Szívelégtelenség esetén a szív nem képes hatékonyan a szervezetbe pumpálni a vért. Ez egy olyan betegség, ami kezelés nélkül előrehalad és egyre súlyosabbá válhat. A szívelégtelenség súlyosságának meghatározásához stádiumba sorolást alkalmaznak. A szívelégtelenség stádiumai segítenek megmutatni, hogy a kórkép mennyire előrehaladott, hol tart, illetve a megfelelő kezelési terv kialakításában is. Az alábbi cikkben részletesen bemutatjuk, hogy milyenek a szívelégtelenség stádiumai.
Tartalom
Mit jelent a szívelégtelenség?
Mi alapján kerülnek beosztásra a szívelégtelenség stádiumai?
A szívelégtelenség stádiumai: ACC/AHA beosztás
A szívelégtelenség stádiumai: NYHA beosztás
A szívelégtelenség stádiumai: VégstádiumFoglaljon időpontot orvosainkhoz!
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Kardio Központban
- szakorvosi vizit
- szívultrahang
- EKG vizsgálat
- Holter EKG vizsgálat
- hosszú távú kardiológiai gondozás
Mit jelent a szívelégtelenség?
A szívelégtelenség egy olyan betegség, melynek során a szív nem képes megfelelő hatékonysággal pumpálni a vért. A gyenge véráramlás miatt a szív nem tud elegendő vért pumpálni a test különböző részeibe, ami oxigén- és tápanyaghiányhoz vezethet a különböző sejtekben és szövetekben.
Alapvetően két fő típusa van a szívelégtelenségnek: a szívelégtelenség lehet szisztolés vagy diasztolés. A szisztolés szívelégtelenség következtében visszamarad valamennyi vér a szívben és az erekben, ami ödémát okozhat a lábakban és a hasüregben. Ez különösen jellemző a jobb szívfél elégtelenségére. A bal szívfél elégtelensége esetén ezzel szemben a vér a tüdőbe folyhat vissza, ami tüdőödémát okozhat, és légzési nehézségekhez, valamint köhögéshez vezethet. A csökkent, gyenge véráramlás folyadékretenciót (folyadékvisszatartást) eredményez a vesékben, ami tovább fokozza az ödéma kialakulását.
A diasztolés szívelégtelenség során a szív nem képes kellőképpen ellazulni két összehúzódás között. Ilyen esetben alapvetően az ellazulási fázisban van a baj, de ennek következtében sérül az összehúzódási fázis hatékonysága is. A rövid diasztolés idő miatt ugyanis maguk a szívizomsejtek sem tudnak elegendő vért „felvenni”, vagyis nem jutnak hozzá a kellő oxigénhez és tápanyagokhoz az összehúzódás kivitelezéséhez. Emiatt kimerülnek a szívizomsejtek és nem lesz hatékony az összehúzódás.
A szívelégtelenség az alapján is csoportokba sorolható, hogy a szív melyik részét érinti a zavar: kialakulhat balszívfél elégtelenség, jobbszívfél elégtelenség és globális szívelégtelenség. Lefolyása szerint lehet akut vagy krónikus is a szívelégtelenség.
A szívelégtelenség hátterében olyan tényezők állnak, amik nehezítik a szív munkáját. Ez lehet például koszorúér-betegség (az artériák szűkülete ugyanis csökkenti a szívizom vérellátását), vagy magas vérnyomás, ami megnöveli a szív terhelését. A szívelégtelenség kialakulhat szerzett vagy veleszületett szívhibák miatt is, például kardiomiopátia vagy szívbillentyű hibák miatt.
A szívelégtelenség sajnos nem gyógyítható betegség, azonban a tünetek jelentősen csökkenthetőek a különböző kezelésekkel. Továbbá a különböző terápiás módszereknek köszönhetően, a betegség progressziója (romlása) is lassítható, mely egy jó életminőség tartós fenntartásában segít. A cél tehát a kezelés során az, hogy az érintett tünetmentes legyen, vagy tünetmenteshez közeli állapotba kerüljön. A szívelégtelenség kezelése élethosszig tart és szükséges a folyamatos kardiológiai kontroll, illetve az orvos által meghatározott szabályok, életmódjavaslatok betartása is.Kapcsolódó cikkünk
Mennyire veszélyezteti Önt a szívinfarktus?
