem egy edzett sportolóról van szó, az már utalhat bradycardiára, vagyis túl lassú szívverésre. Ez sokaknál semmiféle panaszt nem okoz, de egyes esetekben olyan tünetek jelentkezhetnek, mint a kimerültség, gyengeség, a zavartság, a verejtékezés és a légszomj, amely gyakran fizikai terhelés során jelentkezik. (Ha mindezek mellett mellkasi fájdalom, karokba, állba, hátba kisugárzó fájdalom, ájulás is előfordul, azonnal orvosi segítséget kell hívni, függetlenül attól, hogy a pulzus alacsony vagy éppen kiugróan magas.)

  • Szívelégtelenség

A szívelégtelenség egy komoly betegség, amelynek jellemzője, hogy a szív – romló pumpafunkciója miatt - nem képes elég vért és oxigént juttatni a testbe. Ez olyan jellegzetes tünetekhez vezethet, mint a folyamatos köhögés, zihálás, a kimerültség, az ödémák megjelenése, az étvágytalanság, az erős szívdobogás és a légszomj. A nehézlégzés ilyen esetben leginkább fizikai aktivitás közben érzékelhető, mivel nehezebben tud levegőt venni a beteg, mélyebben, gyakrabban kell lélegeznie. Az is előfordul, hogy alvás közben jelentkezik a légszomj, amikor a beteg arra is ébredhet, hogy levegőért kapkod. Emiatt reggel nyugtalannak, fáradtnak érezheti magát. Ha egy diagnosztizált betegnél jelentkezik fekvő pozícióban a légzési nehézség, érdemes megemelni a felsőtestet. A jelenség oka, hogy a vér pang a tüdő ereiben, mert a szív nem tudja elég hatékonyan végezni a munkáját. Emiatt folyadék szivároghat a tüdőbe, ami nehézlégzést okoz.

Mikor van szükség kardiológiai kivizsgálásra?

Légszomj, nehézlégzés esetén fontos a kardiológiai kivizsgálás.- Ha valaki többször is tapasztalja a fulladás, a nehézlégzés érzését, és kiderül, hogy emögött nem áll valamilyen más jellegű betegség vagy állapot, mindenképpen érdemes részt vennie egy kardiológiai kivizsgáláson, függetlenül attól, hogy van-e már diagnosztizált szív-érrendszeri betegség. Akkor is mielőbbi kivizsgálás javasolt, ha erős szívdobogás, hirtelen bedobbanások, kimaradások, gyengeség, tartós kimerültség, mellkasi szorítás, rendszeres fejfájás, szédülés, vagy eszméletvesztés jelentkezik. Ugyancsak ajánlott a kardiológiai vizsgálat, ha jelen vannak a szívbetegség rizikófaktorai, mint a dohányzás, a stressz, a mozgásszegény életmód, az elhízás – akár még tünetek nélkül is – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. - A viziten túl egy nagylabor vizsgálattal, szívultrahanggal, nyugalmi és szükség esetén terheléses EKG-val, 24 vagy 168 órás Holter EKG-val ki tudjuk deríteni, szívbetegség okozza-e a panaszt, és ha igen, milyen kezelésre van szükség.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértője

Specialitások:

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Kedves doktor Úr! Szív Mr vizsgálatot szeretnék csináltatni, és azt szeretném megkérdezni öntől, hogy ivabradine hatóanyagú gyógyszert szedek, erre kaphatok-e kontrasztanyagot a szív mr miatt? Nem hat egymásra a kettő, nem tud rosszullétet okozni? Mitrális prolapsusom van, és kissé átereszt a billentyűm. Fiatal vagyok, 7 éve szedek gyógyszert kb. eddig senki nem kért mr vizsgálatot, most magánúton csináltatnám, mert minden nap szúr a mellkasom, és felpörög nagyon a szívem hiába szedek gyógyszert, csak szenvedek. Válaszát előre is köszönöm szépen!
Kovács Gréta

dr. Müller Gábor

kardiológus
Kedves Gréta!

A mitrális prolapsus enyhe eseteiben az Mr-vizsgálat nem képezi a kivisgálás kötelező részét,ennek a szív ultrahang az alapja.Természetesen az Mr-vizsgálat plusz információkat adhat a szívbillentyűkről, a szívizom állapotáról.Ritmuszavarok azonban enyhe esetekben is előfordulhatnak, ilyenkor gyógyszeres kezelés, életmódrendezés javasolt.
Ivabradin hatóanyagú gyógyszer nem akadálya a szív-MR-vizsgálatnak.A vizsgálattal kapcsolatban pontos tájékoztatót fog kapni a centrumtól, ahol a vizsgálatra majd bejelentkezik.

Üdvözlettel:

dr Müller Gábor

Páciensek mondták

Régi problémámra talált megoldást

Évek óta tartó rejtélyes pulzus problémámra talált megoldást Müller doktor, rettenetesen hálás vagyok neki!

dr. Müller Gábor
dr. Müller Gábor
belgyógyász, kardiológus

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2023.04.12
Utolsó módosítás: 2023.04.12