A légszomj és a nehézlégzés mindenképpen figyelemfelkeltő tünetek, amelyeknek azonban szerteágazó okai lehetnek. A túlsúly, az alacsony pulzus, esetleg a szívelégtelenség okozza? Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa szerint, ha ismétlődő jelenségről van szó, érdemes részt venni egy kivizsgáláson.

Többek közt ilyen okok miatt alakulhat ki légszomj, nehézlégzés

  • Túlsúly, dohányzás

Ha a lépcsőzés vagy a busz után futás szokatlanul kimerítő, első körben gondolni kell a gyengébb fizikai állapotra, valamint a túlsúly és a dohányzás következményeire.

  • Tüdőbetegség

Gyakori ok, hogy allergia vagy asztma okozza a nehézlégzést, ami tüdőgyógyászi kezelést igényel.

  • Időjárási frontok

A nehézlégzés oka lehet alacsony pulzus, szívelégtelenség is.Az időjárás gyors és jelentős változásai stresszreakciót válthatnak ki, ugyanis arra kényszerítik a szervezetet, hogy gyorsan alkalmazkodjon. Ez a reakció pedig fokozza a szimpatikus idegrendszeri aktivitást, ami miatt megnövekszik a szív- és érrendszerre háruló terhelés. A szív-érrendszeri betegek ezt nyilvánvalóan még nehezebben viselik, mint az egészséges személyek, az ő szervezetük számára jóval nagyobb erőfeszítést jelent a kompenzáció. Ilyenkor jelentkezhetnek náluk olyan tünetek, mint a fáradékonyság, szabálytalan és/vagy erős szívdobogás érzés, szívbillentyű probléma esetén pedig fokozódó ödéma hajlam, nehézlégzés, fulladás.

  • Pánik szindróma

A tartós szorongás és a pánikbetegség igen gyakran produkál olyan tüneteket, mint a mellkasi fájdalom, a szédülés, a dezorientáltság és a légszomj, fulladás. A tünetek okának tisztázásához szükséges lehet kardiológiai és pszichológiai vizsgálat is.

  • Alacsony pulzus

A szívünk percenként átlagosan 60-70-szer ver, de 60 és 100 ütés közt minden normálisnak tekinthető. Ugyanakkor, ha 60 alá csökken a pulzus és nem egy edzett sportolóról van szó, az már utalhat bradycardiára, vagyis túl lassú szívverésre. Ez sokaknál semmiféle panaszt nem okoz, de egyes esetekben olyan tünetek jelentkezhetnek, mint a kimerültség, gyengeség, a zavartság, a verejtékezés és a légszomj, amely gyakran fizikai terhelés során jelentkezik. (Ha mindezek mellett mellkasi fájdalom, karokba, állba, hátba kisugárzó fájdalom, ájulás is előfordul, azonnal orvosi segítséget kell hívni, függetlenül attól, hogy a pulzus alacsony vagy éppen kiugróan magas.)

  • Szívelégtelenség

A szívelégtelenség egy komoly betegség, amelynek jellemzője, hogy a szív – romló pumpafunkciója miatt - nem képes elég vért és oxigént juttatni a testbe. Ez olyan jellegzetes tünetekhez vezethet, mint a folyamatos köhögés, zihálás, a kimerültség, az ödémák megjelenése, az étvágytalanság, az erős szívdobogás és a légszomj. A nehézlégzés ilyen esetben leginkább fizikai aktivitás közben érzékelhető, mivel nehezebben tud levegőt venni a beteg, mélyebben, gyakrabban kell lélegeznie. Az is előfordul, hogy alvás közben jelentkezik a légszomj, amikor a beteg arra is ébredhet, hogy levegőért kapkod. Emiatt reggel nyugtalannak, fáradtnak érezheti magát. Ha egy diagnosztizált betegnél jelentkezik fekvő pozícióban a légzési nehézség, érdemes megemelni a felsőtestet. A jelenség oka, hogy a vér pang a tüdő ereiben, mert a szív nem tudja elég hatékonyan végezni a munkáját. Emiatt folyadék szivároghat a tüdőbe, ami nehézlégzést okoz.

Mikor van szükség kardiológiai kivizsgálásra?

Légszomj, nehézlégzés esetén fontos a kardiológiai kivizsgálás.- Ha valaki többször is tapasztalja a fulladás, a nehézlégzés érzését, és kiderül, hogy emögött nem áll valamilyen más jellegű betegség vagy állapot, mindenképpen érdemes részt vennie egy kardiológiai kivizsgáláson, függetlenül attól, hogy van-e már diagnosztizált szív-érrendszeri betegség. Akkor is mielőbbi kivizsgálás javasolt, ha erős szívdobogás, hirtelen bedobbanások, kimaradások, gyengeség, tartós kimerültség, mellkasi szorítás, rendszeres fejfájás, szédülés, vagy eszméletvesztés jelentkezik. Ugyancsak ajánlott a kardiológiai vizsgálat, ha jelen vannak a szívbetegség rizikófaktorai, mint a dohányzás, a stressz, a mozgásszegény életmód, az elhízás – akár még tünetek nélkül is – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. - A viziten túl egy nagylabor vizsgálattal, szívultrahanggal, nyugalmi és szükség esetén terheléses EKG-val, 24 vagy 168 órás Holter EKG-val ki tudjuk deríteni, szívbetegség okozza-e a panaszt, és ha igen, milyen kezelésre van szükség.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Joo napot kivanok dr. No . Avagy dr ur.. nekem olyan problemam van sajnos hogy erős sziv dobogas érzésem van sokszor nyom fáj szúr. Zsibbad az állam neha mint mostis a bal lábam es karom is sajnos :( izzad a tenyerem es rosszul let is van rajtam . Na vanolyan h elo jon neha de van olyan folyamatos. Sajnos mikor bemegyek az orvoshoz a surgoseggire pl nem talalnak semmi magan orvosra nemnagyon van pénzem sajnos :( mit tehetnek 3 4 honapok mire kapnek kardiologiara idő pontot . Mit tehetnék fogalmam sincs köszönöm elore is a válaszàt
Molnár Alexandra

dr. Ferenczy Péter

kardiológus
Kedves Molnár Alexandra!

A leírt panaszok/tünetek alapján nagy valószínűséggel pánikbetegségről lehet szó. Javaslom hogy háziorvosát keresse fel mielőbb, aki a további vizsgálatok szervezésében segítségére tud lenni.

Üdvözlettel

Dr.Ferenczy Péter

Páciensek mondták

Szakmaiság

Nagyon elégedett vagyok a Doktor úr hozzáállásával, információ átadásával. Minden kérdésemre készségesen és türelmesen válaszolt.

dr. Müller Gábor
dr. Müller Gábor
belgyógyász, kardiológus

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2023.04.12
Utolsó módosítás: 2023.04.12