Ha biztosan tudnánk, hogy a következő öt évben nagy eséllyel szív- és érrendszeri megbetegedés, esetleg infarktus lép fel nálunk, valószínűleg kezeltetnénk magunkat, változtatnánk az életmódunkon. Miért várnánk a legrosszabbra? Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont specialistája arról beszélt, kinek szükséges feltétlenül a kardiológiai kivizsgálás.
Mi alapján kerülnek beosztásra a szívelégtelenség stádiumai?
Más betegségekhez hasonlóan fontos, hogy meg legyenek határozva a szívelégtelenség stádiumai is. A szívelégtelenség stádiumai segítenek meghatározni, hogy hol tart, mennyire súlyos a betegség; ami alapján lehet a leginkább hatékony terápiát javasolni. A szívelégtelenség stádiumai tehát segítik az orvost a lehető legpontosabb diagnózis és kezelési terv megalkotásában. A szívelégtelenség stádiumai az orvos mellett a páciensnek is segítenek megérteni, hogy hol tart a betegség.
A szívelégtelenség stádiumai két rendszer alapján oszthatóak be. Az American College of Cardiology/American Heart Association (ACC/AHA) a szívelégtelenség előrehaladását méri fel onnantól kezdve, amikor még csak valószínű a szívelégtelenség kialakulása. Ebben a rendszerben a szívelégtelenség stádiumai egy A-tól D-ig terjedő skálán vannak elhelyezve, ahol az A a szívelégtelenség kockázatát, de még tünetmentes állapotát jelenti, a D pedig az előrehaladott szívelégtelenséget. Ahogy a szívelégtelenség egyik stádiumból a másikba lép, úgy csökken a várható élettartam.
A New York Heart Association (NYHA) ezzel szemben funkcionális osztályozást használ, és megadja, hogy mennyire súlyos a már kialakult szívelégtelenség, illetve, hogy ez alapján hogyan érdemes kezelni. A szívelégtelenség stádiumai a NYHA rendszerben I-től IV-ig kerülnek beosztásra.
A NYHA osztályozás tehát főként a tünetek súlyosságára és a fizikai aktivitás korlátozottságára összpontosít, ami segít a napi életminőség felmérésében és a terápia hatékonyságának követésében. Az ACC/AHA stádiumok ezzel szemben a betegség progresszióját és a strukturális változásokat hangsúlyozza, ami segít a betegség előrehaladásának megértésében és a preventív intézkedések meghozatalában.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A szívelégtelenség stádiumai: ACC/AHA beosztás
Az ACC/AHA beosztásban a szívelégtelenség stádiumai A-tól D-ig terjedő betűkkel kerülnek meghatározásra. Ez a beosztás azok számára különít el kategóriákat, akiknél fennáll a szívelégtelenség kialakulásának kockázata. A szívelégtelenség stádiumai a következők az ACC/AHA beosztás szerint:
- A szívelégtelenség stádiumai: A stádium: Magas kockázat áll fent a szívelégtelenség kialakulására, de még nincs kimutatható strukturális szívbetegség. A szívbetegségnek még nincsenek fellelhető jelei és még nem jelentkeznek tünetek. A szívelégtelenség stádiumai közül ide tartoznak például a magas vérnyomásban, cukorbetegségben vagy metabolikus szindrómában szenvedő betegek.
- A szívelégtelenség stádiumai: B stádium: A szívelégtelenség stádiumai közül ebben már kimutatható strukturális szívbetegség van, de még nem jelentkeznek tünetek. Például kimutatható a bal kamrai diszfunkció szívultrahang vizsgálaton, de a páciens még nem vett észre magán tüneteket.
- A szívelégtelenség stádiumai: C stádium: A szívelégtelenség stádiumai előrehaladtával a strukturális szívbetegség mellett a szívelégtelenség tünetei is megjelennek. Ilyenek lehetnek például a légszomj vagy tartós fáradtság.
- A szívelégtelenség stádiumai: D stádium: Ez a stádium előrehaladott szívelégtelenséget jelent, ami súlyos tünetekkel jelentkezik és ami intenzív orvosi beavatkozást igényel (pl. speciális kezelés, műtét, szívátültetés).
A szívelégtelenség stádiumai: NYHA beosztás
A NYHA osztályozásban a súlyosság szerint kerülnek I-től IV-ig beosztásra a szívelégtelenség stádiumai. Ezek alapján a szívelégtelenség stádiumai a következők:
- A szívelégtelenség stádiumai: I. stádium: A szívelégtelenség I. stádiuma a betegség legenyhébb formáját jelöli, amikor az érintettnek még nincsenek panaszai, vagy csak nagyon enyhe tüneteket tapasztal. Ebben a stádiumban a szív még képes és tud hatékonyan működni, továbbá átlagos fizikai aktivitás során sem tapasztalhatók problémára utaló tünetek. A szívelégtelenség ezen szakaszában általában nincs szükség speciális kezelésre, ellátásra, hiszen alapvetően megfelelően működik. A jó állapot minél tovább történő megtartása érdekében azonban javasolt az életmódváltás, az egészséges étrend és a testmozgás.
- A szívelégtelenség stádiumai: II. stádium: A szívelégtelenség II. stádiuma mérsékelt súlyosságot jelöl, ekkor már jelentkeznek tünetek és a fizikai aktivitás is korlátozott lehet. Ez a stádium az úgynevezett „mérsékelt szívelégtelenség". A panaszok (például a légszomj és fáradtság) jellemzően már olyan fizikai aktivitás során is jelentkezhetnek, melyek nem igényelnek különösebb erőfeszítést; ilyen például a lépcsőzés vagy hosszabb séta. A szívelégtelenség stádiumai közül ebben már szükséges lehet a gyógyszeres kezelés, de az életmódbeli változtatások ilyenkor is javíthatnak az érintett állapotán. Fontos például a sóbevitel csökkentése és a rendszeres testmozgás beiktatása.
- A szívelégtelenség stádiumai: III. stádium: A III. stádiumban már középsúlyos vagy mérsékelt súlyosságú szívelégtelenség van jelen. Ilyenkor az érintettnek számottevő tünetei vannak, melyek a fizikai aktivitást is jelentősen korlátozhatják. A tünetek között szintén tapasztalható légszomj és fáradtság, melyek már pihenés közben is jelentkezhetnek. Ebből kifolyólag a szívelégtelenség ekkor már a mindennapi életre is jelentős hatással van, és komoly nehézségeket, akadályt okozhat. Akárcsak a II. stádium esetén, úgy itt is általában gyógyszeres kezelés zajlik, illetve a már említett életmódbeli változások is szükségesek.
- A szívelégtelenség stádiumai: IV. stádium: A szívelégtelenség IV. stádiuma a besorolást tekintve rendkívül súlyos állapot. Ekkorra a szív már súlyosan károsodott, és már pihenés közben, passzív tevékenységek alatt is csak korlátozottan képes ellátni a feladatát. A tünetek között megjelennek a duzzadt végtagok (folyadékvisszatartás miatt), illetve szívritmuszavarok. Ebben a stádiumban már nem feltétlenül elegendő a hagyományos gyógyszeres kezelés, hanem szükség lehet kórházi ellátásra is és oxigén adására. A szívelégtelenség stádiumai közül ebben már minimális kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre.
A szívelégtelenség stádiumai: Végstádium
A szívelégtelenség végstádiumát „terminális szívelégtelenségnek” is szokták nevezni, amiben már szinte lehetetlen a fizikai aktivitás. Jellemzően itt a szívelégtelenség mellett fellépnek olyan súlyos problémák is, mint például a szívbillentyű rendellenességek vagy krónikus koszorúér-betegség; de egyéb szervi problémák is jelentkezhetnek, érintett lehet a vese is. A szív elégtelen működése miatt a szervek sem jutnak kellő mennyiségű oxigénhez, ami értelemszerűen hatással van a működésükre és állapotukra.
Végstádiumban már állandó orvosi felügyeletre van szükség, mely az intravénás gyógyszeres kezelést, állandó oxigénterápiát és megfigyelést is magában foglalja. Szükség esetén pszichológiai segítség nyújtása is történhet a palliatív ellátás keretein belül, mely nem csak az érintett, de a hozzátartozók számára is szükséges lehet.
A szívelégtelenség stádiumai összességében tehát segítenek felmérni, hogy hol tart a betegség. Amint látható, a szívelégtelenség egy krónikus, egyre súlyosbodó betegség, ahol a szívelégtelenség stádiumai közül az utolsókban már alig vannak kezelési lehetőségek. Éppen ezért nagyon fontosak a rendszeres kardiológiai vizsgálatok, ahol hamar felismerésre kerülhet a szívelégtelenség és ahol meghatározzák, hogy a szívelégtelenség stádiumai közül melyik áll fent a betegnél. A szívelégtelenség stádiumai alapján adható meg a legjobb kezelési terv. Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)Téma szakértője
